tag:blogger.com,1999:blog-16654894814022254442024-02-19T06:39:17.966-08:00Szervezz és szerveződj!Unknownnoreply@blogger.comBlogger33125tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-22869618290688500012018-03-27T13:32:00.002-07:002018-04-29T03:24:31.989-07:00A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<b>2012-ben kezdtem el írni ezt a blogot. <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhseW3YAj_hz8sMOq0w9yCTIrJ6Pm2bEAjIG0d8MNoAs2jp2_Kxh8Vv8Sdirrtt6bVBX5x3P1g841L6KkwiPBCan9T-4qiBkEvvhoEHxGDoYloYQMUTuwiRKrmnHugd1z8ruJkIt2FQSUE/s1600/Kozossegszervezes_borito_1.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1417" data-original-width="974" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhseW3YAj_hz8sMOq0w9yCTIrJ6Pm2bEAjIG0d8MNoAs2jp2_Kxh8Vv8Sdirrtt6bVBX5x3P1g841L6KkwiPBCan9T-4qiBkEvvhoEHxGDoYloYQMUTuwiRKrmnHugd1z8ruJkIt2FQSUE/s320/Kozossegszervezes_borito_1.jpg" width="216" /></a>Az Amerikai Egyesült Államokban töltött egyéves tanulmányutam során szervezett tapasztalatokat igyekeztem itt minél szélesebb körben megosztani. Több tucat poszt született a közösségszervezés értékeiről, gyakorlatáról és azokról a közösségszervező szervezetekről, akiket megismerhettem. Hazatérésem után még futotta néhány posztra, azután teljesen elragadott a blogolástól a munka lendülete. Emlékszem arra az érzésre, "Ide nekem a világot, megjavítok benne mindent!" Ezzel a tenni akarással érkeztem haza. Sajnos a világ azóta nem lett jobb. A 2018-as Magyarországon nagyon más problémákkal nézünk szembe, mint öt évvel ezelőtt. Ezért is írok arról, hogy </b><b><b>a 2013-as poszt óta hogyan</b> alakul a közösségszervezés.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Röviddel a hazatérésem után, 2014-ben elkezdtem dolgozni a <i>Civil Kollégium Alapítvánnyal</i> (CKA) a magyarországi közösségszervezés intézményes kereteinek a lefektetésén. Először három helyen, Bőcsön (később Budapesten az Auróra Közösségi Házban), Kunbábonyban és Olaszliszkán támogattuk képzőként és mentorként közösségszervezők és közösségek munkáját. Kollégáimmal kidolgoztunk egy közösségszervező és egy közösségi vezető képzést, és így segítettünk elsajátítani az új csoportépítő és érdekérvényesítő technikákat. <b>Erről <a href="http://www.civilszemle.hu/downloads/Civil_Szemle_2014_2_web.pdf">ebben a cikkben</a> írunk részletesen.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
2015-ben megvalósítottuk első országos kampányunkat. A szegények sakkban tartását szolgáló, fakivágást szigorító jogszabályváltozásokkal párhuzamosan a kormányzat 2011-ben indította el a szociális tüzelő programot. A támogatás elosztását és mértékét tekintve látszatintézkedésről beszélhetünk, amely nem ad valós választ a háztartások energiaszegénységére. Viszont alkalmas arra, hogy enyhítse az elégedetlenséget, és szimpátiát keltsen a rászorulókban a kormányzat felé, amely jelen esetben nem használja jól a kezében lévő erőforrásokat. A támogatást számos önkormányzat megpályázta, ha csak egy-két hétre elegendő mennyiségű tűzifát is tudtak kiosztani. A jogosult települési önkormányzatok jelentős része azonban nem élt a lehetőséggel. Noha ez a program nem alkalmas a magyarországi energiaszegénység megoldására, úgy gondoltuk, mégiscsak vétek bent hagyni az államkasszában a tüzelőre lehívható támogatást. Azt láttuk, hogy a szociális tüzelő program arra is jó lehet, hogy újabb eszközt – megnyerhető ügyet és motivációt – adjon azoknak a kezébe, akik kistelepülési viszonylatban próbálkoznak közösségszervezéssel. A kampánnyal a bátor helyi roma közösségi vezetőknek köszönhetően 2 millió, illetve közel 4 millió Ft-nyi szociális tüzelőt sikerült szétosztani Borsodbótán és Olaszliszkán. <b>Erről <a href="https://www.cka.hu/blog/2015/04/13/kozossegszervezessel-a-szocialis-tuzifaert/">ebben a cikkben</a> írunk részletesen.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Az eredményeken és az emberek szervezőerején felbuzdulva 2015-től a CKA-n keresztül egyre több településen sikerült támogatnunk olyan közösségek munkáját, akik jobbá akarják tenni a környezetüket. Javítani akarnak a közlekedési viszonyokon, több zöldfelületet akarnak, meg akarják állítani a kilakoltatásokat, és egy igazságosabb, összetartóbb társadalomban szeretnének élni. Az elmúlt három évben nagyon sok sikert értek el ezek a közösségek, amelyekről két kiadványban számoltunk be velük együtt. Itt mi is írunk arról a szakmai munkáról, amit a közösségszervezők munkájának támogatása érdekében csinálunk <b>(<a href="https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2017/04/SzervezzEsSzervezodj_final_corr.pdf">2015-2016-es évek</a> eredményei, <a href="https://www.cka.hu/blog/2018/01/24/szervezz-es-szervezodj-kozossegszervezok-elemzik-megnyert-ugyeiket-es-a-kozossegszervezo-folyamatot-2016-2017/">2016-2017-es évek</a> eredményei)</b>.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Hazatérésem után ugyanúgy folytattam aktivista tevékenységemet <i>A Város Mindenkié </i>csoportban. Noha már nem veszek részt a munkájukban, azóta is ez a csoport jelenti számomra gyökereket. Büszke vagyok azokra az emberekre, akikkel 2009-2017 között, 8 éven át együtt dolgozhattam, és sokat köszönhetek nekik. Elképesztő szervező és érzelmi energiákat megmozgatva dolgoztunk a csoport összetartásáért és a társadalmi változásért, mindannyian egytől-egyig és azóta is önkéntesen. A csoportban közösségszervezőként voltam jelen. <b>Közösségszervezési módszereinkről <a href="http://ezredveg.vasaros.com/html/2015_05_06/1505062.html#sebe">ebben a cikkben</a> írok részletesen.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Teltek-múltak az évek, megváltozott a széljárás, és 2017-ben egyik pillanatról a másikra a kormányzati propaganda célkeresztjébe kerültünk. 2015 óta munkánkat részben a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatja, amelyből a kormányzat minden erővel ellenséget próbál kreálni. Annak ellenére, hogy az intézmény már a rendszerváltás előtt megkezdte munkáját Magyarországon és több milliárd Ft-ot áldozott a magyar emberek javára és a térségre, mégis ez az intézmény és támogatottjai váltak a jelenlegi magyar kormány legfőbb ellenségévé. Pedig a Nyílt Társadalom Alapítványok volt az, amely 2010-ben éppen Orbán Viktor miniszterelnök segélyfelhívására adományozott 1 millió dollárt a vörösiszap-károsultak javára, amit Orbán akkor még örömmel elfogadott.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Lényeg a lényeg, sok más, fontos munkát végző szervezettel együtt a <i>Civil Kollégium Alapítvány</i> (és munkatársai) is a kormányzati propaganda célkeresztjébe került. A kormányzati médiumok ezt a blogot is felemlegették és negatív színben tüntették fel, úgy, mintha a társadalom számára káros dologról írnék.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
De mi dolgoztunk és dolgozunk tovább. 2016-ban a <i>Hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma? A közösségszervezés alapjai </i>című kötetben adtunk közre szerkesztőtársammal, Vojtonovszki Bálinttal közösen olyan, amerikai kutatók és közösségszervezők által írt tanulmányokat, amelyek szerintem nagyon jól és inspiráló módon magyarázzák el a közösségszervezés elméletét és gyakorlatát. A könyv elérhető a könyvesboltokban és a könyvtárakban is. <b><a href="https://drive.google.com/file/d/164lJ0RlnGX4Ycz0da5h27xIHDFH4RNEn/view?usp=sharing">Itt belekukkanthatsz a könyvbe.</a></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Közben a megbélyegző kommunikáció megbélyegző jogalkotással párosult. A kormányzat 2017 júniusában orosz mintára elfogadott egy, a civileket megbélyegző törvényt, amely regisztrációra kötelezi a külföldi forrásokból gazdálkodó szervezeteket. A <i>Civilizáció</i> kampány keretében több mint száz szervezet összefogásával tiltakoztunk a civileket megbélyegző regisztrációs törvény elfogadása ellen, sajnos sikertelenül. Végül féltucat szervezettel közösen polgári engedetlenség keretében megtagadtuk a regisztrációt. Számos akció keretében és jogi úton is tiltakoztunk. <b>Ez volt az <a href="https://abcug.hu/sziv-alakban-alltak-ki-a-civilek-mellett-a-hosok-teren/">egyik akció</a> a sok közül, ez pedig <a href="https://index.hu/belfold/2017/04/25/civiltorveny_vitaja_az_igazsagugyi_bizottsagban/">a másik</a> és a <a href="https://24.hu/belfold/2017/05/29/civilek-piknikeznek-a-parlament-elott/">harmadik</a>.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Legutóbb, a múlt héten pedig a <a href="https://www.cka.hu/arh/">Részvétel Hete</a> keretében több mint 50 civil szervezettel és közösséggel együtt álltunk ki a civil társadalom értékei, a civilek közötti szolidaritás és a <a href="https://www.facebook.com/reszvetelhete/videos/1689131697789189/">választáson való részvétel</a> mellett. <b>A gyűlöletkeltés leszivárog a hétköznapokba, ezért nincs fontosabb annál, mint hogy merjük vállalni a véleményünket és másoknak is bátorságot adjunk ehhez.</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2018/04/society-of-power-or-power-of-society.html">Read it in English</a>.</b></div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-38085601242525003202013-08-03T01:22:00.000-07:002013-08-03T01:25:21.731-07:00Közösségszervezés és jogvédelem<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwjaKJm2idlHU8YxUcWZO2nwgbOj2kgwlbJSN35c4ngWjuUq-nXYQ4xJIwnNKYvScJhSmVp_CgdAQCszCz8I4cpnVbwrJvgotlh_HkuIWc6D3OqB4d8Tl2HkuyzGDue1c7Et0-luLjZGs/s1600/halmozottan-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="185" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwjaKJm2idlHU8YxUcWZO2nwgbOj2kgwlbJSN35c4ngWjuUq-nXYQ4xJIwnNKYvScJhSmVp_CgdAQCszCz8I4cpnVbwrJvgotlh_HkuIWc6D3OqB4d8Tl2HkuyzGDue1c7Et0-luLjZGs/s320/halmozottan-2.jpg" width="320" /></a></div>
<b>A <a href="http://ataszjelenti.blog.hu/2013/07/22/kozossegszervezes_es_jogvedelem">cikk </a>2013. július 22-én jelent meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oldalán.</b><br />
<br />
A jogvédők a rendszerváltás óta dolgoznak azon, hogy megszilárduljon a jogállam és demokratizálódjon a társadalom. Az utóbbi három évben azonban veszélybe kerültek az elért eredmények: megrendültek a jogállami keretek, az elesettek védelmével szemben a dölyfös rendpárti politizálás érvényesül. Ehhez képest gyenge a közösségi érdekérvényesítés, a társadalmi párbeszéd pedig szinte teljesen megszűnt a jogvédő szakember és a politikai elit között. De a jogvédők nem csak a politikusokkal vagy egyedi ügyfeleikkel léphetnek kapcsolatba, hanem egész közösségek munkájába kapcsolódhatnak be. De vajon hogyan támogathatja egymást a jogvédelem és a közösségszervezés az alulról jövő közösségi szerveződések erősítése érdekében?<br />
<br />
<b>A mozgalmi pillanat és az abban való részvétel</b><br />
<br />
Minden társadalom életében vannak olyan pillanatok, amikor feltörnek az indulatok. Ez a fordulópont az ún. „mozgalmi pillanat”, amikor olyan nagy fokú az elégedetlenség, hogy nagy számban és akár több érdekcsoport összefogásával lehet mozgósítani az embereket. Ez a pillanat azonban akkor válik hosszú távon hasznossá a közösség számára, ha van egy kiépült közösségi infrastruktúra, ha megvannak a mozgósítás csatornái az érdekcsoportokon belül. Az ehhez szükséges bizalmi tőkét megszerezni, a kapcsolati hálót kiépíteni, a közösségi érdekérvényesítést beindítani aprólékos munka. Ha nem történik meg ez az alapozás - a közösségszervezés -, hiába törnek fel az indulatok, az ügy nem kapja meg az állampolgárok jelentős részének támogatását. Ekkor pedig magára marad egy szűk elégedetlen réteg (értelmiségi elit, elmagányosodott vezetők, „egyszemélyes” szervezetek), amely saját felháborodásán túl képtelen lesz mások energiáját is becsatornázni a folyamatba. Vagy éppen ellenkezőleg: az „infrastruktúra” nélkül nagyon erőszakos vagy artikulálatlan lesz a tömegek hangja.<br />
<br />
<b>Mi a közösségszervezés?</b><br />
<br />
A közösségszervező ezt a közösségi infrastruktúrát építi, mégpedig a leszakadt társadalmi osztályok, illetve a sérülékeny (etnikai, nemi, vallási, gazdasági alapon, illetve szexuális hovatartozása, életkora vagy fogyatékossága miatt diszkriminált) csoportokon belül. Célja, hogy az érintettek hatalmi tényezőkként, demokratikus eszközökkel befolyásolhassák az őket érintő döntéshozatali folyamatokat.<br />
A közösségszervezés gyökerei az Egyesült Államokba nyúlnak vissza, a módszer a nőjogi mozgalomból, a rabszolga-felszabadítási mozgalomból és a munkásmozgalomból táplálkozik, alapvető célja a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztása. A közösségszervezés módszertanának alapjait Saul Alinsky dolgozta ki, ami az azóta eltelt közel egy évszázad tapasztalatai alapján jelentősen gazdagodott.<br />
<br />
A közösségszervezés során azok, akik társadalmilag kiszolgáltatott, elnyomott helyzetben vannak és nincs lehetőségük beleszólni a döntéshozatali folyamatokba, nem hierarchikus és nem feltétlenül jogi, hanem strukturális értelemben vett szervezeteket, ha úgy tetszik, állampolgári csoportokat alakítanak. Érdekeik érvényesítéséhez kampányokat indítanak, a kiegyenlítetlen hatalmi helyzet okán akár konfrontatív stratégiákat is alkalmaznak.<br />
<br />
<b>A közösségszervező és a jogvédő</b><br />
<br />
Mind a közösségszervező, mind a jogvédő célja egy igazságosabb társadalom, a rendszerszintű (törvényi, szakpolitikai) változás. Míg ezért a jogvédő az érintettek érdekeit képviseli, és alakítja a jogszabályi környezetet, addig a közösségszervező arra sarkallja az érintetteket, hogy maguk vállalják fel az érdekérvényesítést. A közösségszervező számára elsőrendű, hogy az érdekérvényesítés bevonó legyen: a közösség tagjai tanuljanak, épüljenek, résztvevőjévé és egyre inkább irányítójává váljanak a folyamatnak.<br />
<br />
A két szereplő egy kampányban kölcsönösen támogatja egymást. A jogvédő jogi tanácsot nyújt, segít egy kampány jogi kereteinek áttekintésében, miközben a csoport társadalmi bázist épít egy-egy ügy mögé, vagy médiavisszhangot teremt egy-egy jogszabályi változás körül, stratégiai ügyekhez juttathatja a jogvédő szervezetet, és az érintettek részvételével, személyes történeteiken keresztül erősíthet egy lobbifolyamatot.<br />
<br />
Ahhoz, hogy egy országban valódi demokrácia legyen, legalább annyira fontos, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai megteremtsék az összefogás kereteit, és közösségi szinten elkezdjék érvényesíteni jogaikat, mint az, hogy a jogszabályi keretek rendeződjenek. Hiszen a jogszabály nem végcél, hanem eszköz: akkor ér valamit, ha megismerik azok, akik kiszorultak a döntéshozatali folyamatokból, és közösségi szinten elkezdik saját helyzetükre alkalmazni, szót kérve maguknak a tárgyalóasztalnál. Naivitás lenne persze azt gondolni, hogy leszakadt társadalmi osztályok esetén ez lehetséges a társadalmi osztályok közötti összefogás, a tudás és a tapasztalat összeadása nélkül. Ebben az esetben egy jogvédő szervezettel való közös munka az osztályok közötti együttműködést is példázhatja, amihez természetesen rengeteg beszélgetés, tervezés és egyeztetés szükséges.<br />
<br />
A demokráciára is igaz, hogy csak akkor fogjuk a magunkénak érezni, és élni eszközeivel, ha mi magunk is részeseivé válunk a megvalósításának. Ahhoz, hogy olyan politikai közösséget építsünk, amelynek alakításában a különböző társadalmi osztályok és csoportok is egyenlő arányban tudnak részt vállalni, a jogvédelem stratégiai szövetségese kell, hogy legyen a közösségi érdekérvényesítést erősítő módszer, a közösségszervezés.<br />
<br />
<i>A szerző a TASZ-szal együttműködésben 2013-ban kezdett közösségszervező tevékenységet végezni a <a href="http://halmozottan.shp.hu/hpc/web.php?a=halmozottan">Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége</a> tagjainak körében. Az elmúlt fél évben havonta átlagosan négy találkozóra került sor csoporttalálkozók és családlátogatások keretében. A családok először feltérképezték, hogy melyek azok a közös szükségletek és problémák, amelyek a legtöbbjüket érintik, terveket készítettek az együttműködés és az érdekképviselet lehetséges formáiról, majd közös munkába kezdtek. A szövetségbe tömörült családok jelenleg három témán dolgoznak: az ápolási díj jelentős összegű emeléséért lobbiznak, a fogyatékos családtag számára közösségi lakhatást biztosító szolgáltatások kialakítására próbálják rávenni a fenntartókat, valamint a megfelelő egészségügyi hozzáférés biztosítása érdekében együttműködnek a helyi egészségügyi szolgáltatókkal. Első sikerük, hogy jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy Egerben biztosítsák a halmozottan sérült személyek fogorvosi ellátását. Jelenleg ez az ellátás a megyében nem megoldott, és a családok arra kényszerülnek, hogy Budapestre utazzanak érte. A szülőszövetség a közelmúltban <a href="http://szuloszovetseg.blogspot.hu/">saját blogot indított</a>. (A bejegyzést illusztráló felvételek ennek a projektnek a keretében készültek.)</i><br />
<i>A társadalmi osztályok közötti összefogás</i><br />
<br />
Sebály Bernadett, közösségszervező (a TASZ munkatársa)</div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-39157355377472393282013-03-16T12:44:00.001-07:002018-03-27T12:01:30.820-07:00Szervezett közösség és a hatalom. A közösségszervezés alapjai<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz0QCvUmofb78o_kFlWeMZgjzk5MKUaJg4VK-ecRCA6ZXPI87qT3B5S9T1Gvz8fpkNDh5G0szaHH-uZ-qTlmPK2J8Sn7BmhQpvZsMiyp8eItAUI1YVFP4wpTFMSj380Xz2bRkPZjqsYa8/s1600/act.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="123" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz0QCvUmofb78o_kFlWeMZgjzk5MKUaJg4VK-ecRCA6ZXPI87qT3B5S9T1Gvz8fpkNDh5G0szaHH-uZ-qTlmPK2J8Sn7BmhQpvZsMiyp8eItAUI1YVFP4wpTFMSj380Xz2bRkPZjqsYa8/s200/act.png" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: <a href="http://365sketches.org/2010/10/06/329-of-365-is-a-haiku-for-activism-typography-design-inkscape/">John LeMasney</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Kedden műhelybeszélgetést tartottunk az ELTE PPK <a href="http://illyesszk.elte.hu/">Illyés Sándor Szakkollégium</a> számára. Az órákat </b><b>az Aktivizmus kurzus keretében </b><b>közösségfejlesztő, illetve pedagógus hallgatók szervezik. Vojtonovszki Bálinttal célunk az volt, hogy két társadalmi probléma megoldásán keresztül a résztvevőkkel közösen megfogalmazzuk, mi a különbség az aktivizmus és a közösségszervezés között, és rövid áttekintést adjunk a közösségszervezés folyamatáról és kulcsfogalmairól. Ezután elhelyeztük a közösségszervezést a négy beavatkozási forma, a szolgáltatásnyújtás, az érdekképviselet, a közösségfejlesztés és a közösségszervezés dimenziójában.</b><br />
<br />
A MŰHELY MENETE<br />
<br />
17.00-17.10 BEMUTATKOZÁS<br />
<br />
17.10-18.20 A 4 BEAVATKOZÁSI FORMA. Kiscsoportos munkában megoldásokat dolgozunk ki két társadalmi problémára. A megoldási javaslatok elemzése közben rávilágítunk az aktivizmus, illetve az érdekképviselet, a szolgáltatásnyújtás, a közösségfejlesztés és a közösségszervezés különbözőségeire. Mi a hatalom? Hogyan tudjuk saját hatalmunkat a hátrányos helyzetű emberek érdekében használni?<br />
<br />
18.20-18.50 A KÖZÖSSÉGSZERVEZÉS FOLYAMATA. Mi kell ahhoz, hogy a döntéshozatalból kiszorult emberek szerveződjenek? Miért jó, ha szervezettek vagyunk? Hogy csinálta ezt Alinsky? Milyen közösségszervező technikákat ismerünk fel ebben a példában? Alinsky kritika - Mi a különbség a mozgalom és a közösségszervezés között?<br />
<br />
18.50-19.00 LEZÁRÓ KÖR<br />
<br />
<b>Háttéranyagok:</b><br />
<a href="https://docs.google.com/file/d/0BwgYG4qOQM_KNGdQXzNqdE1SclU/edit?usp=sharing">A társadalmi problémák elleni küzdelem négy megközelítése.</a> Táblázat.<br />
<a href="http://poli375engage.pbworks.com/f/Stall%20and%20Stoecker.pdf">Susan Stall and Randy Stoecker (1998): Community Organizing or Organizing Community? Gender and the Crafts of Empowerment.</a> Az Alinsky-modell feminista kritikája.<br />
<a href="http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html">Gary Delgado (1998): The Last Stop Sign.</a> A közösségszervezés és a mozgalom. Különbségek, lehetőségek.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2013/03/power-and-organized-community-basics-of_19.html">In English.</a></b><br />
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-64009792615409535092013-03-08T12:29:00.000-08:002018-03-27T12:01:20.329-07:00Szervezett közösség és a hatalom. A részvételi demokrácia alapjai<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4SS4OR75wP8kb-hi4S9_oAQb7P0VvzQIpTTW0uOdoHisVekgJPRIaP0Q3wAIh-r2oe0PUxo4s8XSwlKshksuCfRb2v43Wp9B4gLGDpqVAjjanPWRrv1-QMbBYR0LtRaZp_3L_hx0lvwg/s1600/P1100394.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4SS4OR75wP8kb-hi4S9_oAQb7P0VvzQIpTTW0uOdoHisVekgJPRIaP0Q3wAIh-r2oe0PUxo4s8XSwlKshksuCfRb2v43Wp9B4gLGDpqVAjjanPWRrv1-QMbBYR0LtRaZp_3L_hx0lvwg/s200/P1100394.JPG" width="200" /></a></div>
<b>Ma az <a href="http://www.autonomia.hu/">Autonómia Alapítvány</a> felkérésére Vojtonovszki Bálinttal tréninget tartottunk a Fiatalok Lendületben program keretében pályázni akaró roma és nem roma fiataloknak. Célunk az volt, hogy olyan technikákat adjunk át, amik lehetővé teszik, hogy a projektötletek minél több, a településen élő ember véleményének becsatornázásával szülessenek, majd minél többen vállaljanak is szerepet a projektek lebonyolításában.</b><br />
<b><br /></b>
<b>Amiben a résztvevők növelték a tudásukat:</b><br />
- technikák a csoportkohézió erősítésére<br />
- közösségi szükséglet felmérés:<b> </b>interjúkörút és a személyes találkozó technika<br />
- szervezési, szervezetépítési technikák<br />
- a jó vezető ismérvei és feladatai<br />
- technikák egy találkozó levezetésére, a moderátor feladatai, eszközök a feszültségoldásra, napirend összeállítása<br />
- bevonási és toborzási technikák<br />
- a hatalom<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1oQtggi50Q2dolyPR3a-7in1e7Dq6Qube8XGUAW6qFRmDnDgfwofs1JG1R-FGbVVlqkk7-rUjIWzKx_HJ07Ypsxkblrll-9N13v5Jp2l2o3C7V3GllxXWSdgPTywwDAZJvtH8lC4LoUo/s1600/P1100423.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1oQtggi50Q2dolyPR3a-7in1e7Dq6Qube8XGUAW6qFRmDnDgfwofs1JG1R-FGbVVlqkk7-rUjIWzKx_HJ07Ypsxkblrll-9N13v5Jp2l2o3C7V3GllxXWSdgPTywwDAZJvtH8lC4LoUo/s200/P1100423.JPG" width="200" /></a></div>
<b>A TRÉNING MENETE</b><br />
<br />
9.00-9.25: BEMUTATKOZÁS.<br />
<br />
9.25-9.35: KOMMUNIKÁCIÓS ELVEINK. Lefektetjük, milyen elvek mentén szeretnénk a csoportban kommunikálni, miközben tanulunk egy technikát a moderációra.<br />
<br />
9.35-10.10: IDEÁLIS TELEPÜLÉS - HARC A HATALOMÉRT.<br />
Alkalmazzuk a közösen lefektetett komm. etikettet a csoportmunkában, és szimulálunk egy olyan helyzetet, amikor a közösségnek külső befolyás miatt nem sikerül megvalósítani városfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit.<br />
<br />
10.10-10.25: A SZERVEZETT KÖZÖSSÉG I.<br />
Összegyűjtjük, mitől válik erőssé egy közösség, és hogyan képes hatékonyabban képviselni az érdekeit a döntéshozó felé.<br />
<br />
10.25-10.45: SZÜNET<br />
<br />
10.45-11.15: A SZERVEZETT KÖZÖSSÉG II.<br />
Bevonási technikák. Egy közösségi szükséglet felmérő technika, az interjúkörút bemutatása. Megfogalmazzuk, ezzel hogyan tudunk közösségi szintű célokat beazonosítani, új tagokat bevonni, és építeni a szerveződésünket.<br />
<br />
11.15-11.35: SZEMÉLYES TALÁLKOZÓ<br />
Páros interjúk az interjúkörút keretében.<br />
<br />
11.35-12.00: ELSŐ CSOPORTGYŰLÉS I.<br />
Milyen egy jó találkozó? Mi a moderátor szerepe? Hogyan tehetnek hozzá a résztvevők egy sikeres találkozóhoz? Hogyan lehet levezetni egy találkozót?<br />
<br />
12.00-13.00: EBÉDSZÜNET<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlEk1kh3qbUJZ8YjhsD6btG1gakcZeCwI0tXpMdjGjRaoX99s43Pi8EdTaV9oFBOdprfZ9W32Mv3tgscyzx43_Rsv99B-1SFTsVzwe7Sb4WL0vQQmJYy-fNL6MIHlOSAJxvnMc9u3edmc/s1600/P1100401.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlEk1kh3qbUJZ8YjhsD6btG1gakcZeCwI0tXpMdjGjRaoX99s43Pi8EdTaV9oFBOdprfZ9W32Mv3tgscyzx43_Rsv99B-1SFTsVzwe7Sb4WL0vQQmJYy-fNL6MIHlOSAJxvnMc9u3edmc/s200/P1100401.JPG" width="200" /></a></div>
13.00-14.15: ELSŐ CSOPORTGYŰLÉS II.<br />
A találkozó előkészítése. A toborzási terv és a találkozó menetrendjének kidolgozása.<br />
<br />
14.15-14.45: HATALOM<br />
Mi a hatalom? Értékvonal.<br />
<br />
14.45-15.00: LEZÁRÓ KÖR<br />
<br />
<b>Segédanyagok:</b><br />
<a href="https://docs.google.com/file/d/0BwgYG4qOQM_KSUotLXpvQXBhU3c/edit?usp=sharing">A csoporttalálkozó levezetése.</a><br />
<a href="https://docs.google.com/file/d/0BwgYG4qOQM_KZUQ0QUQtN0RFYzg/edit?usp=sharing">Az interjúkörút és a személyes találkozó.</a><br />
Köszönet Gosztonyi Marcinak az ötletelésben a koncepció előkészítéséhez.<br />
<br />
<a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2013/03/power-and-organized-community-basics-of.html"><b>In English.</b></a></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-89863896945726433392013-01-30T15:03:00.000-08:002013-11-14T23:29:00.603-08:00A mi épülő demokráciánk<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT3wRF2yrxRIbKHQ09hhV8Ss3yrFc6kr9lmuaFQS_8W4K_kw7TgUtf5fPzVq5XD945ZC1dZHNHX0QoiKXHYPLojnIpVQsbJlmwF3BbhSYw1a3oLUhZ8XQtDe4sdYe_DVecquGZ3DYO6UQ/s1600/6479461_nagy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="145" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT3wRF2yrxRIbKHQ09hhV8Ss3yrFc6kr9lmuaFQS_8W4K_kw7TgUtf5fPzVq5XD945ZC1dZHNHX0QoiKXHYPLojnIpVQsbJlmwF3BbhSYw1a3oLUhZ8XQtDe4sdYe_DVecquGZ3DYO6UQ/s200/6479461_nagy.jpg" width="200" /></a></div>
<b>Magyarország fiatal demokrácia. Akkor lesz egészséges és élhető demokrácia, ha minél több társadalmi osztály és csoport lesz képes érdemben egyeztetni egymással. Ehhez az kell, hogy a döntéshozatali folyamatokból kiszorult emberek képesek legyenek megfogalmazni javaslataikat, közösségi összefogással szót kérni maguknak a tárgyalóasztalnál, demokratikus eszközökkel megkérdőjelezni a társadalmi egyenlőtlenségeket, és egységes hanggal, jó taktikákkal szükség esetén kikényszeríteni a valós képviseletet. Hogyan segíthet a közösségszervezés, hogy valódi demokráciában élhessünk Magyarországon? Mi a hatalom? A közösségszervezés valóban csupán konfrontáció? Erről szól ez a velem készült interjú a Civil Rádióban.</b><br />
<br />
<a href="http://civilftp.civilradio.hu/0130_1900_demokraciamost.mp3">Civil Rádió: Demokrácia MOST! 2013. január 30.</a><br />
A beszélgetést vezeti Péterfi Ferenc és Sain Mátyás.<br />
<br />
Legyen ez a bejegyzés a harmadik része annak a sorozatnak, amiben összegyűjtöm, mit szerettem az amerikai közösségszervezésben. "A demokrácia nem végcél, hanem a legjobb eszköz arra, hogy elérjük a kitűzött értékekeket [az egyenlőséget, az igazságot, a szabadságot, a békét, és az emberi élet értékébe vetett mély elköteleződést, és mindazokat az értékeket, amelyeket a zsidó-keresztény hagyomány és a demokratikus politikai berendezkedés vall]." (Saul Alinsky) Tetszik: a közösségszervezés a demokrácia katalizátora.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2013/03/our-young-democracy.html">Olvasd el angolul.</a></b></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Budapest, Hungary47.497912 19.04023499999993947.1545035 18.394787999999938 47.8413205 19.68568199999994tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-82031831303817111312013-01-12T12:24:00.000-08:002013-03-08T13:26:51.718-08:00Közösségszervezés nagyüzemben<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiacyQWso1efpBrPl6464iGXxwItwXQuGGwNyNy3aIHzuvL7VoSjHlve6kNHH0C5YPTpezE8OEv4ismJqzTPpwnijcgjmcLJYwl4RCLcmgr8BBPeA9TBdDqPWWE543dJucLK4mgKkw1Iv4/s1600/IMGP9084.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiacyQWso1efpBrPl6464iGXxwItwXQuGGwNyNy3aIHzuvL7VoSjHlve6kNHH0C5YPTpezE8OEv4ismJqzTPpwnijcgjmcLJYwl4RCLcmgr8BBPeA9TBdDqPWWE543dJucLK4mgKkw1Iv4/s200/IMGP9084.JPG" width="200" /></a></div>
<b>A cikk megjelent a </b><b><a href="http://kozossegfejlesztes.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/b84c8c861998671e8525670c00815721/0af13d626a992f71c1257b19005c7c30?OpenDocument">PAROLA 2012. 4. számában</a>. </b><b>KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS: www.kozossegfejlesztes.hu (www.kkapcsolat.hu)</b><br />
<br />
A nőjogi mozgalomból, a rabszolgafelszabadítási mozgalomból és a munkásmozgalomból táplálkozó amerikai közösségszervezés a 20. századra professzionalizálódott az USA-ban. Civil szervezetek ezrei dolgoznak fizetett közösségszervezőkkel, számos stratégiai döntésben gyakran a közösségi civil szervezet alkalmazottai kapják a főszerepet. Egyes akciókról a munkaértekezleteken döntenek, a dinamizmus vagy a megszokás miatt a tervezés és a levezénylés sokszor nem elég bevonó. Mennyiben mond ez ellent a közösségszervezés módszertani megalapozója, Saul Alinsky egyik jeles mondatának, miszerint soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért? Milyen hatalmi dilemmákat vet fel ez a közösségszervező és a tagok viszonyában?<br />
<br />
A közösségszervezés szerint a társadalmi és gazdasági igazságtalanságok eredője a társadalmi csoportok közötti hatalmi és erőforrásegyenlőtlenségekben keresendő, ezért a közösség tagjai végső soron a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztása érdekében szerveződnek, a döntéshozatali folyamatok befolyásolásán keresztül a demokrácia eszközeivel. A közösségszervezés csillaga a valódi demokrácia, a méltóság, és a szövetséges társadalmi csoportokkal való összefogás.<br />
<br />
A közösségszervezés lelke ezért Alinsky egyik jeles mondata: „Soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért.” Helyette legyen füled és szíved ahhoz, hogy megértsd, mi a másik ember önérdeke (mi az a cél, ami neki személyesen fontos, és cselekvésre sarkallná), ez hol találkozik a közösség többi tagjának önérdekével, és ezután agitálj. Teremts olyan lehetőséget, hogy a közösség legalább néhány tagja elkezdjen bízni magában, elhiggye, hogy van értelme a csoportos cselekvésnek és a nyomásgyakorlásnak a döntéshozókra, akár konfrontáció árán is.<br />
<br />
A közösségszervezés kulcsszava tehát a hatalom, az, hogy a kirekesztett társadalmi osztályok, illetve a sérülékeny (etnikai, nemi, vallási, gazdasági alapon, illetve szexuális hovatartozása, életkora vagy fogyatékossága miatt diszkriminált) csoportok demokratikus taktikákkal elég hatalmat szerezzenek ahhoz, hogy befolyásolni tudják a döntéshozókat. A hatalom a cselekvőképességet (Saul Alinsky), a társadalmi, politikai, és gazdasági változáshoz szükséges erőt jelenti (Martin Luther King, Jr.), ami követelések formájában jut érvényre (Frederick Douglass) a nyilvánosság terében.<br />
<br />
A társadalmi működésünk szerves részét képező hatalmi egyenlőtlenségektől azonban a közösségszervező folyamat sem mentesülhet, ami a közösségszervező és a csoport viszonyában ugyanúgy tetten érhető.<br />
<br />
<br />
<b>Az elnyomás és a képessé tétel finom határmezsgyéje</b><br />
<br />
Az Alinsky-elvvel látszólagos ellentmondásban van, ahogy általában a professzionalizált tagságalapú civil szervezetek működnek: a közösségszervezők és az alkalmazottak sok olyan dolgot elvégeznek, amit megfelelő bevonó stratégia alapján a tagság is elvégezhetne. Természetesen a szakmai gárdát alapvetően a tagság ruházta fel azzal a felelősséggel, hogy az operatív feladatok átvállalásával támogassa a tagszervezetek (sejtek, tagcsoportok) működését, vállalva, hogy ezzel háttérbe szorul a bázisdemokrácia és a konszenzusos döntéshozatal. Természetesen minden közösségi szerveződés számára az elsődleges cél az érintettek bevonása az akcióban való részvételre, a döntéshozókkal való tárgyalásokba, a sajtószereplésbe, a döntéselőkészítésbe. Amikor azonban egy szervezetnek professzionalizált, fizetett alkalmazotti gárdája lesz, ez meggyorsíthatja a döntéshozatali és stratégiai folyamatok elgépiesedésének intézményesülését, különösen, ha a fenntartás érdekében a szervezet pályázási kényszerbe kerül. Ezzel a közösségszervezés esetén különösen fontos számolni, hiszen a közösségszervezés legfőbb üzenete, hogy a szervezet az embereké, és a tagság irányítja.<br />
<br />
Az intézményesített civilkedés előnyein–hátrányain túllépve, az Alinsky-elvhez való igazodás további kérdéseket vet fel: összefoglalva a beavatkozás dilemmáját. A csoportmunka során ugyanis gyorsan előáll az a dilemma, hogy a közösségszervező mennyit adhat hozzá a saját tudásából a csoportbeszélgetéshez. Hol van az a határ, amikor már nem új szempontokkal gazdagítja a cselekvést és a közös ethoszt, hanem olyan célok meghatározását ösztönzi, aminek a megvalósításához a tagok még nem rendelkeznek elegendő eszközzel, ismerettel, tapasztalattal, és ezért inkább gyengítené, mint erősítené őket? Hol van az a pont, ahonnan már kiegyensúlyozatlanná válnak a hatalmi viszonyok a szerveződésben tapasztaltabb (adott esetben jobb társadalmi helyzetű) közösségszervező és a szerveződésben nem feltétlenül tapasztalt (adott esetben rosszabb társadalmi helyzetű) tagok között?<br />
<br />
Vegyünk egy példát! Ha hajléktalan emberekkel beszélgetve azt próbáljuk feltárni, hogy mi jelentene megoldást a lakhatási válságra, jellemzően az első javaslatok között vetődik fel az üres lakások és ingatlanok sorsa: fel kéne újítani a rendszerváltás óta üresen álló laktanyákat, használatba kellene venni az üresen álló szociális bérlakásokat, lehetőséget kéne biztosítani az érintettek bevonására a felújításba lakhatás fejében. Ezek a válaszok kétségtelenül gyors, kézzel fogható javulást hoznának sok ember, és a város életében. Azonban nagyon sok aggodalmat is felvetnek. A laktanyák lakásokká alakítása, szegregált lakónegyedeket hozna létre és hozzájárulna a szegények kiszorításához a belvárosból. Az üres lakások többsége nagyon rossz állapotban van, a beköltözés hosszú távon szintén – más kiegészítő intézkedések hiányában – hozzájárulhat a szegények elkülönítéséhez. Ezek a „tűzoltó” megoldások, amellett, hogy iránymutató projektek lehetnének, önmagukban nem feltétlenül szolgálják a rendszerszintű változást: a kiterjedt és integrált szociális bérlakásrendszert, a lakhatási támogatás jelentős növelését, átmeneti megoldásként a bántalmazott nők számára új anyaotthonokat, a gyermekek kiemelése helyett több és több családok átmeneti otthonát, jól működő kerületi szociális ellátást és adósságkezelést. Munkát, kenyeret. És persze az is van, hogy az üres lakások renoválásával a hatalom könnyedén hitelt szerezhet annak a látszatnak, hogy ő valóban törődik az emberek lakhatásával.<br />
<br />
Az ilyen helyzet több kérdést is felvethet a közösségszervező számára. A fenti példa esetében a közösségszervező vajon mennyire alakíthatja a csoport által felvetett stratégiai irányt vagy menynyire szabhat teljesen új irányt? Másodsorban, mennyire vegyen részt egy akció megvalósításban a győzelem és a csoportkohézió érdekében, ha a csoport nincs birtokában a megvalósításhoz szükséges összes tudásnak? És legfőképpen, hogyan egyensúlyozza ki a közte és a csoport közötti hatalmi különbségeket anélkül, hogy átvenné az irányítást, és leépítené a közösségi vezetők státuszát, de mégis bedobná ötleteit a közösbe?<br />
<br />
Kezdjük az első dilemmával! A közösségszervezés során azok az emberek, akik kiszorultak a döntéshozatali folyamatokból, a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztása érdekében szerveződnek, a demokrácia eszközeivel. A cél tehát a hosszú távú és rendszerszintű társadalmi változás, miközben a bevonás eszköze, hogy az embereket a saját maguk által meghatározott, először akár kisebb, lokális célok mentén tudjuk szerveződésre sarkallni. A közösségszervezés tehát oda-vissza tanulás. A kívülről érkező közösségszervező felelőssége, hogy új szempontokkal gazdagítsa a közösség látásmódját, miközben saját látásmódját is tágítsa annak megértésén keresztül, hogy a közösség tagjai hogyan definiálják problémáikat és milyen jövőképet tartanak elképzelhetőnek. Az érvek-ellenérvek mérlegelését segítheti a közös tanulás: érintettek (tapasztalati szakértők) vagy „felkent” szakértők meghívása, előtte közösen kérdések kidolgozása, témába vágó előadások, filmanyagok közös átbeszélése, belső képzések a közösség tagjai saját tapasztalatainak aktiválásához, feldolgozásához. A hosszú távú társadalmi változás, illetve az erőforrások hatékonyabb újraelosztása és a társadalmi osztályok közötti hídépítés érdekében a közösségszervezőnek nem lehet célja, hogy ebben a folyamatban saját tudását deaktiválja, és megfossza saját elképzeléseitől és szempontjaitól a közösséget. (Már amennyiben feltételezzük, hogy az ügyet érintő rendszerszintű elképzelései vannak.) De az sem állhat szándékában, hogy az érintetteket cselekvésre ösztönző céloknak ne próbáljon helyet találni a csoportstratégiában, arra hivatkozva, hogy esetleg túl partikuláris célokat határoznak meg.<br />
<br />
A másik sokszor felmerülő dilemma a közösségszervező számára, hogy egy akció céljainak közös meghatározása után mennyire vállaljon részt az operatív feladatokban, a megvalósításban: mit vállaljon át, illetve átvállaljon-e egyáltalán bármit is azért, hogy várhatóan (az évek során a szervezésben szerzett gyakorlat és a tapasztalat miatt) erősebb legyen az akció, jobban átmenjen az üzenet, nagyobb legyen a siker, és kevesebb lehetőség legyen a hibázásra. Ez esetben elkerülhetetlen, hogy lesznek a csoportban olyanok, akiknek a feje felett történnek majd a folyamatok, és a teljes folyamat nem feltétlenül lesz önállóan rekonstruálható. A közösségszervezőnek azonban arra is figyelnie kell, hogy meg tudja tartani a csoport energiaszintjét: ehhez pedig az kell, hogy minél értelmesebb és hatékonyabb kerethez segítse a csoportos cselekvést, a győzelem érdekében segítse a célok megvalósulását, és rengeteg lendületet és perspektívát vigyen a csoportba.<br />
<br />
A cél természetesen az lenne, hogy a közösségi szerveződés önjáróvá váljon. Ezért kell kialakítani azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki kisebb-nagyobb részfeladatot vállaljon a csoportos tevékenységben, és a csoport életének szerves részévé kell tenni a fejlődési mechanizmusokat (belső képzés, feladatok új embereknek stb.). Azonban az, az elv, hogy ne csináljunk meg olyat, amit mások is meg tudnak csinálni maguknak, nem egyenlő a teljes háttérbe vonulással. A feladatok sokasága, a szervezési kihívások, a politikából való kiábrándultság miatt nehezen lehetne teljesíthető az, az elvárás, hogy egy közösség megőrizze energiaszintjét, kialakítsa integritását, elérje első győzelmeit, és még a tagsága is gyarapodjon, amennyiben a közösségszervező külső facilitátori szerepet játszik, és nem száll be a megvalósításba.<br />
<br />
Ez persze fontos hatalmi kérdéseket vet fel, ami elvezet minket harmadik dilemmánkhoz: a hatalmi egyenlőtlenség kezeléséhez. A közösségszervező általában nem tagja a közösségnek (az érintettek körének), ismeri, érti a közösségszervezés elméletét és gyakorlatát, és – amennyiben sikerül elnyernie a közösség bizalmát – éppen kívülállósága teheti képessé arra, hogy felfigyeljen a közösség azon tagjaira, akik rendelkeznek némi bizalmi tőkével, demokratikusak és bevonóak. Ők válhatnak majd közösségi vezetővé olyan értelemben, hogy összefogják az érintetteket, képesek közösen megfogalmazni a legégetőbb csoportügyeket, és mobilizálni tudják a csoport tagjait a társadalmi változás érdekében, a közösségszervező segítségével. A közösségszervező belép az érintett közösség életébe, terébe, erősíti a csoportkohéziót és a demokratikus döntéshozatali és kommunikációs kultúrát, új megoldási javaslatokra vezeti rá a csoportot, új szempontokat vet fel. És amiatt, hogy a közösségszervező kívülálló, közvetítő is egy másik világhoz, amelyből így a közösség tagjai új tudás- és értékrendszert meríthetnek.<br />
<br />
Amennyiben kialakul a bizalom, előállhat azonban az a helyzet is, hogy a közösségszervező szava majd többet nyom a latba vagy nagyobb autoritást képvisel, mint az érintettek vagy a közösségi vezetők szava (pl. abban, hogy az üres házak témát nem érdemes szakpolitikailag külön hangsúlyozni, mert hosszú távon félrevezető, és kontraproduktív lehet). Naivitás lenne azt gondolni, hogy az „egyenlőség” létrejöhet pusztán konszenzusos döntéshozatallal vagy kommunikációs eszközökkel. A társadalmi státuszból, nemi, etnikai hovatartozásból származó különbözőségeinket tudatosan kell kezelnünk, a hatalmi egyenlőtlenségeknek tudatában kell lennünk, és folyamatosan újabb és újabb mechanizmusokat kell kitalálnunk annak érdekében, hogy ezek lehetőség szerint kiegyenlítődjenek, illetve megtermékenyítőleg hassanak a csoportra. A közösségszervező feladata, hogy aktiválja az érintettek tapasztalati tudását a társadalomról: megfogalmazza és kérdéssé formálja azokat a szempontokat, amelyek aktiválják a közösségben rejlő tapasztalati szakértelmet, amivel új szempontokat tudnak hozzátenni a vitához. Például az üres házak esetében azt, hogy miért ez a téma indítja be elsőre az érintettek fantáziáját, hogyan segíthet ez a bevonódásban, toborzásban, a téma kapcsán milyen rendszerszintű politikai követeléseket lehetne megfogalmazni, mik a realitásai egy felújításnak építői szempontból, mennyire fenntartható egy ilyen projekt a beköltözők fizetőképessége szempontjából stb.<br />
<br />
A közösségszervezésben is kiemelten fontos tehát a „fékek és ellensúlyok” rendszere. A közösségszervezőnek rettentően sok szerepet kell betöltenie egy még formálódó csoportban (csoportdinamikai és kommunikációs szempontból, illetve a közös ethosz – elvrendszer és viselkedés – kialakításáért), ahol még nem alakultak ki a szerepek, zavarosak az elvek, adott esetben elnyomás van a tagok között, nem rögzült még a belső kommunikációs kultúra vagy az egymáshoz viszonyulás szabályai. Ezért számomra sokkal szimpatikusabbnak és eredményesebbnek tűnik, amikor két-három közösségszervező dolgozik egy csoporttal, támogatva és ellenőrizve egymást, megkönnyítve az új energiák és szemléletmódok behozását, amely a fent említett hatalmi dilemmákat is sokkal inkább ellenőrizhetővé teszi.<br />
<br />
A „Soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért” elv tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy közösségszervezőnek a háttérből kéne irányítani, hanem azt, hogy mindenki vállaljon képességeihez mérten feladatot, szerepet, beleértve a fenti dilemmák számba vétele után a közösségszervezőt is. Hogy mindenki érezze, hogy a győzelem vagy a kudarc közösségi aktus volt, amelyért ő is felelős.<br />
<br />
A professzionalizált, tehát a civil szervezetek által menedzselt közösségszervezés is ezt a feladatmegosztós gyakorlati irányt igazolja, aminek azonban sokszor hátrányára válik, hogy a közösségszervezőkre, tehát az alkalmazotti gárdára delegált operatív feladatok és felelősségek rendszerének hatékonysága általában nincsen közösségileg rendszeresen kiértékelve, és nem születik a szervezeti struktúráról újra és újra közösségi döntés.<br />
<br />
Sebály Bernadett<br />
kulturális antropológus<br />
http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/</div>
Unknownnoreply@blogger.com1Budapest, Hungary47.497912 19.04023499999993947.1545035 18.394787999999938 47.8413205 19.68568199999994tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-53411220122310026672012-12-05T13:47:00.000-08:002012-12-11T12:25:44.603-08:00Közösségszervezés nagyüzemben<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEY__UtzFEXEuK9Q-Ju9isL21l0nHMPFBXWRRxo_Ug0pc3iDeVzYqv9odVCstfRz229I5FtMUhkdFnKDva4HPZM-OqVbKDkOuM2pM9xp05sWjJsbJ6zjBZ0tjd1_9rpZKWbwaEA0QiI1o/s1600/Sociometry-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="162" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEY__UtzFEXEuK9Q-Ju9isL21l0nHMPFBXWRRxo_Ug0pc3iDeVzYqv9odVCstfRz229I5FtMUhkdFnKDva4HPZM-OqVbKDkOuM2pM9xp05sWjJsbJ6zjBZ0tjd1_9rpZKWbwaEA0QiI1o/s200/Sociometry-1.jpg" width="200" /></a></div>
<b>Nem tetszik: Az USA-ban a </b><b>közösségszervezés</b><b> </b><b>professzionalizálódása következtében az operatív döntésekben </b><b>gyakran </b><b>a közösségi civil szervezet alkalmazotti gárdája kapja a főszerepet. Vannak olyan nagyobb akciók, amelyekről ezért a "staff" találkozókon döntenek, és a dinamizmus vagy a megszokás miatt a </b><b>tervezés és a levezénylés nem elég bevonó</b><b>. Ezzel együtt jogos, hogy a közösségszervező nem a partvonalról irányít. De meddig mehet a beavatkozásban? Vállalhat-e szervezési feladatot? Vagy fő a tagság önállósága?</b><br />
<br />
A közösségszervezés lelke Alinsky egyik jeles mondata : "Soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért." Helyette legyen füled és szíved ahhoz, hogy megértsd, mi a másik ember önérdeke (mi az a cél, ami neki személyesen fontos, és ami cselekvésre sarkallná), ez hol találkozik a közösség többi tagjának önérdekével, és ezután agitálj. Teremts olyan lehetőséget, hogy a közösség legalább néhány tagja elkezdjen bízni magában, elhigyje, hogy van értelme a cselekvésnek (érdekeltté váljon), és egy közösségi érdek mentén másokat is bevonjon, motiváljon a döntéshozókkal való párbeszédre. Belőlük lesznek a közösségi vezetők.<br />
<br />
Az Alinsky-elvvel látszólagos ellentmondásban van az USA-ra oly jellemző professzionalizált közösségszervezési gyakorlat: a közösségszervezők sok olyan dolgot elvégeznek, amit megfelelő bevonó stratégia alapján a tagság is elvégezhetne. A professzionalizált szervezetekben elsődleges cél az érintettek bevonása az akcióban való részvételre, a döntéshozókkal való tárgyalásokba, a sajtószereplésbe, és tematikus bizottságokkal, interjúkörutakkal és az éves közgyűlésekkel pedig valamilyen szinten a döntéselőkészítésbe. Azonban ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egy akció leszervezését teljes egészében a tagság kivitelezné, vagy hogy a tagság részvétele nélkül nem születnének taktikai vagy sajtókommunikációs döntések, szakmai állásfoglalások, sajtóközlemények. Miközben az Alinsky-elv alapján úgy tűnhet, mintha a közösségek az akciók kivitelezésében a közösségszervezőtől semmi segítséget nem kéne, hogy kapjanak, illetve mintha csak olyan célok kitűzése lenne ildomos, amiket saját maguk a közösségszervező segítsége nélkül kivitelezni tudnának.<br />
<br />
Pedig a közösségi szervezetek valójában az Alinsky-elv mentén dolgoznak. Hiszen a "Soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért" nem feltétlenül azt jelenti, hogy közösségszervezőként pusztán a partvonalról kellene irányítanunk, aztán meg magára hagynunk a közösséget a megvalósításban. Azt azonban mindenképpen, hogy részvételen keresztül újabb és újabb, döntéshozatali folyamatokból kiszorult állampolgárokat vonjunk be a munkába. Ettől függetlenül, ha egy szervezetnek professzionalizált, fizetett alkalmazotti gárdája lesz, és a fenntartás érdekében pályázási kényszerbe kerül, ez mindig felveti a döntéshozatali és stratégiai folyamatok elgépiesedésének intézményesülését. Még akkor is, ha ezt a szakmai gárdát alapvetően a tagság ruházta fel azzal a felelősséggel, hogy az operatív feladatok átvállalásával támogassa a tagszervezetek (sejtek, tagcsoportok) működését, és ezért cserébe háttérbe szorítsa a bázisdemokrácia és a konszenzusos döntéshozatal lehetőségét.<br />
<br />
<b>A bevatkozás dilemmája</b><br />
<br />
Az intézményesített civilkedés előnyein-hátrányain túllépve, az Alinsky-elvhez való igazodás további kérdéseket vet fel: összefoglalva a beavatkozás dilemmáját. A csoportmunka során ugyanis gyorsan előáll az a dilemma, hogy a közösségszervező mennyit adhat hozzá a saját tudásából a csoportbeszélgetéshez. Hol van az a határ, amikor már nem új szempontokkal gazdagítja a cselekvést és a közös étoszt, hanem olyan célok meghatározását ösztönzi, aminek a megvalósításához a tagok még nem rendelkeznek elegendő eszközzel, ismerettel, tapasztalattal, és ezért inkább gyengítené, mint erősítené a tagokat? Hol van az a pont, ahonnan már kiegyensúlyozatlanná válnak a hatalmi viszonyok a tapasztaltabb (adott esetben jobb társadalmi helyzetű) közösségszervező és az elkötelezett, de szerveződésben nem feltétlenül tapasztalt tagok között?<br />
<br />
Vegyünk egy példát. Ha hajléktalan emberekkel beszélgetve azt próbáljuk feltárni, hogy mi jelentene megoldást a lakhatási válságra, jellemzően az első javaslatok között vetődik fel az üres lakások és ingatlanok sorsa: fel kéne újítani a rendszerváltás óta üresen álló laktanyákat, használatba kellene venni az üresen álló szociális bérlakásokat, lehetőséget kéne biztosítani az érintettek bevonására a felújításba lakhatás fejében. Ezek a válaszok kétségtelenül gyors kézzel fogható javulást hoznának sok ember és a város életében, azonban nagyon sok aggodalmat is felvetnek: a laktanyák lakásokká alakítása szegregált lakónegyedeket hozna létre, és hozzájárulna a szegények kiszorításához a belvárosból, az üres lakások többsége nagyon rossz állapotban van, a beköltözés hosszú távon szintén (más kiegészítő intézkedések hiányában) hozzájárulhat a szegények elkülönítéséhez, és ezek a "tűzoltó" megoldások, amellett, hogy iránymutató projektek lehetnének, önmagukban nem feltétlenül szolgálják a rendszerszintű változást: a kiterjedt és integrált szociális bérlakásrendszert, a lakhatási támogatás jelentős növelését, a bántalmazott nők számára új anyaotthonokat, a gyermekek kiemelése helyett több és több családok átmeneti otthonát, jól működő kerületi szociális ellátást és adósságkezelést. Munkát, kenyeret. És persze az is van, hogy az üres lakások renoválásával a hatalom könnyedén hitelt szerezhet annak a látszatnak, hogy ő valóban törődik az emberek lakhatásával.<br />
<br />
Az ilyen helyzet több kérdést is felvethet a közösségszervező számára. A fenti példa esetében a közösségszervező vajon mennyire alakíthatja a csoport által felvetett stratégiai irányt vagy mennyire szabhat teljesen új irányt? Másodsorban, mennyire vegyen részt egy akció megvalósításban a győzelem és a csoportkohézió érdekében, ha a csoport nincs birtokában a megvalósításhoz szükséges összes tudásnak? És legfőképpen, hogyan egyensúlyozza ki a közte és a csoport közötti hatalmi különbségeket anélkül, hogy átvenné az irányítást, és leépítené a közösségi vezetők státuszát, de mégis bedobná ötleteit a közösbe?<br />
<br />
Kezdjük az első dilemmával. A közösségszervezés során azok az emberek, akik kiszorultak a döntéshozatali folyamatokból a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztása érdekében szerveződnek a demokrácia eszközeivel. A cél tehát a hosszú távú és rendszerszintű társadalmi változás, miközben a bevonás eszköze, hogy az embereket a saját maguk által meghatározott, először akár kisebb, lokális célok mentén tudjuk szerveződésre sarkallni. A közösségszervezés tehát oda-vissza tanulás. A kívülről érkező közösségszervező felelőssége, hogy új szempontokkal gazdagítsa a közösség látásmódját, miközben saját látásmódját is tágítsa annak megértésén keresztül, hogy a közösség tagjai hogyan definiálják problémáikat és milyen jövőképet tartanak elképzelhetőnek. Az érvek-ellenérvek mérlegelését segítheti a közös tanulás: érintettek (tapasztalati szakértők) vagy "felkent" szakértők meghívása, előtte közösen kérdések kidolgozása, témába vágó előadások, filmanyagok közös átbeszélése, belső képzések a közösség tagjai saját tapasztalatainak aktiválásához, feldolgozásához. A hosszú távú társadalmi változás, illetve az erőforrások hatékonyabb újraelosztása és a társadalmi osztályok közötti hídépítés érdekében a közösségszervezőnek nem lehet célja, hogy ebben a folyamatban saját tudását deaktiválja, és megfossza saját elképzeléseitől és szempontjaitól a közösséget (már amennyiben feltételezzük, hogy az ügyet érintő rendszerszintű elképzelései vannak), és gazdagítsa a csoportstratégiát, de az sem, hogy az érintetteket cselekvésre ösztönző céloknak ne próbáljon helyet találni a csoportstratégiában, arra hivatkozva, hogy esetleg túl partikuláris célokat határoznak meg.<br />
<br />
A másik sokszor felmerülő dilemma a közösségszervező számára, hogy egy akció céljainak közös meghatározása után mennyire vállaljon részt az operatív feladatokban, a megvalósításban: mit vállaljon át, illetve átvállaljon-e egyáltalán bármit is azért, hogy várhatóan (az évek során a szervezésben szerzett gyakorlat és a tapasztalat miatt) erősebb legyen az akció, jobban átmenjen az üzenet, nagyobb legyen a siker, és kevesebb lehetőség legyen a hibázásra. Ez esetben elkerülhetetlen, hogy lesznek a csoportban olyanok, akiknek a feje felett történnek majd a folyamatok, és a teljes folyamat nem feltétlenül lesz önállóan rekonstruálható. A közösségszervezőnek azonban arra is figyelnie kell, hogy meg tudja tartani a csoport energiaszintjét: ehhez pedig az kell, hogy minél értelmesebb és hatékonyabb kerethez segítse a csoportos cselekvést, a győzelem érdekében segítse a célok megvalósulását, és rengeteg lendületet és perspektívát vigyen a csoportba.<br />
<br />
A cél természetesen az lenne, hogy a közösségi szerveződés önjáróvá váljon. Ezért kell kialakítani azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki kisebb-nagyobb részfeladatot vállaljon a csoportos tevékenységben, és a csoport életének szerves részévé tenni a fejlődési mechanizmusokat (belső képzés, feladatok új embereknek, stb.). Azonban az az elv, hogy ne csináljunk meg olyat, amit mások is meg tudnak csinálni maguknak, nem egyenlő a teljes háttérbe vonulással. A feladatok sokasága, a szervezési kihívások, a politikából való kiábrándultság miatt nehezen lehetne teljesíthető az az elvárás, hogy egy közösség megőrizze energiaszintjét, kialakítsa integritását, elérje első győzelmeit, és még a tagsága is gyarapodjon, amennyiben a közösségszervező külső facilitátori szerepet játszik, és nem száll be a megvalósításba.<br />
<br />
Ez persze fontos hatalmi kérdéseket vet, ami elvezet minket harmadik dilemmánkhoz: a hatalmi egyenlőtlenség kezeléséhez. A közösségszervező általában nem tagja a közösségnek (az érintettek körének), ismeri, érti a közösségszervezés elméletét és gyakorlatát, és - amennyiben sikerül elnyernie a közösség bizalmát - éppen kívülállósága teheti képessé arra, hogy felfigyeljen a közösség azon tagjaira, akik rendelkeznek némi bizalmi tőkével, demokratikusak és bevonóak. Ők válhatnak majd közösségi vezetővé olyan értelemben, hogy összefogják az érintetteket, képesek közösen megfogalmazni a legégetőbb csoportügyeket, és mobilizálni tudják a csoport tagjait a társadalmi változás érdekében - a közösségszervező segítségével. A közösségszervező belép az érintett közösség életébe, terébe, erősíti a csoportkohéziót és a demokratikus döntéshozatali és kommuikációs kultúrát, új megoldási javaslatokra vezeti rá a csoportot, új szempontokat vet fel. És amiatt, hogy a közösségszervező kívülálló, közvetítő is egy másik világhoz, amelyből így a közösség tagjai új tudás- és értékrendszert meríthetnek.<br />
<br />
Amennyiben kialakul a bizalom, előállhat azonban az a helyzet is, hogy a közösségszervező szava majd többet nyom a latba vagy nagyobb autoritást képvisel, mint az érintettek vagy a közösségi vezetők szava (pl. abban, hogy az üres házak témát nem érdemes szakpolitikailag külön hangsúlyozni, mert hosszú távon félrevezető és kontraproduktív lehet). Naivitás lenne azt gondolni, hogy az "egyenlőség" létrejöhet pusztán konszenzusos döntéshozatallal vagy kommunikációs eszközökkel. A társadalmi státuszból, nemi, etnikai hovatartozásból származó különbözőségeinket tudatosan kell kezelnünk, a hatalmi egyenlőtlenségeknek tudatában kell lennünk, és folyamatosan újabb és újabb mechanizmusokat kell kitalálnunk annak érdekében, hogy ezek lehetőség szerint kiegyenlítődjenek, illetve megtermékenyítőleg hassanak a csoportra. A közösségszervező feladata, hogy aktiválja az érintettek tapasztalati tudását a társadalomról: megfogalmazza és kérdéssé formálja azokat a szempontokat, amelyek aktiválják a közösségben rejlő tapasztalati szakértelmet, amivel új szempontokat tudnak hozzátenni a vitához (pl. az üres házak esetében azt, hogy miért ez a téma indítja be elsőre az érintettek fantáziáját, hogyan segíthet ez a bevonódásban, toborzásban, a téma kapcsán milyen rendszerszintű politikai követeléseket lehetne megfogalmazni, mik a realitásai egy felújításnak építői szempontból, mennyire fenntartható egy ilyen projekt a beköltözők fizetőképessége szempontjából, stb.)<br />
<br />
A közösségszervezésben is rettentően fontos tehát a "fékek és ellensúlyok" rendszere. A közösségszervezőnek rettentően sok szerepet kell betöltenie egy még formálódó csoportban (csoportdinamikai és kommunikációs szempontból, illetve a közös étosz (elvrendszer és viselkedés) kialakításáért), ahol még nem alakultak ki a szerepek, zavarosak az elvek, adott esetben elnyomás van a tagok között, nem rögzült még a belső kommunikációs kultúra vagy az egymáshoz viszonyulás szabályai. Ezért számomra sokkal szimpatikusabb és eredményesebbnek tűnik, amikor két-három közösségszervező dolgozik egy csoporttal, támogatva és ellenőrizve egymást, megkönnyítve az új energiák és szemléletmódok behozását, amely a fent említett hatalmi dilemmákat is sokkal inkább ellenőrizhetővé teszi.<br />
<br />
A "Soha ne csináld meg mások helyett, amit ők is képesek megtenni önmagukért" elv tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy közösségszervezőnek a háttérből kéne irányítani, hanem azt, hogy mindenki vállaljon képességeihez mérten feladatot, szerepet, beleértve a fenti dilemmák számba vétele után a közösségszervezőt is, hogy mindenki érezze, hogy a győzelem vagy a kudarc közösségi aktus volt, amelyért ő is felelős.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
A professzionalizált, tehát a civil szervezetek által menedzselt közösségszervezés is ezt a feladatmegosztós gyakorlati irányt igazolja, aminek azonban sokszor hátrányára válik, hogy a közösségszervezőkre, tehát az alkalmazotti gárdára delegált operatív feladatok és felelősségek rendszerének hatékonysága általában nincsen közösségileg rendszeresen kiértékelve, és nem születik a szervezeti struktúráról újra és újra közösségi döntés.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2012/12/the-community-organizing-industry.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-38657824079765327812012-11-28T02:56:00.001-08:002012-12-06T03:01:08.221-08:00Legjobban a csinálás során tanul az ember - az amerikai pragmatizmus a gyakorlatban<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNBwMgmrPVq7LebGKLgbV1ghzw7MTCvp-XjPdBx5F7mWzuA73rmVq0vKMZAzJPdOnuO3yRdNAUfvw_oVW6SOnSt37VRHLD7-fFcmLLs-qhFJ-kr2DJhOWIdfQ_qLQ3KnNlEreCz_Xw68A/s1600/article_467_optimizmus_zdravy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNBwMgmrPVq7LebGKLgbV1ghzw7MTCvp-XjPdBx5F7mWzuA73rmVq0vKMZAzJPdOnuO3yRdNAUfvw_oVW6SOnSt37VRHLD7-fFcmLLs-qhFJ-kr2DJhOWIdfQ_qLQ3KnNlEreCz_Xw68A/s1600/article_467_optimizmus_zdravy.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: <a href="http://www.equark.sk/index.php?cl=article&iid=467">equark.sk</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Tetszik: Az amerikaiak pragmatikus, alapvetően optimista és lelkesítő hozzáállása, az, hogy nem ragadnak le az ötletek kritikai megvitatásánál, hanem a megvalósításra sarkallnak, és ehhez egy beszélgetésben arra helyezik a hangsúlyt, hogy <i>miért működhet </i>egy elképzelés. Ez a bejegyzés látszólag interkulturális kitérő, mégis szervesen kapcsolódik a közösségszervezéshez, hiszen a társadalmi változás lehetőségét alapvetően meghatározza az alkotói légkör.</b><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Óvatosan általánosítanék persze arról, hogy hogyan is írható körbe az amerikai mentalitás. Bár tapasztalataim időben és térben is elég sokféle benyomásra épülnek (sok államban jártam, közel egy évet töltöttem itt, sokféle társadalmi helyzetben lévő emberrel ismerkedtem meg), alavetően egy buborékban voltam: többnyire társadalmilag tudatos, progresszív értékeket valló emberekkel találkoztam, és ténylegesen a demokrata középosztály világát ismertem meg. És persze idegen voltam, az idegenekkel pedig itt kedvesebbek vagy megértőbbek az emberek, és a jobb oldalukat mutatják. És az idegen is hajlamosabb partikuláris dolgok alapján általánosítani. És persze azt sem tudom sokszor eldönteni, hogy a kultúráról alkotott benyomásaim mennyire szólnak rólam, mennyire torzítja észrevételeimet az, hogy én milyen személyiség vagyok.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Az ilyen következtetések tehát mindig elkerülhetetlenül szubjektívek, mégis ezzel együtt hordoznak értékes jelentést arról, hogy mit is jelent a gyakorlatban az amerikaiakra oly jellemző pragmatizmus és vállalkozó kedv.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ittlétem alatt legtöbbször azt éreztem, hogy amikor az amerikaiak megosztanak egymással egy tervet, legyen az kiforratlan vagy átgondolt, támogató visszajelzéseket adnak egymásnak: nagyszerű, és hajrá. Függetlenül attól, hogy szerintük a másik képes-e megvalósítani a kitűzött elképzeléseket, vagy birtokában van-e a képességeknek, ismeretségeknek, társaknak, pénzügyi háttérnek, első körben nem ez lesz az értékelés tárgya, hanem az, hogy elhatároztad, hogy CSINÁLNI AKARSZ valamit. És ez a lépés mindig üdvözlendő, a lelkesedés nem letörendő. Mert minden típusú (bevonó) civil aktivitás fontos, hiszen ebből fognak mások is inspirációt meríteni. Ezért a visszajelzésekben a pozitív dolgokra koncentrálnak: arra, hogy valami miért sikerülhet, és nem csak azt emelik ki, hogy miért nem.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ez egyáltalán nem fullad ki egy üres, kritikamentes, felületes optimizimusban, csak a kritikai érvek kicsit később kerülnek elő. Különösen igaz ez, ha a beszélgetők nem ismerik jól egymást: akkor nem érzik, hogy a pozitív energiák átadásán kívül lenne másra jogosultságuk. Nem kezdik el húzni a szájukat, hanem örülnek, hogy van egy újabb ember, aki csinálni akar valamit. Nem fognak elkámpicsorítani, mert még ha nem is tökéletes, amit csinálsz, útközben még alakulhat. És a kritikai elemzés is megtörténik, ha már van mit elemezni: ha már elkezdődött. Vagy amikor már jobban ismernek.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Ez az amerikaiakra jellemző lelkesítő-pozitív hozzáállás azzal párosul, hogy nagyon tudnak energetizálni. Az amerikai tüntetéseken, a tréningeken, a közösségi eseményeken szinte mindig annyira jó hangulat van: sokszor volt olyan érzésem, mintha lenne egy közmegegyezés arról, hogy ilyenkor azért jönnek össze, hogy kitörő jókedvet teremtsenek. Átadják magukat az élménynek, még ha csak nézők, akkor is aktív résztvevőivé válnak az eseménynek. Az amerikai közönség rettenetesen interaktív: ha kérdezik, válaszol, bekiabál, huhog, igenel, nemel. Gyakori, hogy egy találkozón például a levezető ember nagy hangosan feltesz olyan kérdéseket, amire a csoport hasonlóan fog válaszolni, pl. hogy jól érzitek-e magatokat, vagy miért jöttetek ide, stb. A közös és hangos válaszadás pedig csoportképző erő. Első körben ez persze kultúraidegen egy introvertált közép-európai számára, de ha az ember elfogadja ezeket a játékszabályokat, és belemegy a játékba, akkor sokat lehet belőle meríteni. Én alapvetően őszinte és hasznos közösségi hozzáállásnak találtam.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
Magyarországon többször érzem azt, hogy – az értelmiség körében ugyanúgy - szeretik azt észrevenni, hogy valami miért nem működhet. Van egy rettentő jó kritikai érzékünk arra, hogy meglássuk a dolgok fonákját, ami végtelenül hasznos ahhoz, hogy ne áltassuk magunkat, és észrevegyük a buktatókat, de mindeközben sokszor sokan elfeledkeznek arról, hogy hasonló elánnal megvizsgálják azt is, hogy milyen esély van elkerülni ezeket a buktatókat. Így, ahelyett, hogy a jó kritikai meglátásaikat még tudatosabb és pontosabb cselekvésbe fordítanák át, megragadnak a negatívumoknál, és arra jutnak, hogy akkor nem is érdemes belekezdeni. A cselekvőkedvet így fojtja el sokszor a szkepticizmussal párosuló kritikai érzék, amit pedig némi vállalkozókedvvel, optimizmussal, pragmatizmussal kiegészítve, és a folyamat közbeni elemzésre összpontosítva nagyon jól lehetne hasznosítani.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2012/12/the-best-way-to-learn-is-while-doing.html">Olvasd el angolul.</a></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b><br /></b></div>
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Budapest, Hungary47.4984056 19.040757847.3267646 18.723527800000003 47.6700466 19.3579878tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-51829775364376962402012-11-19T20:01:00.000-08:002012-11-23T13:37:11.708-08:00A kis és megnyerhető ügyek mítosza<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpmI_5IaxESlZth0mx9e2sO8Mx71LdXx3YJqJNOkCz0Shc36L7f3e0WAH4JzVnz_9R2pZ1D8mcrCThGLxRHI5r7qU9mK8czyWtE1gge_RQxuVzfR-EaZxBDIWRBeqzG7L5qNU3CI8lRJ4/s1600/csatorna.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpmI_5IaxESlZth0mx9e2sO8Mx71LdXx3YJqJNOkCz0Shc36L7f3e0WAH4JzVnz_9R2pZ1D8mcrCThGLxRHI5r7qU9mK8czyWtE1gge_RQxuVzfR-EaZxBDIWRBeqzG7L5qNU3CI8lRJ4/s320/csatorna.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Valóban ez lenne a kihívásokkal teli társadalmi ügy?<br />
Forrás: <a href="http://trogerizmus.blog.hu/2010/09/05/csatorna_4">trogerizmus.blog.hu</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Nem tetszik: Az amerikai közösségszervezők sokszor minden kritika nélkül, minden helyzetre használható receptként adják elő, hogy az apatikus, marginalizált csoportok megszervezése érdekében első lépésben "kis és megnyerhető ügyekkel" érdemes indítani.</b><br />
<br />
Az Alinsky-hagyományra épülő, de sokszor kilúgozott formában előadott szervezési logika azzal kecsegtet, hogy <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/2012/04/az-onerdek-mozgosito-ereje.html">a kis ügyben</a> (parkoló, stoptábla, szemételszállítás, buszjárat átszervezése, stb.) aratott gyors győzelem lendületet adhat a szervezet és a tagok fejlődésének, ami egy nagyobb kampányhoz elengedhetetlen. Érdemei mellett azonban van, hogy a közösségszervezők nem vetnek számot a buktatókkal, amik éppen abból fakadnak, hogy a legelején túl alacsonyra teszik a mércét. Mennyiben <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/2012/04/mi-az-agitacio-interju-edward-shurnaval.html">a finom fokozatosság</a> a legjobb út ahhoz, hogy az emberek elhigyjék, van értelme rendszerszintű követeléseket tenni?<br />
<br />
Augusztusban résztvettem a <a href="http://www.midwestacademy.com/organizing-social-change/all">Midwest Academy</a> egy hetes közösségszervező tréningjén Chicagoban, ami nagyon elismert tréning az USA-ban, és jóformán minden szervezet elküldi ide közösségszervezőit. Életem első két legjobb tréningélményébe tartozik ez a képzés: sokszor úgy éreztem, mintha egy interaktív színdarab nézője, illetve szereplője lennék, annyira dinamikus és szórakoztató formában zajlott a tudásmegosztás. A képzés nagyon átfogó volt, és nagyon stratégiai. Ami viszont a "kis és megnyerhető" ügyeket illeti, volt egy olyan gyakorlat, hogy egy valaha jól működő szomszédsági szervezeződésbe kellett életet lehelni. Feladatunk az volt, hogy eldöntsük, melyik ügyre lenne érdemes első körben fókuszálni, hogy szerveződésre (társadalmi aktivitásra) bírjuk az embereket. A célcsoport középosztály volt. Az elképzelt negyed lakói számára a következő ügyek jelenthettek problémát: 1. egy gyereket elütött egy autó a szomszédságban, 2. egy boltban alacsonyabb áron vannak beárazva a termékek, ezért az óvatlan vásárlók többet fizetnek a pénztárnál, mint gondolják, 3. levelek vannak a kanálisban, ami miatt beázhatnak a szuterén lakások, 4. nőtt az ÁFA. Miközben én a vásárlók félrevezetése és az ÁFA-emelés ügy között morfondíroztam, legnagyobb megdöbbenésemre az eldugult kanális kapta kiemelkedően a legtöbb szavazatot. A tréner nem kérdőjelezte meg az emellett felvonultatott érveket (ami lényegében az volt, hogy ez egy kis és könnyen megnyerhető ügy, ezért gyors sikert hozhat a közösségnek, és a tagok könnyű terepen tanulhatnak az érdekérvényesítésről).<br />
<br />
Nem egészen értettem, hogyha a közösség tagjai számára kimondva vagy csak tudvalévően problémát jelent az ÁFA-emelés, vagy a vásárlók félrevezetése, akkor miért éri meg a nulláról indítani. Illetve azt sem, miért tekintjük kézenfekvőnek, hogy az eldugult kanálistól sikerrel és legfőképpen belátható időn belül (nem sok év múlva csak) át lehet nyargalni mondjuk az ÁFA csökkentéshez, hogy utána lehessen végre a rendszerszintű változást is eredményező igazságos adórendszerről beszélni. Rengeteg buktatót is láttam a dologban: biztos az a jó, ha ilyen automatizmussal rábökünk a látszólag könnyűnek tűnő ügyre? Nem száll el ugyanúgy a lendület, ha nem próbálunk meg valóban jelentős kérdésekről beszélni? Biztos, hogy nem becsüljük alá a közösséget? Biztos, hogy megtaláltuk a jó vezetőket, nem azért nem vállalunk bátrabb célokat? Valóban látjuk a nagyobb összefüggéseket? Tényleg a zajló társadalmi folyamatokba illeszkedve, nem valami elméleti-módszertani-intézményes formának a fogságában cselekszünk?<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg89OLUNBGg5G5oXHC5_AXwa1NPrzFCVLLqDiAvWFqdempoaIiD6rpSXQSpGdPjV6dH6HNPJ-hrOvW8G9AFzy4D4Cj84q_LpEYeSNVk1v1248GoVYkr-U7W3wpFTL_tgqOz8kNarcR90-k/s1600/Alinsky_protest_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg89OLUNBGg5G5oXHC5_AXwa1NPrzFCVLLqDiAvWFqdempoaIiD6rpSXQSpGdPjV6dH6HNPJ-hrOvW8G9AFzy4D4Cj84q_LpEYeSNVk1v1248GoVYkr-U7W3wpFTL_tgqOz8kNarcR90-k/s320/Alinsky_protest_1.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A The Woodlawn Organization tiltakozása Chicagoban.<br />
A közösségszervező Saul Alinsky volt. Forrás: <a href="http://www.newswise.com/articles/uic-receives-alinsky-group-archives">newswise</a></td></tr>
</tbody></table>
De hogy is fogalmaz egészen pontosan a "kis és megnyerhető" ügyekről Saul Alinsky? Alinsky a <i>Rules for Radicals</i>-ben azt írja: "A közösségszervező tudja, hogy legfőbb feladata, hogy visszaadja az embereknek a cselekvés erejébe vetett hitet; amellett, hogy elfogadják, hogy a szerveződésben erő van, ezt a gyakorlatban is meg kell tapasztalniuk." (1989:113) A közösségszervező feladata, folytatja Alinsky, hogy építse a csoport önbizalmát, és a csoport tagjai elhigyjék, hogy ha már ennyien sikerült nyerniük, akkor többen még nagyobb dolgokat is álmodhatnak. (1989:114) "Gondosan és körültekintően kell kiválasztani az ellenfeleket, mert egy-egy vereség annyira demoralizáló lehet, hogy még a karrierjének is véget vethet," hasonlítja Alinsky a folyamatot egy versenyző küzdelméhez. (1989:114) Később így folytatja: "Ezért ahhoz, hogy véget vess az apátiának és rábírd az embereket a részvételre, meg kell támadnod azokat az uralkodó mintákat, amely alapján a közösségi élet jelenleg szerveződik. [...] A változás a régi szerveződési forma felbomlasztását, és egy új megszervezését jelenti. [...] A közösségszervező az elégedetlenség érzésést akarja szítani; létre kell hoznia egy csatornát, amelyen keresztül az emberek egészséges elégedetlenség-érzésüket (<i>anger</i>) szabadon kieresztve vezethetik le frusztrációikat." (1989:116-117.)<br />
<br />
Így tehát egy ügy egy induló szerveződés számára nem csupán attól válik "jó" üggyé, mert könnyen megnyerhető, hanem azért, mert alkalmat ad arra, hogy az emberek artikulálni tudják dühüket. "Nem ellentmondásos ügy nem létezik," folytatja Alinsky. (1989:117.) (Már abban az értelemben, hogy a döntéshozók és az állampolgárok között teremt konfliktust és ellentmondást azzal, hogy tesz egy lépést az igazságtalan hatalmi viszonyok átrendezése felé.) Az emberek Alinsky szerint azért kezdenek el cselekedni, mert ráébrednek, helyzetük és frusztrációjuk eredője nem (vagy legalábbis nem legfőképpen) saját magukban keresendő, hanem sokkal inkább az intézményrendszer működésében lévő igazságtalanságok és a rossz politikai döntések halmozott következményeiben. Az eldugult kanális tehát akkor felel meg alkalmas "kis és megnyerhető" ügynek, ha képes ilyen típusú indulatok kiváltására és kanalizására, és eszköz annak érdekében, hogy a közösség elhigyje, lehet és érdemes összefogni mozdíthatatlannak tűnő bástyák ellenében is. Alinsky szerint ebben a folyamatban sarjadnak az új közösségi szerveződések. (1989:117.)<br />
<br />
Frances Fox Piven és Richard A. Cloward azonban megkérdőjelezi, hogy a rendszerszintű társadalmi változás kikényszerítéséhez a szervezetépítés lenne a legcélravezetőbb. (1977, különösen a The Welfare Rights Movement - Mobilizing Versus Organizing rész) Egyrészt szerintük a közösségszervezők által hangoztatott szervezetépítés kiveszi a lendületet a cselekvésből: akkor kifejezetten kontraproduktív lehet, amikor az emberek az aktuális társadalmi események hatására már kiléptek az apátiából. Másrészt Piven és Cloward szerint a társadalmi változást és a hatalmi viszonyok átrendezését sokkal jobban szolgálják a felforgató taktikák: azaz ők az embereket a demokratikus értelemben vett konfrontatív akciókra vagy polgári engedetlenségre mobilizálnák, mintsem a kötöttségeket is teremtő szervezeti működésre. Szerintük ezért az érintettekből álló szervezett csoportok országos együttműködésénél sokkal jobban szolgálja a célt egy országos, de agitátorokból álló szervezett hálózat, akiknek számos laza szerveződéssel van kapcsolatuk. Az 1960-as évek második felének jóléti válsága szerintük ennek a taktikának kedvezett az USA-ban. (Piven és Cloward végül a Jóléti Jogok Mozgalmában (Welfare Rights Movement) közösségszervezőkkel együttműködésben (a National Welfare Rights Organization-nel) a két taktika egyfajta ötvözetét valósította meg.) A piven-cloward-i gondolat - most minden lehetséges kritikájától eltekintve - számomra a "kis és megnyerhető ügyek" mítoszára is rezonál: azzal ellensúlyozza, hogy rávilágít, a közösségszervezőnek első körben a társadadalom "hőmérsékletével" kell összhangba kerülnie, hogy a lehető legjobban tudja kiaknázni a zajló társadalmi folyamatokat.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjye4SBM1ba3qQShp1mJMEC5kvb_bqgFhC9NkNfhzArKOHcDcRVehkEndaGRE1DqsoMGnmsVbXk3D4XJih5neLKC9dAJhrynYlrAJjsGye2PqZ-BXxLiMIdGHnssD01S_S-gOfHUj0lOTg/s1600/garbage_naples_01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="212" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjye4SBM1ba3qQShp1mJMEC5kvb_bqgFhC9NkNfhzArKOHcDcRVehkEndaGRE1DqsoMGnmsVbXk3D4XJih5neLKC9dAJhrynYlrAJjsGye2PqZ-BXxLiMIdGHnssD01S_S-gOfHUj0lOTg/s320/garbage_naples_01.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szeméthalmok Nápolyban a szemételszállítási<br />
krízis idején (2011). Forrás: <a href="http://www.time.com/time/photogallery/0,29307,1702831_1516456,00.html">time</a></td></tr>
</tbody></table>
Valóban az a hatékony stratégia tehát, ha egy új szervezet esetében mindenáron ragaszkodunk a "kis és megnyerhető ügyekhez", a parkokhoz, a stop táblákhoz, a szemételszállításhoz? Az elmúlt évtizedek közösségszervező gyakorlatában valóban sikerült volna áthidalni a kis és megnyerhető célok és a nagy és jelentős társadalmi célok közötti szakadékot? Valóban elvezet ez minket a hosszú távú társadalmi változáshoz? - kérdezi Gary Delgado (amerikai kutató, egyetemi előadó, aktivista, az ACORN egyik alapítója és közösségszervezője) <i>Az utolsó stoptábla</i> című 1998-as cikkében (<a href="http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html">The Last Stop Sign</a>).<br />
<br />
Az alulról szerveződő jobboldali csoportok, mondja, akik be akarják szüntetni az abortuszt, és elnyomnák a melegeket, soha nem szerveződtek azért, hogy stop táblájuk legyen. Ezek a csoportok, teszi hozzá, feltehetően tudják, hogy közösségszervezni legjobban a mélyen ellentmondásos ügyek körül lehet. Delgado ezzel még véletlenül sem eldobni akarja a hagyományos közösségszervező módszereket: az alulról jövő közösségi vezetők képessé tételét, a széles demokratikus bázisra épülő szerveződést, vagy a közösségi tanulást, aminek segítségével a kiszolgáltatott emberek bebizonyíthatták, hogy ugyanúgy képesek érthetően artikulálni a problémáikat, és nincs szükségük felkent szakértőkre. A valódi győzelmeket sem akarja megtagadni: a szociális bérlakásrendszer fejlesztését, az iskolai reformokat, az adórendszer átalakítását. Mindemellett Delgado azt állítja, hogy a közösségszervezés sokszor "félreértelmezi a "győzelem" fogalmát" és "szinte teljesen különálló világban létezik a vele párhuzamos progresszív aktivista mozgalmi valósághoz képest", amely - szerinte - kiemelkedően jelentős eredményeket mutatott fel (nőmozgalom, melegmozgalom, bevándorlómozgalom, stb.).<br />
<br />
A közösségszervezés egyik lényege és érdeme, hogy a módszeren keresztül olyan közösségi infrastruktúra építhető ki, ami adott esetben egy mozgalom megszületését is megalapozhatja, vagy aládolgozhat egy mozgalomnak (ld. a National People's Action tevékenységét az Occupy mozgalom <a href="http://npa-us.org/news/nation-occupy-99-opposition/070912">kapcsán</a>, illetve <a href="http://the99spring.com/">utóéletében</a>). Természetesen a Delgado, illetve talán Piven és Cloward által üdvözölt progresszív aktivista mozgalmak sem tudtak volna a maguk teljességében kivirágozni, amennyiben nincs az a közösségi infrastruktúra, ami alapján a résztvevők mobilizálni tudták egymást. És természetesen ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a szomszédsági szerveződések kevésbé látványos, kisebb célokért is küzdjenek, hogy kialakuljon a csoportidentitás és ne legyen új jelenség az állampolgári részvétel. Ezzel együtt fontos, amit Delgado még 1998-ban mond, hogy "amennyiben a hagyományos közösségszervezés az ezredfordulóra társadalomformáló erővé akar válni, proaktívan kell viszonyulnia a rasszokat, a társadalmi osztályokat és a nemeket érintő kérdésekhez, a vállalkozások koncentrációjához, és a határokon átnyúló gazdasági összefüggésekhez".<br />
<br />
Amerikában, ahol a közösségszervezés erős mozgalmi hagyományba illeszkedik, és szorosan összekapcsolódik a törvényhozás befolyásolásával (a törvényjavaslatok előterjesztésével és <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/11/attol-mert-nem-akarok-partot-alapitani.html">tudatos választóként a politika hatalmi erőterében való taktikázással</a>) valószínűleg persze sokaknak magától értetődő, hogy a "kis" ügy csak eszköz egy nagyobb szintű szervezdődés és a közösségi infrastruktúrát építők kezében. Éppen ezért számít, hogy amikor új környezetben - Európában - beszélünk az Alinsky-hagyományról (tehát a progresszív társadalomtörténeti kontextusból kiragadva, kilúgozva), fontos, hogy ezek a taktikák <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.hu/2012/10/az-utolso-stoptabla-az-allampolgari.html">az adott ország progresszív társadalmi folyamataira rezonálva</a> keressék táptalajukat, és ne egy kontextus- és értékmentes módszerként értelmeződjenek.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.hu/2012/11/the-myth-of-small-and-winnable-issues.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<b><br /></b>
<b>Források:</b> Saul D. Alinsky: <i>Rules for Radicals. A Practical Primer for Realistic Radicals, </i>Vintage Books, New York, 1989. (A szövegben használt idézetek saját fordítás.) Frances Fox Piven és Richard A. Cloward: <i>Poor People's Movements. Why They Succeed, How They Fail,</i> Pantheon Books, New York, 1977. Gary Delgado (1998): <i>The Last Stop Sign</i>, elérhető online: <a href="http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html">http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html</a></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Budapest, Hungary47.4984056 19.040757847.3267646 18.723527800000003 47.6700466 19.3579878tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-35115594993292650922012-11-13T02:09:00.000-08:002012-11-13T02:30:45.441-08:00Attól, mert nem akarok pártot alapítani, még hívhatlak választónak?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>Szakmai gyakorlatom a végéhez közeledik. </b><b>Sok dolog volt, ami nagyon megfogott, voltak dolgok, amiket másként csinálnék. </b><b>A nyár végéig a jó gyakorlatokat gyűjtögettem ezen a blogon, különösebb kritikai kontextus nélkül. </b><b>Most nekilátnék a reflexiónak. A következő hetekben egy sorozatot közlök 5 dologról, ami tetszik az amerikai közösségszervezésben. És 5 dologról, amit másként csinálnék.</b><br />
<b><br /></b>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNbcl2UtMZm8ywPlFGhMcnm5S4FwUYxg3BRURlna9cubj-l3Hab-7mMh4yTQAwRcs9N6qGasphzd-2pzj1iWuIwRLoMrtS8ioqPctG-WbuW48I_l92quETKje0IpmC0CLhdnSegebgVxQ/s1600/FE_DA_1026_Hispanic_Voter425x283.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNbcl2UtMZm8ywPlFGhMcnm5S4FwUYxg3BRURlna9cubj-l3Hab-7mMh4yTQAwRcs9N6qGasphzd-2pzj1iWuIwRLoMrtS8ioqPctG-WbuW48I_l92quETKje0IpmC0CLhdnSegebgVxQ/s320/FE_DA_1026_Hispanic_Voter425x283.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"Én szavaztam." Forrás: <a href="http://www.usnews.com/news/articles/2012/10/26/gallup-predicts-voter-turnout-will-remain-unchanged-in-2012-election">USNews</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Tetszik: </b><b>Az állampolgár választópolgár - nem csak a politikai pártok, hanem a civil szervezetek szemében is.</b><br />
Egy ember, egy szavazat, mondja az amerikai. És így számolnak a közösségszervező civil szervezetek is. Nem azért, mert politikai pártnak toboroznának szavazókat, hanem azért, mert tudják, hogy egy elfelejtett ügy akkor lesz fontos egy döntéshozónak, ha abból politikai tőkét tud kovácsolni. A "szavazat vásárlóereje" így nem csak a politikai, hanem a civil kampányokban is számít. A kampány előtt politikai elemzés készül: a civilek megnézik, mekkora és kikből áll a döntéshozó szavazóbázisa, illetve ellentábora, és mekkora azok száma, akik még nem döntötték el, kire fognak szavazni. Ennek alapján kötnek koalíciót, ha szükséges.<br />
<br />
Ezt figyelve az volt az érzésem, hogy Magyarországon, és talán más közép-kelet-európai új demokráciákban sem taktikázunk választópolgári hatalmunkkal eléggé. Sokan azért nem, mert civilként a politizálást (társadalmi ügyekben tett politikai állásfoglalást) nem is érzik feladatuknak: szolgáltatást nyújtanak, vagy puha érdekérvényesítést csinálnak, a döntéshozók befolyásolása pedig a színfalak mögött zajlik.<br />
<br />
De azok a civil szervezetek sem teszik ezt eléggé, akik konfrontatívan lépnek fel a hatalommal szemben, és nyomást gyakorolnak a döntéshozókra. Ehhez képest itt az USA-ban olyan példákat láttam, hogy egy levélíró, vagy telefonálós akcióknál a civilek egyszerűen deklarálták: én önre szavaztam, vagy még nem döntöttem el, kire szavazok, de ezzel a bizonyos lépésével nem értek egyet; vagy úgy demonstráltak erőt, hogy egy tüntetésen hangsúlyozták, milyen érdekcsoportot tömörítő szervezet és hány ember nevében beszélnek.<br />
<br />
A szavazójog az állampolgárok kezében eszköz és hatalom. Van, hogy egy kirekesztett csoport elég nagy ahhoz, hogy önmagában erőt képviseljen, van, hogy olyan csoportokkal lép koalícióra, akik számítanak az adott döntéshozónak.<br />
<br />
A választások előtt minden amerikai közösségi szervezet kampányt folytat azért is, hogy a történelmileg alulreprezentált csoportokat regisztrálja, és szavazásra buzdítsa. (Az USA-ban - ellentétben Magyarországgal - nem vezetnek átfogó szavazói adatbázist, ezért van szükség a szavazói regisztrációra.) Fogadószervezetem, a <a href="http://www.virginia-organizing.org/">Virginia Organizing</a> például több tízezer embert telefonált végig a választás előtti hónapokban. (A választói regisztrációs kampányról, illetve a Demokrata Párt és a közösségszervezés agendája közötti átfedésekről bővebben <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/07/a-kozossegszervezok-partpolitikara.html">itt</a> olvashatsz.)<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig0HELI2zdtijEupK9kJjEqYlKjQGtlbvegU6L7WvT_tCql5Fy12Frth0bl0QprYZikS2eu0WnKuv54y_nt_W8EhPhZe2Nenv0tSs9TNdCzpeRT198QEqEdf5X7kdMQPGukLJOdk0i-d8/s1600/2011-year-end-war-on-voting-cropped-proto-custom_28.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="176" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig0HELI2zdtijEupK9kJjEqYlKjQGtlbvegU6L7WvT_tCql5Fy12Frth0bl0QprYZikS2eu0WnKuv54y_nt_W8EhPhZe2Nenv0tSs9TNdCzpeRT198QEqEdf5X7kdMQPGukLJOdk0i-d8/s320/2011-year-end-war-on-voting-cropped-proto-custom_28.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A választói regisztrációval kapcsolatos szigorítások ellen tüntetnek.<br />
Forrás: <a href="http://tpmmuckraker.talkingpointsmemo.com/2011/12/breaking_justice_department_blocks_south_carolinas_voter_id_law.php">TPM</a></td></tr>
</tbody></table>
Annak átgondolása, hogy Magyarországon civilként mennyire lehetünk politikai lények (vagy mennyire kell azzá válnunk) a szavazói jogok mérhetetlen csorbítása miatt aktuálissá vált. A pártoktól való elhatárolódás természetesen alapvető: megalkuvás nélkül, mindig ugyanolyan vehemenciával kell számon kérni az éppen aktuális hatalmat. A kooptálódás veszélye szintén fennáll: a törvényalkotást kívülről akarjuk kritizálni, az erős közösségi vezetők establishment-be való beolvadása nélkül. De beleszólást akarunk a döntéshozatalba. Ezért politizálunk (társadalmi ügyekben nyomást gyakorlunk a döntéshozókra), és nem pártpolitikai alapon.<br />
<br />
Ám ezen túl egy kampányban választóként számolunk magunkkal? Taktikázunk azzal, hogy a hajthatatlan politikusok azért fognak meghajolni, mert pozíciójukban érzik veszélyeztetve magukat, szavazóbázisuk apadását féltik (vagy az opportunisták azért állnak mellénk, mert növekedést remélnek)? Gondolunk-e arra, hogy egy népes demonstráción hogyan tudnánk a különböző érdekcsoportokat jól láthatóvá tenni? Hogy a nagyon különböző érdekcsoportokon átnyúló szövetségben a koalíciós partnerek hangsúlyozhatnák, hány embert és mennyire különböző elveket képviselnek? Civilként továbbá biztathatjuk a történelmileg alulreprezentált csoportokat a legalapvetőbb politikai joguk érvényesítésére? Rendezhetünk képzéseket, beszélgetéseket, közösségi összejöveteleket szavazás témában?<br />
<br />
Annak, hogy Magyarországon számos politikus szeretné kisajátítani a pártpolitikának a "választópolgárt", ékes példája volt <a href="http://www.youtube.com/watch?v=8KhQe6Ih1ys">Vadai Ágnes szereplése egy nem is olyan régi televíziós vitában</a>: azt kéri számon beszélgetőpartnerétől, Juhász Pétertől, hogy ha nem akar pártot alapítani, miért beszél választópolgárokról, illetve társadalompolitikai célokról. Függetlenül attól, hogy a Milla pártot alapít vagy sem, az lenne a helyes társadalmi berendezkedés, ha csak a pártok számolhatnának választópolgári értelemben a civilekkel? A civilek osszák az ételt, próbálkozzanak a petícióikkal, és ugráljanak néha egy minisztérium előtt, választópolgárrá meg csak akkor váljanak, ha egy párt szólítja meg őket?<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/11/even-though-i-dont-want-to-establish.html">Olvasd el angolul.</a></b></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Charlottesville, VA, USA38.0293059 -78.476678137.9792759 -78.5559856 38.0793359 -78.3973706tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-90810398213461748172012-11-05T00:09:00.000-08:002012-11-15T13:09:32.008-08:00Ki jöhet be és ki számít fehérnek? - Bevándorlók szerveződése most és régen (2. rész)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcHUAUUQ8oT8uScMgVUsqR6dBcneLYqXJ6SOmCPiBmAAL826kl4-tkY38duumI5oeUUKCacdUGranxsVb-MIptr5a8G9lwRrVDuc0RlvpuT4j9_f6g3xfStEcMQunH4zKytnFXPQ0zkIk/s1600/20100424_immigration-protest_33.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="138" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcHUAUUQ8oT8uScMgVUsqR6dBcneLYqXJ6SOmCPiBmAAL826kl4-tkY38duumI5oeUUKCacdUGranxsVb-MIptr5a8G9lwRrVDuc0RlvpuT4j9_f6g3xfStEcMQunH4zKytnFXPQ0zkIk/s200/20100424_immigration-protest_33.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ne gyűlölj!<br />
Forrás: <a href="http://minnesota.publicradio.org/display/web/2010/04/28/midmorning1/">minnesota.publicradio.org</a></td></tr>
</tbody></table>
Második generációs bevándorlóként a DREAMerek rendelkeztek olyan családi és anyagi háttérrel, hogy el tudtak végezni egy középiskolát, adott esetben egy közösségi főiskolát (community college). Ők, ha úgy tetszik, a jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók "krémje". Értelemszerűen a megfelelő iratok nélkül tartózkodó bevándorlók között is nagyok az osztálykülönbségek. Azok a bevándorlók, akik turista- vagy munkavállalói vízummal érkeznek, majd a vízum lejárta után maradnak, sokszor jól szituáltabbak, magasabban iskolázottak. Azok, akik életüket kockára téve, illegális határátlépéssel jutnak be az országba, ott vállalnak munkát papírok nélkül, ahol éppen lehet, pl. az építőiparban, a szolgáltatóiparban (étteremben), a mezőgazdaságban. Kisegítő munkát végeznek, ismerősön keresztül vagy családtagnak dolgoznak, olyanoknak, akik már megvetették a lábukat, és akik segítségével így könnyebb észrevétlen maradni a hatóságok előtt. Ha munkáltatójuk nem fizeti ki a bért, vagy előre nem bejelentett költségeket von le a bérből, vagy adóságokkal röghöz köti őket vagy szexuális erőszakot követ el ellenük, az érdekvédelemmel a tartózkodásukat kockáztathatják. A büntetlenül visszaéléseket elkövető munkavállalók malmára hajtja a vizet, hogy sok az iratokkal nem rendelkező bevándorló munkás, akikkel pótolni lehet a meg nem hajlókat, és betartani a szakszervezeti vagy egyéb szerveződéseknek. (<a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/10/ki-johet-be-es-ki-szamit-fehernek.html">Itt olvashatod el az első részt.</a>)<br />
<br />
<b>A jogszerűtlenül tartózkodó </b><b>bevándorlók szerveződése a munkásosztályból: César Chávez és a</b><b> mezőgazdasági munkások erőszakmentes mozgalma és szakszervezetei</b><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ4PW-UvI5M_GdCHhaQO2j-loGpdBJ8PTl8WQKGYc3yTafpa4Dfv75wFjsgWghVBdobxd-_4th1jgOPLD86IlfuW56vz-BIu9LGb9SEuBpjDgkZgIwy67u-cgTU_xa1F1TQxSo_mFbjus/s1600/chavez_huelga_color_web.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="135" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJ4PW-UvI5M_GdCHhaQO2j-loGpdBJ8PTl8WQKGYc3yTafpa4Dfv75wFjsgWghVBdobxd-_4th1jgOPLD86IlfuW56vz-BIu9LGb9SEuBpjDgkZgIwy67u-cgTU_xa1F1TQxSo_mFbjus/s200/chavez_huelga_color_web.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Huelga -Sztrájk. Forrás: <a href="http://www.tavaana.org/viewcasestudy.jsp?pageId=2071502000341264606266439&lang=en&restrictids=nu_repeatitemid&restrictvalues=2071502000341267152590523">Tavaana</a></td></tr>
</tbody></table>
2009-ben kb. 2,5-3 millióan dolgoztak az amerikai mezőgazdaságban, és a mezőgazdasági munkások 72 százaléka volt bevándorló, többségük mexikói (<a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/facts-about-farmworkers">IPC</a>, <a href="http://www.ncfh.org/docs/fs-Facts%20about%20Farmworkers.pdf">NCFH</a>). Kötődésük az USA-hoz erős, vannak, akik már itt születtek. Státuszuk sokféle lehet. Több mint 1 millióan dolgoznak úgy, hogy jogszerűtlenül tartózkodnak az országban (<a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/facts-about-farmworkers">IPC</a>). Az erős agrolobbinak köszönhetően a szövetségi kormány által szabott, a béreket, túlórát, kedvezményeket illető munkajogi szabályozás nem érvényes a mezőgazdasági munkásokra, esetükben az egyes államok saját jogszabályai jelenthetnek védelmet (<a href="http://cllas.uoregon.edu/wp-content/uploads/2010/06/PCUN_story_WEB.pdf">PCUN</a>). Az illegális munkásokkal pedig a munkaadó végképp úgy bánik, ahogy neki tetszik. Az USA továbbá 30 ezer embernek (a mezőgazdasági munkások 3-5 százaléka) lehetővé teszi, hogy vendégmunkásként kevesebb mint egy évet legálisan dolgozzon az amerikai mezőgazdaságban. A termesztők a helyi munkaerőhiányra hivatkozásul abban az esetben kezdeményezhetik vendégmunkások alkalmazását, ha a felkínált álláslehetőség körültekintő meghirdetése ellenére sem találnak helyben elég embert. Az ezt legalizáló H-2A vízum elvben biztosít némi védelmet. Például megszabja, hogy a munkabér nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél, illetve a lakhatási standardokkal kapcsolatban is tesz kitételeket. Mivel azonban a feltételek be nem tartása esetén a munkásnak nem áll lehetőségében munkahelyet váltani, kiállásával a hazaküldést, illetve azt kockáztatja, hogy a következő szezonban nem fogják alkalmazni, és mivel az állami ellenőrzés nem kiterjedt, könnyen nyílik lehetőség a visszaélésre. Sok munkás továbbá hatalmas kölcsönökbe veri magát azért, hogy fedezze a beutazási költségeket vagy kifezesse a munkaközvetítő díját. A beutazási költségeket a munkáltató akkor köteles megtéríteni a munkásnak, ha az a munkaviszony legalább felét ledolgozta. Így a munkás - megfelelő érdekvédelem hiányában - a rossz körülmények ellenére is sokszor maradni kényszerül. Gyakori az is, hogy a munkáltató kijátssza azt a kötelességét, hogy kifizesse a munkás hazautazásának költségeit. Az országban legálisan vagy iratok nélkül élő mezőgazdasági munkások, adott esetben állampolgárok pedig, közvetetten esnek áldozatul a kizsákmányoló rendszernek: a munkáltatók a nagyobb haszon kedvéért inkább alkalmazzák azokat, akiknek kevesebbet lehet fizetni (mert pl. a vendégmunkás bérén megspórolható a társadalombiztosítás) (<a href="http://www.workingimmigrants.com/2011/04/critique_of_h2a_farmworker_vis.html">Working Immigrants</a>).<br />
<br />
A mezőgazdasági munkások között kezdett el szervezkedni 1962-ben <a href="http://ufw.org/_page.php?menu=research&inc=history/07.html">César Chávez</a>. Szülei Mexikóból vándoroltak Arizona államba, ő 1927-ben már az USA-ban született. Kisgyermekkorában az 1930-as évek gazdasági válságában a család elveszítette a farmját, és a szülők elszegényedve gyerekestül Kaliforniába vándoroltak, ahol idénymunkásnak szegődtek. A spanyolajkúak helyzete akkoriban sok szempontból a déli államokban élő afro-amerikaiakéhoz volt hasonló. Az <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mendez_v._Westminster">oktatás sok helyen szegregáltan</a> folyt, az iskolában tilos volt spanyolul beszélni, és a társadalom alapvetően lenézte a mexikói származásúakat. Voltak olyan éttermek, ahol csak fehéreket szolgáltak ki. Chávez mezőgazdasági munkásként dolgozott, majd két évet szolgált a hadseregben, aztán 1952-ben Fred Rossnak, egy <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/05/szervezetepites-back-of-yards-ban.html">Saul Alinsky</a> almába tartozó közösségszervezőnek kezdett dolgozni, ahol 1958-ban a szervezet igazgatója lett. A Community Service Organization azonban nem kötelezte el magát a mezőgazdasági munkások megszervezésének, így Chávez 1962-ben feladta állását, és szövetségeseivel saját szerveződésbe kezdett.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjofqR4IiXBMLFT_DISA8OhSM47SZolxkT4LXltg-EsT0fGFyJqhg_7lw7JvWG844qzTeYxXP0x3aD8I3jP3wV1dFBoUYLxXXdP0SzeHToX-XkTWcd8YsUDHQG16pp1ExAj6Wlcg9aroKY/s1600/ufw.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjofqR4IiXBMLFT_DISA8OhSM47SZolxkT4LXltg-EsT0fGFyJqhg_7lw7JvWG844qzTeYxXP0x3aD8I3jP3wV1dFBoUYLxXXdP0SzeHToX-XkTWcd8YsUDHQG16pp1ExAj6Wlcg9aroKY/s200/ufw.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Szavazzatok! kampány. <a href="http://chavez.cde.ca.gov/ModelCurriculum/Teachers/Lessons/Resources/Biographies/Biographical_Sketch_4thGrd.aspx">Forrás</a>: UFW</td></tr>
</tbody></table>
Az 1960-as évekre Kaliforniában létrejött egy nagybirtokokos réteg, amely szakosodott és iparosított mezőgazdálkodást folytatott. Ennek a rendszernek a működtetése, különösen a nagy sivatagos területeknek köszönhetően, sok fél részéről igényelt jelentős beruházásokat, és a fenntartásában egyaránt érdeke származott a bankoktól kezdve a mezőgazdasági gép- és öntözőberendezésgyártókon át a csomagoló- és szállítóiparon keresztül a nagy- és kiskereskedőkig mindenkinek. Így a kapitalista piramis gyakorlatilag legalján lévő mezőgazdasági munkásoknak nemcsak a termesztők, hanem egy kiterjedt és befolyásos üzleti érdekhálózat ellenében kellett erőt felmutatniuk, akik sikerrel el is fojtották az évtizedek óta folyó szerveződési próbálkozásokat. (2003: Dalton)<br />
<br />
Chávez célja az volt, hogy a munkásokat nagy számban szakszervezetekbe tömörítse, hogy aztán kollektív szerződést köthessen a termesztőkkel, illetve a munkások felvétele is a szakszervezeten keresztül történjen. Mozgalma a megtelepedett mezőgazdasági munkások érdekeit védte, sokszor az ún. Bracero program keretében szezonális mezőgazdasági munkára érkező, szintén nehéz sorsú mexikói vendégmunkásokkal szemben. Az 1942-64 között működő szövetségi állami programban ugyanis kijátszható volt a vendégmunkások minimálbérének kifizetése, így a termesztők az 1950-60-as években a több százezer vendégmunkás olcsó és könnyen hozzáférhető munkaerejével gyakorlatilag megtorpedózták az országban megtelepedett mezőgazdasági munkások érdekvédelmi törekvéseit.<br />
<br />
Chávez stratégiája az volt, hogy először minél szélesebb tömegbázist épített ki, hogy legyen foganatja a nyomásgyakorlásnak. 1962-ben Dolores Huertával megalapította a National Farm Workers Association-t (Mezőgazdasági Munkások Országos Egyesülete, NFWA), ahol a szakszervezeti tagdíjakból szerény kedvezményeket és támogatásokat kínált a tagoknak. A három éven át tartó kapcsolatépítés és toborzás azonban lassan ment úgy, hogy az NFWA nem tudott győzelmeket felmutatni. A szervezet bővüléséhez végül egy 1965-ös sztrájk adta meg a lendületet. Egy főként fülöp-szigeteki munkásokat tömörítő szervezet (AWOC) sztrájkba kezdett a kaliforniai Delano környéki szőlőtermesztők ellen, és az NFWA csatlakozását kérte. A felhívás hatására és a 3 évig tartó toborzás-bizalomépítés eredményeképp 1200 család csatlakozott. Megkezdődött az 5 évig tartó sztrájk, majd a két szervezet <a href="http://ufw.org/_page.php?menu=research&inc=_page.php?menu=research&inc=history/01.html">United Farm Workers</a> (UFW) néven egyesült. 1970-ben a Delano környéki szőlőtermesztők a lokális, az országos és a nemzetközi nyomás hatására 3 éves szerződést kötöttek az UFW-val, ami hatalmas sikert jelentett a mozgalom életében. 1968-ban Robert F. Kennedy szenátor is csatlakozott az egyik megmozduláshoz.<br />
<br />
<div>
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRVPLQ8GXIxXyDayrOyCkLIOBzYVyhBYiz_jt-h12xrHmNEfsT0UOtd6n-eLqcSxlD4YBTJVSELMVOAmjwFkA0tOeChUDtr9e_pkReLq1F_Nvt119d_g3HA-5NmQlT41aPPvkLLBBFKes/s1600/pesticide.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="128" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRVPLQ8GXIxXyDayrOyCkLIOBzYVyhBYiz_jt-h12xrHmNEfsT0UOtd6n-eLqcSxlD4YBTJVSELMVOAmjwFkA0tOeChUDtr9e_pkReLq1F_Nvt119d_g3HA-5NmQlT41aPPvkLLBBFKes/s200/pesticide.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Repülőgép permetezi a szőlőt 1969-ben,<br />
miközben munkások dolgoznak.<br />
<a href="http://chavez.cde.ca.gov/ModelCurriculum/Teachers/Lessons/Resources/Biographies/Biographical_Sketch_4thGrd.aspx">Source</a>: UFW</td></tr>
</tbody></table>
Ezt követően az UFW a salátatermesztők ellen is bojkottba kezdett, miközben a delanoi gazdák a szerződés lejárta után egy másik, kevesebb kedvezményekkel is beérő szakszervezettel kötöttek szerződést. Ennek hatására 1973-ban újabb sztrájkok kezdődtek, amit a hatalom erőszakkal fojtott el. Az UFW válaszul újabb szőlőbojkottot indított, aminek hatására 17 millió amerikai állt el a delanoi szőlő vásárlásától. Ezzel a szőlőkereskedelemben érdekelt üzleti hálózatnak, a termesztéstől az eladásig, akkora profitveszteséget okoztak, hogy 1975-ben Kalifornia kormányzója törvénybe foglalta a mezőgazdasági munkások jogát a szakszerveződésre. A szupermarketek részéről érkező nyomás miatt a termesztők sem mondtak ellent. Az UFW szakszervezeti tagsága az 1980-as évekre több mint 40 ezerre nőtt.<br />
<br />
A termesztők erre az 1982-es kaliforniai kormányzóválasztáson egy millió dollárral megtámogatták egy szakszervezet-ellenes jelölt kampányát, aki kormányzóként megvonta támogatását a szakszerveződési törvény érvényesítésétől. Az UFW erre újabb szőlőbojkottba kezdett, és kampányt indított a növényvédőszerek ellen, amelyek komoly egészségügyi problémákat okoztak a munkásoknak, illetve gyermekeiknek. 1992-ben az UFW aktivistáinak sikerült elérniük, hogy növekedjen a szőlőültetvényen dolgozók bére.<br />
<br />
Chávez 1993-ban hunyt el, az UFW egyik kampánya most az ún. <a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/summary-agjobs-agricultural-job-opportunities-benefits-and-security-act-2007">AgJOBS törvény</a> elfogadtatása, ami a jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók státuszát legalizálhatná és megnyitná előttük az utat az állandó letelepedési engedélyhez.<br />
<br />
<b>Viva La Causa: César Chávez szervezőelvei</b><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkEFpxxcxFC8cbqAYicFY9DtjbQhTV84_nAtCtD0u0_AAFn3ozEpNlm3HlTTgh5ikUehOpWLhXfhNTsuJMZGeS2PZY7BWo8VoMhYX0Me_8q4wFIL5Yfsi-S_swefeXCQJudpnLYyILz0Q/s1600/Taco_Bell_Boycott.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="132" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkEFpxxcxFC8cbqAYicFY9DtjbQhTV84_nAtCtD0u0_AAFn3ozEpNlm3HlTTgh5ikUehOpWLhXfhNTsuJMZGeS2PZY7BWo8VoMhYX0Me_8q4wFIL5Yfsi-S_swefeXCQJudpnLYyILz0Q/s200/Taco_Bell_Boycott.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Aktivisták a paradicsomültetvényeken<br />
dolgozók béremelését követelik<br />
egy Taco Bell gyorsétterem előtt.<br />
Forrás: <a href="http://elenemigocomun.net/2005/03/farmworkers-take-down-taco-bell/">elenemigocomun.net</a></td></tr>
</tbody></table>
Az 1960-as évekre egyre inkább kibontakozóban volt a mexikói-amerikai polgárjogi mozgalom. A mexikói-amerikaiakat érő megkülönböztetés, az iskolai szegregáció, a gazdasági kizsákmányolás és a kultúrájuk lenézése ellen, illetve a valós politikai részvételért küzdő Chicano mozgalmat Chávez és társai a mezőgazdasági munkások oldaláról erősítették. Chávez munkássága az erőszakmentesség elvén nyugodott, rengeteg vallásos elemet használt, és a széles társadalmi összefogást célozta meg. Chávez azt vallotta, hogy az UFW a mezőgazdasági érdekcsoportokkal szemben attól válhat erőssé, ha egyrészt nem hagyja magát nemi és etnikai alapon megosztani, és egymás ellen kijátszani, másrészt széles támogatói bázist képes kiépíteni magának.<br />
<br />
Éppen ezért a mozgalomnak a nők és a latino mezőgazdasági munkások mellett a diákok közül, a fehér középosztályból, és a latino munkásosztályból is rengeteg tagja volt. Chávez így fogalmazott: "Ha mozgalmunk csupán mezőgazdasági munkásokból állna, elképzeléseink csupán 30 százaléka állna rendelkezésünkre. Nem lenne csoportok közötti termékeny eszmecsere, nem tudnánk növekedni. Az a szép, hogy más csoportokkal újfajta ötletekkel, szokásokkal dolgozunk." (2003: Dalton) Ez segített abban is, hogy a mozgalom életében oly sokszor használt bojkott taktika országos, illetve nemzetközi szinten is követőkre talált.<br />
<br />
Chávez életében többször is demonstratív jelleggel éhségsztrájkolt, böjtölt. A böjtöket lezáró nagymisék, a vallási rendezvények fontos kötőerőt képeztek az alapvetően vallásos mexikói-amerikai mozgalom tagjai között. Az első böjt 1968-ban történt a "szakszervezet megtisztulásáért", amikor az első 5 éves sztrájk során a tagok kezdték hitüket veszteni az erőszakmentes ellenállás taktikájában, és erőszakot akalmaztak. A böjt jelzés volt a katolikus püspökök felé is, akik nem voltak hajlandóak egyértelműen kiállni a szegények mellett, hanem a közvetítő és békítő szerepét játszották a munkások és a termesztők vitájában. A 25 napos böjt végén Chávez nyilvános misét rendezett, amin több mint 8.000 támogatója vett részt, többek között Robert F. Kennedy szenátor, akivel megosztotta a megszentelt kenyeret. Chávez éhségsztrájkkal tiltakozott még egy arizonai sztrájkot tiltó törvény ellen, illetve növényvédőszerek ellen folytatott kampány során is. Katolicizmusa a felszabadító teológiában gyökerezett.<br />
<br />
Az UFW számos, mezőgazdasági munkás szerveződésnek adott erőt és perspektívát, pl. 2002-2005 között a floridai paradicsomültetvényeken dolgozók béremeléséért a Taco Bell gyorsétterem ellen sikeres országos bojkottot folytató <a href="http://www.ciw-online.org/">Coalition of Immokalee Workers</a>-nek (Immokalee-i Dolgozók Koalíciója), vagy a bázisát jogi segítségnyújtáson keresztül kiépítő, majd szakszervezetté alakuló <a href="http://www.pcun.org/">PCUN Oregon's Farmworker Union</a>-nak (PCUN Oregoni Mezőgazdasági Munkások Szakszervezete). A PCUN alapító tagjai közül többen a Chávezről elnevezett, 1973-1983 között működő, mexikói-amerikaiak számára létrehozott iskolában, a Colegio César Chávezben végeztek. Chávez egyébként általános iskolai végzettséggel rendelkezett, élete során autodidakta módon képezte magát. Barack Obama idén októberben adott át egy Cháveznek állított emlékművet San Franciscoban.<br />
<br />
<b>Az amerikai középosztály a jogszerűtlen bevándorlók oldalára áll: a Menedék mozgalom</b><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjokcWFo-_jVHSVc_qT1p6piO3io9NaR6zOTAPFOd84Cn277Fto6DLNZDBp0jQw5SCvsPkkkwak4IgVttTmyFwhPDS2V3EZ9v7aoj4cGSWGaBbiRXbcCiER6xBmyzMqGGvCSXPzf68-Qx8/s1600/Sanctuary-March-24-Article.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjokcWFo-_jVHSVc_qT1p6piO3io9NaR6zOTAPFOd84Cn277Fto6DLNZDBp0jQw5SCvsPkkkwak4IgVttTmyFwhPDS2V3EZ9v7aoj4cGSWGaBbiRXbcCiER6xBmyzMqGGvCSXPzf68-Qx8/s200/Sanctuary-March-24-Article.jpg" width="172" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Forrás: <a href="http://www.share-elsalvador.org/2012/01/an-invitation-celebrating-30-years-of-the-sanctuary-movement.html">share-elsalvador.org</a></td></tr>
</tbody></table>
De hogyan lehet nem fennakadni az ICE hálójában iratok nélkül? Úgy, hogy az ember megpróbál észrevétlen maradni. Betegség esetén nem megy orvoshoz, ha különösen kiszolgáltatott helyzetben van, iskolába sem iratkozik be, igyekszik nem feltűnni senkinek, különösen nem a hatóságoknak. Ha helyzet adódik, próbál legalább ideiglenes engedélyeket szerezni. És igyekszik megtalálni azokat, akik iratok nélkül is alkalmaznak munkaerőt. Ez jobb helyzetbe került bevándorlók esetében lehet családi vállalkozás, a kiszolgáltatottak esetében pedig olyan munkaadók, akik azokra az emberekre utaznak, akiken státuszuk miatt nyerészkedhetnek. A kényszermunka, az adóságokkal, bérelvonásokkal való röghöz kötés vagy a szexrabszolgaság is elrejti a hatóság szeme elől az elnyomásban élőket. A bevándorlóknak nagy szükségük van azokra a civil szervezetekre, akiken keresztül érvényesíteni tudják jogaikat anélkül, hogy az országban tartózkodásukat veszélyeztetnék. És szükség van a többségi társadalom támogatására is, akik a mindennapokban vagy vészhelyzetben segíteni tudnak a bevándorlók életkörülményeinek méltóságosabbá tételében. Ezért is fontosak azok a kezdeményezések (pl. az oregoni <a href="http://www.rop.org/">Rural Organizing Project</a>), melyek célja, hogy minél több közösség viseltessen nyitottan a bevándorló családok iránt, és <a href="http://www.rop.org/tools-for-building-welcoming-communities/">befogadó közeget</a> tudjon teremteni a mindennapokban, vagy védelmet kritikus helyzetekben.<br />
<br />
A többségi társadalom kiemelkedő támogatásának egyik példája a <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sanctuary_movement">Sanctuary Movement</a>, azaz a Menedék mozgalom, ami az 1980-as években az amerikai társadalom egy részétől az USA közép-amerikai külpolitikájára volt kritikus válasz. Az 1980-as években a Nicaraguaban, Guatemalában, illetve El Salvadorban zajló vérengzések és polgárháborúk elől közel egy millióan menekültek az USA-ba.<br />
<br />
Annak ellenére, hogy az aktuális amerikai vezetés ezekben az országokban a neoliberális gazdaságpolitikát és az amerikai tőke térnyerését támogató vezetőket finanszírozta, akik több százezer ember haláláért tehetők felelőssé, a reagen-i adminisztráció jelentősen akadályozta a menedékkérőket a menekültstátusz megszerzésében. A többségi társadalom egy része azonban egyre inkább szembesült az amerikai külpolitika következményeivel, és jópáran elkezdtek felelősséget vállalni.<br />
<br />
A vallási gyökerű Menedék mozgalom 1980-ban kezdett kibontakozni. Különböző felekezetek hitükkel és elveikkel számot vetve először jogi és pénzügyi támogatást nyújtottak az országba bejutott közép-amerikai menedékkérőknek, majd 1982-ben egy arizonai presbiteriánus lelkész, John Fife a bibliai hagyományokra visszavezetve menedékhellyé nyilvánította gyülekezete templomát. A kifüggesztett feliratok így szóltak: "Ez az elnyomott közép-amerikaiak menedékhelye. Bevándorlás: ne szentségtelenítsétek meg Isten menedékét." (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sanctuary_movement">wikipedia</a>) Ennek hatására 1985-re a Menedék mozgalomhoz szerte az országban közel 500 helyszínnel csatlakoztak hitközösségek, nem vallásos szervezetek, otthonukat megosztó családok. Az inspirációját a mozgalom a Biblián kívül az Underground Railroadból ("föld alatti vasútvonal") merítette. Az USA déli államaiból egészen Kanadáig vezető, biztonságos szállást jelentő házak "vonalán" leltek menedéket a menekülő rabszolgák a 19. században, a hálózatot a rabszolgafelszabadító (abolicionista) mozgalom aktivistái építették ki.<br />
<br />
A bevándorlási hivatal az 1980-as években csapott le a Menedék mozgalomra. Több vezető ellen indított eljárást, és többüket embercsempészet vádjával vádolta meg. A mozgalom kivívta a nagyközönség támogatását, az eljárás széles körű felháborodást és tüntetéseket váltott ki. A társadalmi nyomásnak is köszönhetően 1990-ben a kormány törvényben biztosított átmeneti védett státuszt a közép-amerikai menedékkérőknek. (<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sanctuary_movement">wikipedia</a>)<br />
<br />
<b>Mindenkinek köze van</b><br />
<br />
Portlandben Sarah, az Oregoni Új Menedék Mozgalom (<a href="http://www.oregonsanctuary.org/">Oregon New Sanctuary Movement</a>) egyik tagja szállásolt el. Sarah a 2000-es évek elején egy helyi szervezetnél dolgozott az el salvadori Santa Marta-ban, ott politizálódott. Több szervezetnél dolgozik Oregonban, és aktivistaként építi az Oregoni Új Menedék Mozgalom helyi csoportját és a portlandi befogadó közösséget. Gyakran utazik vissza El Salvadorba látogatóba, hogy barátaitól energiát és erőt merítsen, de tudja, hogy itt az USA-ban van dolga, aktivistaként itt tud legtöbbet tenni a bevándorlók érdekében.<br />
<br />
El Salvadorban, azt mondta, az emberek általában politikailag sokkal tudatosabbnak tűnnek, mindennapjaikban sokkal inkább jelen van a politikáról való párbeszéd. Különösen abban a közösségben, ahol Sarah élt - nagyrészt az 1979-1992 között zajló polgárháború miatt, de egyszerűen szükségből is - az alapvető jogokért és az önmeghatározásért való szerveződés sokkal inkább része a közösségi életnek.<br />
<br />
A politikai szerepvállalás, a közösségszervezés és a társadalomformálás a hétköznapi életünkben kezdődik.<br />
<br />
<a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/10/ki-johet-be-es-ki-szamit-fehernek.html">Itt olvashatod el az első részt.</a><br />
<br />
<b>További forrás:</b> Frederick John Dalton: <i>The Moral Vision of César Chávez</i>. Maryknoll, New York, 2003. Lynn Stephen: <i><a href="http://www.pcun.org/sites/default/files/PCUN-booklet-original1.pdf">The Story of PCUN and the Farmworker Movement in Oregon</a></i>. University of Oregon. Eugene, 2012. Ganz Marshall: <i>Why David Sometimes Wins</i>. In: David M. Messick and Roderick M. Kramer: The Psychology of Leadership. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum, 2005, pp. 209-238.<br />
<b>Dokumentumfilm:</b> <i>Chicano! History of the Mexican American Civil Rights Movement</i> - <a href="http://www.youtube.com/watch?v=FIgIaI5AVpY&feature=related">Part 2: The Struggle in the Fields</a>. PBS Documentary, 1996.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/11/who-gains-admission-and-who-counts.html">Olvasd el angolul.</a></b></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Portland, OR, USA45.5234515 -122.676207145.345457 -122.9934371 45.701446 -122.3589771tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-68105932387915317612012-10-28T17:40:00.000-07:002012-11-15T13:09:47.683-08:00Ki jöhet be és ki számít fehérnek? - Bevándorlók szerveződése most és régen (1. rész)<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhH6S1RSDbbNxXCmokl0YKxkjdSmmxSpLbCMFQb6STv09jyO5hhbOUCDALbHKbB_bVWzNKjDaiPTjTcEatXS714lHgA9_jLhYgI4LjLtUebpUiswJdPJDvxVBt2X0bDbR52gC9ssOPEucM/s1600/huelga.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhH6S1RSDbbNxXCmokl0YKxkjdSmmxSpLbCMFQb6STv09jyO5hhbOUCDALbHKbB_bVWzNKjDaiPTjTcEatXS714lHgA9_jLhYgI4LjLtUebpUiswJdPJDvxVBt2X0bDbR52gC9ssOPEucM/s200/huelga.jpg" width="152" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Sztrájk! <a href="http://chavez.cde.ca.gov/ModelCurriculum/Teachers/Lessons/Resources/Biographies/Biographical_Sketch_4thGrd.aspx">Forrás</a>: UFW.</td></tr>
</tbody></table>
<b>Még augusztusban Portlandben közlekedési szabályt vétettem, és pechemre épp ott volt egy rendőr, és lekapcsolt. Nem volt nemzetközi jogsim, a magyar jogosítványomat nem fogadta el, megbüntetett. Úgyhogy besétáltam a helyi KRESZ vizsgaközpontba, hogy rendezzem a státuszom, ahol meg kiderült, hogy az útlevelemből hiányzik az a bevándorlási hivataltól kapott kártya, amely legális tartózkodásomat igazolná. Néhány hónappal korábban ugyanis vízumom meghosszabbítását kérelmeztem, és az új kártyát figyelmetlenségből nem csatoltam be az útlevelembe. Hiába lobogtattam a levelet, ami az egész procedúrát igazolta, az ő szemükben akár illegális, azaz jogszerűtlenül tartozkodó bevándorló is lehettem.</b><br />
<br />
Az USA-ban ilyen és hasonló helyzet már rengetegszer végződött őrizetbe vétellel. Az egyre szigorodó bevándorlási törvények örvén ugyanis 2008-ban elindult egy azóta is erősen vitatott program, a Secure Communities, amely jelentősen megszigorította a jogszerűtlenül tartozkodó bevándorlókkal szembeni eljárásrendet. Felmerült bennem, hogy ha nem fehér bőrű, angolul jól beszélő és meggyőző külsejű bevándorló lennék, vajon elengedett volna-e bármelyik rendőr anélkül, hogy belenézzen az útlevelembe és ellenőrizze a státuszomat. Poszt bevándorlókról és bevándorló közösségszervezőkről, akik jogaik érvényesítéséért nem "csak" lakhatásukat, munkahelyüket, bőrüket teszik kockára, hanem az országból való kiutasítás esélyét is felvállalják.<br />
<br />
<b>Ki jöhet be és ki számít fehérnek?</b><br />
<br />
2010-ben 40,2 millió bevándorló élt az USA-ban (<a href="http://pewhispanic.org/files/reports/133.pdf">Pew</a>), több mint egy negyede mexikói. Jelentős számban érkeznek még Kínából, Indiából, a Fülöp-szigetekről, Vietnamból és Dél-Koreából, illetve Közép-Amerikából (El Salvador, Kuba, Dominikai Köztársaság, Guatemala) (<a href="http://cis.org/2012-profile-of-americas-foreign-born-population#birth">CIS</a>).<br />
<br />
A közülük illegálisan érkező, azaz megfelelő iratokkal nem rendelkező bevándorlók számát jelenleg 11,2 millióra becsülik (2011: <a href="http://pewhispanic.org/files/reports/133.pdf">Pew</a>), akiknek több mint a fele mexikói (2011: <a href="http://pewhispanic.org/files/reports/133.pdf">Pew</a>). Kb. 1 millióan kisgyermekkorukban, szüleikkel érkeztek (2011: <a href="http://pewhispanic.org/files/reports/133.pdf">Pew</a>). Ebből a 11,2 millió emberből nagyságrendileg 6-7 millióan illegálisan, embercsempészet útján lépték át a határt (2006: <a href="http://pewhispanic.org/files/factsheets/19.pdf">Pew</a>), további 4-6 millióan hivatalos vízumuk lejárta után egyszerűen az országban maradtak (2011: <a href="http://cis.org/node/3370">CIS</a>), és kb. 250-500 ezren egy ideiglenes határátlépésre jogosító kártyával jutottak be (2006: <a href="http://pewhispanic.org/files/factsheets/19.pdf">Pew</a>).<br />
<br />
Az elmúlt évtizedben a kiutasítások száma megduplázódott, és a deportáltak többsége mexikói volt, 2009-ben 70 százalékuk (2011: <a href="http://pewhispanic.org/files/reports/133.pdf">Pew</a>). 2010-ben közel 400 ezer embert deportáltak (2011: <a href="http://www.cis.org/deportation-basics">CIS</a>).<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2U2BIVOWgt8oEeB_RK6eF4_fs9jtwXV-wztOQR29Qr9ehDO_Vt5JWHR6fn3ixha6H7IKQFCljXNF96P9CyLdP699VWhgcPiyOQ8M5qseBiOerWReGvyh1vierLNLm3fYWA8qkpkXyAbE/s1600/awoc.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2U2BIVOWgt8oEeB_RK6eF4_fs9jtwXV-wztOQR29Qr9ehDO_Vt5JWHR6fn3ixha6H7IKQFCljXNF96P9CyLdP699VWhgcPiyOQ8M5qseBiOerWReGvyh1vierLNLm3fYWA8qkpkXyAbE/s320/awoc.jpg" width="254" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fülöp-szigeteki munkás sztrájkol<br />
1966-ban. Forrás: <a href="https://www.reuther.wayne.edu/node/196">Reuther</a></td></tr>
</tbody></table>
Az USA történelmében, ahol mindenki bevándorló (ami lényegében Európára ugyanúgy igaz...), a brit uralomtól való függetlenedés után vált egyre inkább hangsúlyossá az alakuló államhatalom számára, hogy meghatározza, a bevándorlók közül kik kaphatják meg az állampolgári jogosultságokat. 1790-től egészen a polgárháború végéig (azaz valójában 1868-ig) az állampolgárság joga csupán a "szabad fehér", "jó erkölcsű" bevándorlóknak volt fenntartva. Az azonban, hogy kiszámított "fehérnek", mindig is politikai kategória volt: a 20. század elején pl. nem tekintették fehérnek többek között az íreket, az olaszokat, a zsidókat, és a szlávokat sem.<br />
<br />
Az alkotmány 14. kiegészítő cikkelye végül 1868-ban mondta ki, hogy szülei rasszától, állampolgárságától, vagy szülei születési helyétől függetlenül mindenki, aki amerikai földön születik, automatikusan megkapja az állampolgárságot, és ez a jog 1870-től a rabszolgákból lett szabad afro-amerikaiak előtt is nyitva állt. Ezt a jogot azonban mindkét törvény megtagadta az őslakos indiánoktól, akiknek egy része először 1890-ben lett állampolgár, amit végül egy 1924-es törvény terjesztett ki minden őslakos indiánra. A 19. század második felétől érkező kínai bevándorlók előtt továbbá 1882-ben (Chinese Exclusion Act) bezárták az állampolgárrá válás lehetőségét. A faji alapú megkülönböztetést az állampolgárrá válásban végül az 1952-es bevándorlási törvény törölte el.<br />
<br />
Az USA-ba való bevándorlást 1875-ig gyakorlatilag nem korlátozták törvények. A különböző nemzetek képviselői különböző időszakokban és meglehetősen eltérő társadalmi és vagyoni háttérrel érkeztek (elsőként a spanyolok, angolok, franciák, németek, hollandok, és más északnyugat-európai országok, illetve a rabszolga afrikaiak, majd a közép-, kelet, és délkelet-európaiak, olaszok, görögök, oroszok, illetve ázsiaiak, latin-amerikaiak és afrikaiak). Kapcsolatuk, illetve a történelem során közöttük uralkodó hatalmi viszony rányomta a bélyegét az amerikai bevándorlási törvényalkotásra.<br />
<br />
Az első két bevándorlási törvény az 1875-ös Page Act, majd az 1882-es Chinese Exclusion Act (Kínaiakat Kizáró Törvény) voltak, melyek etnikai alapon korlátozták, illetve tiltották a kínai munkások bevándorlását. A tiltást csak 1943-ban semmisítették meg. Az 1924-es bevándorlási törvény lényegében a közép-kelet-európai bevándorlók bejutását akadályozta azzal, hogy a bebocsátási kvótát nemzetekre lebontva az USA-ban élő etnikumok arányában 2 százalékra korlátozta (ami alól kivételt képeztek a kanadaiak, a latin-amerikaiak és a karibi térség országai). A nemzeti alapú kvótarendszert 1965-ben eltörölték, és az új törvény a bebocsátás mérlegelése során a bevándorlók származása helyett képzettségükre, illetve az USA-ban lévő családi kapcsolataikra helyezte a hangsúlyt. Ez komoly paradigmaváltást jelentett az addig nyíltan vagy bújtatottan rasszista bevándorlási törvénykezéshez képest.<br />
<br />
Újabb jelentős mérföldkövet jelentett a kormány bevándorlókhoz való viszonyulásában és politikájában az 1996-os bevándorlási törvény, mely az országban tartózkodás szabályait szigorította meg, és jelentősen kinyitotta a deportálás lehetőségeit. Jelen pillanatban is ez a törvény képezi az USA bevándorláspolitikájának az alapját.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdvDgaPt9ZltC-yX883kU5cMQCXAQ0ItKeCVgrcbSvdvaVGjyK-08QHGvDMuN6S33dtrXvOmoruVi9_RarelGHWOOsk-ec1nG58L-SdJau3gsBdEoKMU-NTTsRnVSr_uQGQ_C21jp2jXM/s1600/detention-center.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="187" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdvDgaPt9ZltC-yX883kU5cMQCXAQ0ItKeCVgrcbSvdvaVGjyK-08QHGvDMuN6S33dtrXvOmoruVi9_RarelGHWOOsk-ec1nG58L-SdJau3gsBdEoKMU-NTTsRnVSr_uQGQ_C21jp2jXM/s320/detention-center.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Eljárás közben egy fogdában.<br />
Forrás: <a href="http://www.findingdulcinea.com/news/Americas/May-June-08/Unhealthy-Conditions-Reported-at-U-S--Immigration-Detention-Centers-.html">findingdulcinea.com</a></td></tr>
</tbody></table>
Az USA közben többször adott amnesztiát az országban élő jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlóknak. 1940-ben pl. - a II. vh. alatt biztonsági okokból, az államhatalom, illetve az uralkodó hatalomfelfogás elleni szervezkedést ellenőrizendő és elnyomandó - több millió, többségében európai bevándorló státuszát legalizálták (Alien Registry Act, 1940), 1986-ban a Reagan adminisztráció többek között latin-amerikai és ázsiai mezőgazdasági bevándorló munkásokat, illetve az 1982 előtt betelepülőket hozta helyzetbe, összesen 3 millió embert. És most a fiatal bevándorlók számára a legújabb reménysugár a DREAM Act, azaz az ún. "álomtörvény", mellyel 30 év alatti, középiskolai végzettséggel rendelkező, jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók szerezhetnek majd amerikai állampolgárságot, amennyiben 6 éven belül főiskolai diplomához jutnak, vagy két éves katonai szolgálatot teljesítenek.<br />
<br />
<b>Ki NEM akad fenn a bevándorlási hivatal ellenőrző rendszerén?</b><br />
<br />
Ezek az intézkedések azonban többnyire mind együtt jártak a határok, illetve a bevándorlókat ellenőrző mechanizmus megszigorításával, amely 2001 után a nemzetbiztonsági intézkedésekkel együtt értelmeződött. 2005 óta pl. a szövetségi kormány minden államnak megszabta (Real ID Act), hogy milyen módon, illetve milyen adatok bekérése és tárolása útján adhat ki vezetői, illetve személyazonosságot igazoló okmányokat (addig a rendszer nem volt központosított). Ez alapján az ország összes okmányirodája nem amerikai állampolgár esetén köteles elkérni az országban való tartózkodásra feljogosító dokumentumokat is (ezért kérték el tőlem is a bevándorlási kártyám, ami mint kiderült, nem volt nálam), és az egyén adatait tárolni és bizonyos mértékig elérhetővé tenni más hatóságok számára.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHZLKg5oDtEPDly5UHdhXX9LmcKPlITL62hoAO85MFZ-wSeNn-nv9hG53NuinE7Q1OrBs2A62slObCbXsUj8zQ3YoYGDSe8LAUyrbAshsWsnGn8l2y8NWgj9UDCy-XVxaJKwGV-QY26iQ/s1600/120613014050-navarrette-immigration-protest-story-top.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHZLKg5oDtEPDly5UHdhXX9LmcKPlITL62hoAO85MFZ-wSeNn-nv9hG53NuinE7Q1OrBs2A62slObCbXsUj8zQ3YoYGDSe8LAUyrbAshsWsnGn8l2y8NWgj9UDCy-XVxaJKwGV-QY26iQ/s320/120613014050-navarrette-immigration-protest-story-top.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="font-size: 12.800000190734863px; text-align: center;">Biztonságos közösség - kinek biztonságos? Forrás: <a href="http://www.cnn.com/2012/06/13/opinion/navarrette-deportation-immigrants/index.html">cnn.com</a></td></tr>
</tbody></table>
A másik intézkedés a már említett 2008-as <a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/secure-communities-fact-sheet">Secure Communities</a>, azaz a "Biztonságos közösségek" program, ami kötelezi a rendőrséget arra, hogy az előállított személy adatait és ujjlenyomatát az FBI mellett a Bevándorlási és Vámügyőrségnek (Immigration and Customs Enforcement, ICE) is megküldje. Amennyiben bevándorlóról van szó, az automatizált rendszer jelez az ICE-nak, ahol egyedi alapon kiértékelik az esetet, és kérhetik az egyén további fogva tartását arra az esetre, ha eljárást akarnak kezdeményezni ellene. A program felvállalt célja, hogy azonosítsa a bevándorlási törvények alapján deportálható előállítottakat, azaz azokat, akiket valamilyen bűncselekményért már elítéltek, bűncselekmény-típusok szerint mérlegelje az eseteket, miközben elsősorban a súlyos bűncselekményeket elkövető bevándorlókat deportálja, pl. a gyilkosságot, betörést, emberrablást, súlyosabb kábítószerrel való visszaélést elkövetőket, vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztetőket. Ennek ellenére azonban a Secure Communities keretében fogva tartott majd deportált jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók közül sokan soha nem követtek el bűncselekményt. Egy ilyen programba elkerülhetetlenül bele van kódolva az a hibalehetőség, hogy az eljárás teret enged az etnikai alapú megkülönböztetésnek és a bevándorlóellenes érzelmeknek, és alkalmat ad a hatóságoknak arra, hogy "bevándorló kinézetű" (latin-amerikai, ázsiai) embereket lekapcsoljon és ellenőrizzen.<br />
<br />
A statisztikák szerint ugyanis míg 2011-ben a deportáltak 26 százaléka követte el a felsorolt súlyos bűncselekményeket, addig további 29 százalékukat azért deportálták, mert kevesebb mint 1 év szabdságvesztéssel büntethető bűncselekményt követtek el, és további 26 százalékot pedig úgy, hogy semmilyen bűncselekményt nem követtek el, de az országban megfelelő papírok nélkül tartózkodtak (<a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/secure-communities-fact-sheet">IPC</a>), és akiket pl. <a href="http://www.nytimes.com/2012/04/28/us/politics/traffic-violations-wont-earn-illegal-immigrants-deportation.html?_r=2&">azért állítottak elő</a>, mert nem volt jogosítványuk, kiégett a hátsó lámpájuk, vagy mert gyorshajtottak. Vegyük <a href="http://action.dreamactivist.org/florida/claudio">Emiliano Rojas esetét</a>, akitől 2010-ben a rendőr azonnal a bevándorlási papírjait kérte, amikor a fiú vezetés közben kisebb közlekedési szabályt vétett. A fiú nem rendelkezett megfelelő iratokkal, így a rendőr arra hivatkozva, hogy az autó az apja nevén van, nem engedte elmenni őt. Mikor apja, Claudio, akinek szintén nem voltak papírjai, a segítségére sietett, mindkettőjüket fogdába zárták.<br />
<br />
Ezek alapján felmerült bennem, hogy ha esetemben bármelyik rendőr belenézett volna az útlevelembe és kiderült volna számára, hogy ott abban a pillanatban nem tudom igazolni legális ottartózkodásom, vajon előállított volna? Akkor vajon nem találta-e volna gyanúsnak, hogy az autó, amit vezetek, nem az enyém? Természetesen záros határidőn belül kiderült volna, hogy a papírjaim megvannak, így nyilván senki nem akart volna deportálni, de a méltányos eljárás, ami mindenkinek kijárna, megspórolta nekem az amerikai fogdákkal való közelebbi ismeretséget. Nem így a Rojas családnál, akik esetében három hónappal később a fiút elengedték, az apát pedig kiutasították az országból. Egyikőjüknek sem volt priusza. Claudio az utasítás ellenére azonban továbbra is az országban maradt a családjával, mire az ICE 2 évvel később elfogta, és ismét bezárta. A férfi esete azért vált híressé, mert idén augusztusban éhségsztrájkba kezdett, és <a href="http://www.democracynow.org/2012/8/8/dream_activist_i_infiltrated_florida_facility">kiálltak mellette a DREAM aktivisták</a>.<br />
<br />
<b>A jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók szerveződése az alsó-középosztályból: a</b><b> DREAM aktivisták</b><br />
<b><br /></b>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdYqUoF5FCD_wW37hQbLX4EyUM6PYuPPBagxNrvwFJIG7UsRVABf69a1cHYOID-MjZS__lqCSvcv4DvBbPVmbSrFA6Uar7vHmQkeq_MnmX-wqTHlEpYpc0ch-TxhI4pFU2Fstt5TvoTHY/s1600/dream-act-protestersjpg-cde816188abe8716.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="236" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdYqUoF5FCD_wW37hQbLX4EyUM6PYuPPBagxNrvwFJIG7UsRVABf69a1cHYOID-MjZS__lqCSvcv4DvBbPVmbSrFA6Uar7vHmQkeq_MnmX-wqTHlEpYpc0ch-TxhI4pFU2Fstt5TvoTHY/s320/dream-act-protestersjpg-cde816188abe8716.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: <a href="http://www.cleveland.com/nation/index.ssf/2010/12/senate_kills_dream_act_bill_ai.html">cleveland.com</a></td></tr>
</tbody></table>
A DREAMerek az elfogadásra váró törvényjavaslat, a DREAM törvény (Development, Relief, Education for Alien Minors rövidítése alapján DREAM Act, magyarul "álomtörvény") alapján nevezik magukat "álmodozóknak". <a href="http://www.dreamactivist.org/about/our-stories/">Ezek a fiatalok </a>hosszú évek óta jogszerűtlenül tartózkodnak az USA-ban, valaha bevándorló szüleikkel hagyták el születési országukat. Papírok nélkül, családi támogatással ebben az országban nőttek fel, itt végezték el középiskolai tanulmányaikat, ebben az országban eresztettek gyökeret, és ezer szálon kötődnek ide.<br />
<br />
Jelenleg kb. 1 millió gyermek tartózkodik jogszerűtlenül az USA-ban. A <a href="http://www.dreamactivist.org/text-of-dream-act-legislation/general-faq/">DREAM törvény</a> a 30 évnél fiatalabb, középiskolai végzettséggel rendelkező fiataloknak ígér állandó tartózkodási engedélyt, amely idővel megnyitná számukra az utat az amerikai állampolgárság előtt. A kedvezményekre azok lennének jogosultak, akik 16 éves koruk előtt érkeztek az országba, 5 évnél hosszabb ideje itt tartózkodnak, és 6 éven belül főiskolai diplomához jutnak, illetve legalább két évet elvégeznek egy főiskolán, vagy két éves katonai szolgálatot teljesítenek.<br />
<br />
A 2007-ben alakult mozgalom DREAMerei <a href="http://www.democracynow.org/2012/8/8/dream_activist_i_infiltrated_florida_facility">azért álltak ki Claudio Rojas ügyében</a>, mert tudták, hogy hasonló helyzetben lévő emberek sínylődnek igazságtalanul bezárva annak ellenére, hogy az ICE 2011. júniusi közleménye (<a href="http://www.ice.gov/doclib/secure-communities/pdf/prosecutorial-discretion-memo.pdf">Morton Memo</a>, prosecutorial discretion) szerint a társadalomra "veszélyt nem jelentő", "alacsony prioritású illegális bevándorlók" a védett kategóriába tartoznak, akiket nem kellene fogva tartani vagy deportálni. Ügyükben az ICE felülvizsgálatot ígért, és azt is kijelentette, hogy erőforrásait a továbbiakban nem arra fogja használni, hogy ilyen bevándorlókat deportáljon. Bebizonyítandó, hogy az ICE nem tesz eleget ígéretének, illetve, hogy a bezárt menekültek között olyanok is vannak, akik jogosultak lennének a leendő DREAM törvény kedvezményeire, a fiatal bevándorló aktivisták akcióba kezdtek: <a href="http://www.youtube.com/watch?v=XlgEG-cHNTE">informálatlan jogszerűtlen bevándorlónak adták ki magukat, hogy letartóztassák őket </a>és bekerüljenek a jogszerűtlen bevándorlókat őrző egységekbe, ahol adatokat gyűjthetnek arról, hogy hány embert tartanak jogtalanul bezárva. Akciójukkal nagy médianyilvánosságot szereztek az elfogadásra váró törvénynek.<br />
<br />
Tüntetésen követelték továbbá Claudio Rojas és a hozzá hasonló helyzetben lévők szabadon bocsátását, és a kiutasítási eljárás megszüntetését. <a href="http://www.youtube.com/watch?v=u4mwzfaFYcU&feature=relmfu">Videóüzeneteket küldtek magukról és saját történetükről</a>, és arról, hogy miben változtatna az ő életükön a DREAM törvény. Honlapjukon publikálták <a href="http://www.dreamactivist.org/about/our-stories/">személyes történeteiket</a>. A törvényjavaslat 2001 óta van porondon, elfogadása most a kongresszusra vár, Barack Obama elnöksége pedig nem hozta meg a remélt áttörést. Ezért a DREAMerek az elnökválasztási kampány körüli médiafigyelmet kihasználva több államban is <a href="http://politic365.com/2012/06/14/dreamers-to-obama-executive-order-now/">ülősztrájkot folytattak</a> az elnök kampányirodáiban, és követelték, hogy Obama elnöki végzéssel (executive order) akadályozza meg a DREAM törvény kedvezményeire jogosultak deportálását, majd <a href="http://www.huffingtonpost.com/2012/09/03/undocubus-dream-activists-democractic-convention_n_1852019.html">tüntettek a Demokraták országos gyűlésén</a>. Idén augusztusban, válaszul az aktivisták szerveződésére és az elnökválasztási kampány nyomására Obama a törvény elfogadásáig átmeneti kedvezményeket (<a href="http://www.immigrationpolicy.org/just-facts/deferred-action-childhood-arrivals-qa-guide-updated">Deferred Action for Childhood Arrivals</a>) léptetett életbe azoknak, akik a DREAM törvény hatálya alá esnének. Az intézkedés 2 évig megtiltja, illetve felfüggeszti mindazok deportálását, akik 31 évnél fiatalabbak, 16 éves koruk előtt érkeztek az országba, legalább öt éve itt tartózkodnak, iskolába járnak vagy már középiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy szolgáltak a hadseregben, és nincsen priuszuk. Jelentkezhetnek munkavállalási engedélyért, állampolgárságot viszont nem kaphatnak. Jelenleg itt tart az ügy, amiben az elnökválasztás eredményei várhatóan komoly változásokat hoznak majd.<br />
<br />
<u style="font-weight: bold;">2. rész</u> (<a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/10/ki-johet-be-es-ki-szamit-fehernek_29.html">következő héten</a>)<br />
A jogszerűtlenül tartózkodó bevándorlók szerveződése a munkásosztályból: César Chávez és a mezőgazdasági munkások erőszakmentes mozgalma és szakszervezetei<br />
<br />
Az amerikai középosztály szerveződik: a jogszerűtlen bevándorlókat támogató Menedék mozgalom<br />
<br />
<b>További forrás:</b> Walter A. Ewing: <i><a href="http://www.immigrationpolicy.org/sites/default/files/docs/Opportunity_Exclusion_011312.pdf">Opportunity and Exclusion: A Brief History of U.S. Immigration Policy</a></i>. Immigration Policy Center, 2012.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/10/who-gains-admission-and-who-counts.html">Olvasd el angolul.</a></b></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Portland, OR, USA45.5234515 -122.676207145.345457 -122.9934371 45.701446 -122.3589771tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-7938755914482513672012-10-23T13:09:00.000-07:002012-11-15T14:26:56.266-08:00Az utolsó stoptábla - Az állampolgári részvétel kézikönyve című kiadvány margójára<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFzesHKYQSAW1wbNbdAsSaEmrsR0Y9cf_4mXDIwsKraSejx0_ECOC39lwR546iAOl683dvI7mej2Pw8cUZ9PuTHbB7aI7WXHBRvZrYwptTO7yO5PDZV5q2yL-GZsL9O0O14aHql0j4SUI/s1600/Roma-Demo-1-MTI-Vajda-Janos.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFzesHKYQSAW1wbNbdAsSaEmrsR0Y9cf_4mXDIwsKraSejx0_ECOC39lwR546iAOl683dvI7mej2Pw8cUZ9PuTHbB7aI7WXHBRvZrYwptTO7yO5PDZV5q2yL-GZsL9O0O14aHql0j4SUI/s320/Roma-Demo-1-MTI-Vajda-Janos.jpg" width="222" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Romák és szövetségeseik tüntetnek a<br />
Jobbik ellen 2012. okt. 17-én. Forrás: <a href="http://www.budapesttimes.hu/2012/10/21/roma-citizens-of-miskolc-pre-empt-jobbiks-latest-hate-rally/">BT</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Miért hasznos közösségszervezésről beszélnünk Magyarországon egy olyan társadalmi pillanatban, amikor éppen széles körű civil összefogás van bővülőben? Miért beszélünk újként a közösségszervezésről, amikor <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/10/bovulo-forrasok.html">rengeteg dinamikus, budapesti, illetve vidéki szerveződés</a> volt és van is? Mi ez, ha nem közösségszervezés?</b><br />
<br />
A közösségszervezés nem keverhető össze a közösségfejlesztéssel, bár gyökereiben és eszközeiben sok szempontból vannak átfedések.<span style="font-size: x-small;">(1)</span> A koalícióépítés, a kampánykoordináció vagy az aktivistakoordináció szervezés, de nem közösségszervezés, bár ezeket a módszereket a közösségszervezés mind használja. Miben új a közösségszervezés?<br />
<br />
<b>Kiépült szerveződési infrastruktúrát!</b><br />
<b><br /></b>
A közösségszervezés során azok az emberek, akiknek nincsen lehetőségük beleszólni a döntéshozatali folyamatokba, <i>a társadalmi változás és az igazságtalan hatalmi egyenlőtlenségek átrendezése</i> érdekében nem hierarchikus és nem feltétlenül jogi, hanem strukturális értelemben vett szervezeti keretek között <i>állampolgári csoportokat</i> alakítanak. A közösségszervezés szerint a társadalmi és gazdasági igazságtalanságok eredője a társadalmi csoportok közötti hatalmi és erőforrásegyenlőtlenségekben keresendő<span style="font-size: x-small;">(2)</span>, ezért a közösség tagjai végső soron <i>a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztása érdekében szerveződnek</i>, a döntéshozatali folyamatok befolyásolásán keresztül a demokrácia eszközeivel. A közösségszervezés csillaga a valódi demokrácia, a méltóság, és a szövetséges társadalmi csoportokkal való összefogás.<br />
<br />
A közösségszervezés tehát hagyományosan az emberi jogok mentén definiált <i>társadalmi igazságosság jegyében</i> tematizálódik, ezért a csoportok sokszor azok <i>részvételével</i>, lehetőleg <i>irányításával </i>működnek, akik <i>társadalmilag kiszolgáltatott, elnyomott </i>helyzetben vannak, de minden esetben azokkal együtt, akik <i>az ügyben közvetlenül érintettek</i>. (Ezért nem tekintjük közösségszervezésnek azt, amit a Magyar Gárda vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, vagy amit a Tea Party csinál, mert elveiben nem, csak módszereiben emlékeztet a közösségszervezésre.)<br />
<br />
Az állampolgári részvételen keresztül tehát az alapvető cél, hogy a <i>kirekesztett társadalmi osztályok</i>, illetve <i>a sérülékeny</i> (etnikai, nemi, vallási, gazdasági alapon, illetve szexuális hovatartozása, életkora vagy fogyatékossága miatt diszkriminált) <i>csoportok </i>demokratikus taktikákkal elég hatalmat szerezzenek ahhoz, hogy befolyásolni tudják a döntéshozókat.<span style="font-size: x-small;">(3)</span> A kiegyenlítetlen hatalmi helyzet okán hangsúlyosak a konfrontatív stratégiák.<br />
<br />
A <i>csoport képviseletében</i> tehát <i>a közösség tagjai </i>lépnek a döntéshozók és a média elé. Nem vagy nem csak a professzionális civil, hanem a demokrácia gyakorlásából kívülrekedt csoportok képviselői. Etnikai, nemi vagy más tekintetben vett kisebbség esetén nem csak az elit vagy a középosztálybeli értelmiség tagja. Erre azért nyílik lehetőség, mert a közösségszervezés folyamatában nagy hangsúly helyeződik a <i>közösségi tanulásra</i>, vagy ha úgy tetszik, a perifériára szorult csoportok állampolgári eszköztárának növelésére: például az egymástól való tanulásra a társadalmi kérdésekről és a szociális rendszerről, belső képzésekre a médiában való szereplésről, helyzetgyakorlatokra a döntéshozókkal való találkozáshoz, vagy a kommunikációs kultúra fejlesztésére.<br />
<br />
Ebben a folyamatban <i>a közösségszervező szerepe</i>, hogy megismerje a közösség (szomszédság, vallási gyülekezet, intézmény, hasonló ügyben érintett emberek érdekközössége) tagjait, illetve - elsősorban az ő elmondásukon keresztül - a közösség problémáit, és <i>megtalálja és támogassa azokat a tagokat</i>, az ún. <i>közösségi vezetőket</i>, akik képesek demokratikus keretek között, a közösség érdekeit szem előtt tartva egy csoport alapításában segédkezni, illetve koordinálni. A közösségszervező tulajdonképpen a csoporttá válást, a nyomásgyakorlást, a közösségi tanulást facilitálja, illetve ennek válik tevőleges alakítójává, és a közösségi vezetőkkel együttműködésben segíti a csoport demokratikus fejlődését. Az, hogy a közösség <i>minél több tagja tanuljon bele a közösségi vezető szerepbe</i>, a közösségszervezés során döntő jelentőségű a szervezeti keretek erősödéséhez, és a csoport demokratikus úton való bővüléséhez.<br />
<br />
<b>Koalíciós formák a közösségszervezésben</b><br />
<br />
Ilyen típusú állampolgári szerveződések sokféle környezetben létrejöhetnek, és mindegyik más stratégiát kíván. A <i>szomszédság alapú közösségszervezésben</i> a közösségszervező a különböző szomszédságokban keresi a leendő közösségi vezetőket, tárja fel a szomszédság számára fontos ügyeket, facilitálja a csoportalapítást, a nyomásgyakorlást, a közösségi tanulást, majd a létrejött szomszédsági alapú szerveződések között az összefogást (ld. a <a href="http://www.virginia-organizing.org/category/chapters/danville">Virginia Organizing</a> munkáját vagy az <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/04/mi-az-agitacio-interju-edward-shurnaval.html">itt</a>, illetve <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/06/kozossegi-osszefogas-bunozessel-terhelt.html">itt</a> felsorolt példákat). A közösségszervező nem a semmiből kezd el építkezni: támaszkodik a korábbi vagy futó kezdeményezésekre, szervezetekre, ezek vezetőire, illetve tagságára, <a href="http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=UrZ_mVdhzZ0#!">vagy kiforratlan szerveződési formákra</a>, valamilyen struktúrára, ami megragadhatóvá teszi a közösséget. A közösségszervező értelemszerűen a szomszédság, a gyülekezet, vagy az intézmény néhány tagjának beleegyezésével, vagy felkérésével kezd el szerveződni.<br />
<br />
<i>A gyülekezeti alapú közösségszervezésben </i>a közösségszervező a társadalmilag inaktív, illetve széthullott gyülekezeteket szervezi élő és befogadó hitközösségekké, vagy akár a felekezeteken átívelő együttműködésüket facilitálja egy bizonyos társadalmi ügyben. Ennek előzménye általában, hogy a lelki vezető vagy a hívek közül néhányan felismerik, hogy gyakorlatukban és tagságukban elidegenedtek azoktól az emberektől, akik a társadalmi igazságtalanságokat elszenvedik. Vagy szeretnének a társadalmi kérdések megoldásában (még inkább) tevőleges szerepet vállalni, esetleg más közösségekkel együttműködésben. A közösségszervező itt azt a folyamatot facilitálja, hogy a hitközösségben közös döntés és cselekvési terv szülessen arról, hogy a gyülekezet hogyan válhatna gyakorlatában is relevánssá a társadalmilag kirekesztett csoportok számára, hogyan vonhatnák be őket a gyülekezetbe, és működhetnének velük együtt lehetőleg egalitáriánus alapon a társadalmi változás érdekében. Vagy hogyan erősíthetnék egymás törekvéseit más felekezetekkel együttműködésben (ld. a <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/search/label/Back%20of%20the%20Yards">Back of the Yards</a>-ot vagy a <a href="http://www.thedartcenter.org/learn-about-dart/">DART</a>-ot).<br />
<br />
<i>Az intézményi alapú közösségszervezés </i>a fentiekhez hasonlóan történik: a közösségszervező egy bizonyos ügy mentén az intézményeket szervezi közös platformmá, illetve az intézmények tagjaival, és a velük kapcsolatban lévő társadalmilag elnyomott csoportokkal csinálja végig a közösségszervezés folyamatát (ld. <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/05/kozosen-kampanyolnak-hajlektalan.html">Chicago Coalition for the Homeless</a> vagy a <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/search/label/Back%20of%20the%20Yards">Back of the Yards</a>-ot).<br />
<br />
Az <i>ügy alapú közösségszervezés</i> pedig egyrészt lehet olyan embereknek a megszervezése, akik egy ügyben (lakhatás, egészségügy, bevándorlás, stb.) személyesen érintettek, de nem egy szomszédságban laknak, és nem is ugyanazon intézmény vagy gyülekezet tagjai. Jelentheti továbbá többféle típusú (szomszédsági alapú, gyülekezeti alapú, intézményi alapú, ügy alapú) csoport összefogásának megszervezését (ld. a Kentuckians For The Commonwealth példáit <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/06/elefeledett-kelet-kentucky.html">itt</a> és <a href="http://kftc.org/campaigns/communities-taking-action">itt</a>, akik a szénbányák közelében élő helyieket, a középiskolásokat, a művészeket, a civil szervezeteket, stb. szervezik meg az Appalache-hegységet pusztító bányászati technikák beszüntetése érdekében vagy az Iowa CCI-t <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/07/mi-vagyunk-99-avagy-videken-sem-kell.html">a farmerek és a bevándorlók közötti együttműködésben</a>).<br />
<br />
<b>A közösségszervezés tehát egy széles társadalmi bázisra épülő, erős és demokratikus szervezeti kereteken nyugvó társadalmi összefogás letéteményese lehet, ahol a szegény és elnyomott csoportok ugyanolyan határozott és átütő hangon képesek megszólalni, mint az ő érdekeiket őszintén szem előtt tartó civilek.</b> Továbbá, amellett, hogy saját szomszédságukban, illetve életükben is javulást akarnak elérni, - a fejlesztésen túlmutatóan - rendszerszintű változásért is küzdenek. A lokális-országos szint összekapcsolásának köszönhetően tehát a közösségi szervezetek – ideális esetben – nem vesztik el a kapcsolatot a helyi ügyekkel és érdekekkel, megfelelő egyensúlyt tudnak tartani a lokális, a regionális, illetve az országos szintű célok között, miközben erejüket stratégiailag is jól be tudják csatornázni.<br />
<br />
<b>A kézikönyv margójára: "Az utolsó stoptábla"</b><span style="font-size: x-small;">(4)</span><br />
<br />
<a href="http://www.mszeh.hu/letoltheto_dokumentumok/handbook__online.pdf">Az állampolgári részvétel kézikönyve. A közösségszervezés mint az állampolgári részvétel erősítésének egyik eszköze</a> című kiadvány egyike azon kevés anyagoknak, melyek a közösségszervezésről a kelet-közép-európai régió kontextusában beszélnek. Éppen ezért hiánypótló, hogy az itt folyó kezdeményezések közül összegez és bemutat néhányat, és ezek alapján rövid áttekintést nyújt a közösségszervezés legalapvetőbb lépéseiről. Ennek, és az ezt megelőző évek munkájának köszönhetően válhatott egyre több országban ismertté a közösségszervező módszer. Ha azonban egy olyan aktivista szemével próbáljuk olvasni az anyagot, aki nem ismeri a közösségi intervenciónak ezt a formáját, a példák többsége alapján olybá tűnhet számára, mintha a közösségszervezők minden ambíciója kimerülne a városszépítésben és a városfejlesztési projektekben. A kilencből hat állampolgári csoport (illetve közösségszervezője) olyan követeléseket fogalmazott meg a döntéshozó felé mint a szomszédságokat összekötő híd lerombolása helyett egy új építése, a környezetbarát és olcsó szeméttárolás megoldása egy bérlakástömbben, parkolóhelyek kialakítása, utcatakarítás, a park- és játszótérépítés, a sétálóövezet megőrzése egy tervezett benzinkút ellenében, a szemételszállítás megoldása, egy sportközpont, illetve egy buszmegálló felújítása. Három esetben jelent meg más jellegű követelés: a munkanélküliek, illetve a közmunkások helyzetének javítása, a hajléktalanság megszüntetése a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásán és a szociális bérlakásrendszer kiépítésén keresztül, illetve az orvosi eszközök vásárlása egy falusi kórházba.<br />
<br />
Természtesen az előző példákban azért választottak "kis és könnyen megnyerhető ügyeket", mert ezen keresztül az állampolgárok várhatóan gyakorolják a nyomásgyakorlást, és a győzelem okán növekedhet az állampolgári részvétel. Mégis, a leírások alapján olybá tűnhet, mintha a közösségszervezés "öncélú" lenne, azaz minden stratégia és távlati elképzelés nélkül, pusztán az állampolgári részvétel növelése érdekében zajlana a munka (pedig feltételezhetően nem ez volt a szerzők szándéka). Habár többé-kevésbé mindegyik példában megjelenik a szegényebb társadalmi osztályok, illetve a legsérülékenyebb csoportok bevonására tett kísérlet, az <a href="http://www.mszeh.hu/">MSZEH</a> és az <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/">AVM</a> példáin kívül nem válik világossá, hogy a többi kezdeményezés közösségszervezője szerint a választott ügyek hosszú távon hogyan szolgálnák a <i>rendszerszintű társadalmi változást és az igazságtalan hatalmi egyenlőtlenségek átrendezését</i>, ami megkülönbözteti a közösségszervezést a közösségfejlesztéstől. Márpedig pusztán a növekvő állampolgári aktivitás önmagában nem feltétlenül vezet a hatalmi viszonyok átrendeződéséhez. Amikor egy új térségben próbáljuk kikristályosítani és megszerettetni ennek a közösségi intervenciós formának a módszertanát, segítség lenne a módszer elveit és hosszú távú társadalomformáló lehetőségeit egyértelműsíteni.<br />
<br />
A közösségszervezés hagyományában továbbá nagy hangsúlyt kap az, hogy egy új állampolgári csoportnak "kis és könnyen megnyerhető" üggyel érdemes kezdenie - tehát olyannal, ami nem távlati célokkkal kecsegtet, és nem okoz ellentmondást a formálódó csoport számára (ehhez ld. <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/04/az-onerdek-mozgosito-ereje.html">az Alinsky-féle közösségszervező stratégiát</a>). Ez a stratégia a kiadványban is elég határozottan körvonalazódik, amikor a csoportok a szeméttárolás vagy -elszállítás megoldása, parkolóhelyek kialakítása, utcatakarítás, vagy buszmegállófelújítás, stb. körül fogalmaztak meg követeléseket. A közösségszervezés hagyományában hangsúlyos továbbá, hogy ezeket az ügyeket - demokratikus formában - a közösség határozza meg. Az érvelés úgy szól, hogy a gyors sikerélmény lendületet adhat a szervezet fejlődésének, a győzelem felmutatásával pedig növekedhet a tagság, ami egy nagyobb kampányhoz elengedhetetlen.<br />
<br />
Ez önmagában mind logikusnak tűnik, mégis nagyon félrevihet. <a href="http://www.westernstatescenter.org/our-work/amp/csti-2010/trainers/gary-delgado">Gary Delgado</a> (amerikai kutató, egyetemi előadó, aktivista, az ACORN egyik alapítója és közösségszervezője) 1998-as cikkében (<a href="http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html">The Last Stop Sign</a>) idéz fel egy történetet, amikor egy közösségszervező (a Saul Alinsky alapította Industrial Areas Foundation közösségszervezője) azt mondta neki, hogy új-mexikói, tehát az USA déli határállamában lévő szervezetükben azért nem foglalkoznak bevándorlási kérdésekkel, mert ez az ügy egyszer sem merült fel a tagok között. Mivel a közösségszervező fehér, azaz fehér európai-amerikai férfi volt, a tagok pedig latin-amerikai származásúak, Delgado valószínűleg jogosan veti fel annak lehetőségét, hogy ez az ügy egyszerűen a származásbeli különbségekből fakadó (kezdeti) bizalomhiány miatt nem jött elő, annak ellenére, hogy az ügynek nyilvánvalóan van relevanciája a közösség életében. Mennyiben a közösségszervező felelőssége, hogy felhozzon egy témát? - teszi fel a kérdést Delgado, és egy példával válaszol. A kaliforniai hatóságok el akarták venni egy leszbikus nőtől a gyerekét. A szomszédsági szerveződés annak hatására karolta fel az esetet, hogy a szervezet igazgatónője kiállt az ügy jelentősége mellett az elnökségnél. Az igazgatónő leszbikus volt. Itt tehát a közösségszervező befolyásolta az események menetét, hidat képezett a csoport és a leszbikus anyuka, vagy inkább a szomszédság és az LMBT ügy között, és a közösség tagjai számára értelmezhetővé és befogadhatóvá tett egy olyan esetet, amitől eleinte talán idegenkedtek.<br />
<br />
A döntéshozók sokszor azáltal érvényesülnek, hogy etnikai, nemi, osztály, stb. alapon egymásnak ugrasztják az elnyomottak csoportjait: a cigány segélyen élőket a nem cigány elszegényedett népességgel, a lakásszegényeket a hajléktalanokkal, a vallásosakat a melegekkel, és általában a társadalmilag perifériára szorult csoportokat az adófizető középosztállyal, miközben adójukból az állam valójában elenyésző összeget költ szociális segítségnyújtásra. Ezek az ellentmondások a közösségszervezés során elkerülhetetlenül felmerülnek. Továbbá azért, mert valaki elnyomott, még nem biztos, hogy ő maga nem nyom el másokat, gondolok itt pl. a partnerkapcsolati erőszakra, vagy az állatok ellen tanúsított agresszióra. A hosszú távú társadalmi változáshoz a közösségszervezőnek fel kell vállalnia az ellentmondásos ügyeket és a "hermészi" hídépítő szerepet.<br />
<br />
Valóban az a hatékony stratégia, ha egy új szervezet esetében mindenáron ragaszkodunk a "kis és megnyerhető ügyekhez", a parkokhoz, a stop táblákhoz? Az elmúlt évtizedek közösségszervező gyakorlatában valóban sikerült volna áthidalni a kis és megnyerhető célok és a nagy és jelentős társadalmi célok közötti szakadékot? Valóban elvezet ez minket a hosszú távú társadalmi változáshoz? - folytatódnak Delgado kérdései a fentiekkel összefüggésben.<br />
<br />
Az alulról szerveződő jobboldali csoportok, mondja, akik be akarják szüntetni az abortuszt, és elnyomnák a melegeket, soha nem szerveződtek azért, hogy stop táblájuk legyen. Ezek a csoportok, teszi hozzá, feltehetően tudják, hogy közösségszervezni legjobban a mélyen ellentmondásos ügyek körül lehet. Delgado ezzel még véletlenül sem eldobni akarja a hagyományos közösségszervező módszereket: az alulról jövő közösségi vezetők képessé tételét, a széles demokratikus bázisra épülő szerveződést, vagy a közösségi tanulást, aminek segítségével a kiszolgáltatott emberek bebizonyíthatták, hogy ugyanúgy képesek érthetően artikulálni a problémáikat, és nincs szükségük felkent szakértőkre. A valódi győzelmeket sem akarja megtagadni: a szociális bérlakásrendszer fejlesztését, az iskolai reformokat, az adórendszer átalakítását. Mindemellett Delgado azt állítja, hogy a közösségszervezés sokszor "félreértelmezi a "győzelem" fogalmát" és "szinte teljesen különálló világban létezik a vele párhuzamos progresszív aktivista mozgalmi valósághoz képest", amely - szerinte - kiemelkedően jelentős eredményeket mutatott fel (nőmozgalom, melegmozgalom, bevándorlómozgalom, stb.).<br />
<br />
A közösségszervezés egyik lényege és érdeme, hogy a módszeren keresztül olyan közösségi infrastruktúra építhető ki, ami adott esetben egy mozgalom megszületését is megalapozhatja, vagy aládolgozhat egy mozgalomnak (ld. a National People's Action tevékenységét az Occupy mozgalom <a href="http://npa-us.org/news/nation-occupy-99-opposition/070912">kapcsán</a>, illetve <a href="http://the99spring.com/">utóéletében</a>). Természetesen a Delgado által üdvözölt progresszív aktivista mozgalmak sem tudtak volna a maga teljességükben kivirágozni, amennyiben nincs az a közösségi infrastruktúra, ami alapján a résztvevők mobilizálni tudták egymást. És természetesen ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a szomszédsági szerveződések kevésbé látványos, kisebb célokért is küzdjenek, hogy kialakuljon a csoportidentitás és ne legyen új jelenség az állampolgári részvétel. Ezzel együtt fontos, amit Delgado még 1998-ban mond, hogy "amennyiben a hagyományos közösségszervezés az ezredfordulóra társadalomformáló erővé akar válni, proaktívan kell viszonyulnia a rasszokat, a társadalmi osztályokat és a nemeket érintő kérdésekhez, a vállalkozások koncentrációjához, és a határokon átnyúló gazdasági összefüggésekhez".<br />
<br />
Éppen ezért azt gondolom, hogy amikor közösségszervezésről beszélünk, különösen kelet-közép-európai országokban, ahol ennek a közösségi intervenciós formának a módszertanát most próbáljuk kikristályosítani, nagyon fontos, hogy el legyenek magyarázva a közösségszervezésben rejlő rövid és hosszú távú lehetőségek (helyi-regionális-országos összefogás, etnikai, nemi, felekezeti, társadalmi osztályhatárokon átnyúló összefogás, mozgalmat megalapozó közösségi infrastruktúra kiépítése), a közösségszervezés elveit (a társadalmi igazságosság jegyében a sérülékeny csoportok megszervezése), a közösségi vezetők szerepe és fejlődése, a közösségi tanulás és a belső képzések jelentősége, stb., és a gyakorlati példák ezek mentén, stratégiai keretben legyenek tálalva.<br />
<br />
Továbbá segítség az is, ha megkülönböztetjük a közösségszervezést a közösségfejlesztéstől azzal együtt, hogy mindkét közösségi intervenciós módszer lehet hatékony stratégia. Az, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni, függ a közösség összetételétől, a belső hatalmi dinamikától, a döntéshozókkal való kapcsolat minőségétől, attól, hogy a döntéshozó egy adott ügyben alapvetően nyitott-e arra, hogy a legsérülékenyebb csoportok érdekeit is számításba vegye, vagy a hatalmi viszonyok annyira kiegyenlítetlenek, hogy elengedhetetlen a konfrontáció, stb. Két szomszédságot összekötő híd, út, vagy egy park, vagy parkolóhely, stb. kiépítése lehet közösségfejlesztés, és lehet közösségszervezés is. Az akció nem attól válik közösségszervezéssé, hogy növeli az állampolgári részvételt (mivel a közösségfejlesztés célja is ez), hanem amiatt, mert a csoportnak azért fontos az a híd, út, park, vagy parkolóhely, mert ezzel egy lépést tesz <i>az igazságtalan hatalmi viszonyok átrendezéséhez </i>(kis és megnyerhető célok tehát, de stratégiai jelentőségük van a csoport életében): mert a híd vagy az út egy szegény és egy középosztálybeli szomszédságot köt össze, és a szegényeknek bejárásuk lesz a középosztálybeli negyedbe, és hozzáfésérük újabb szolgáltatásokhoz, vagy mert a park és a parkolóhely kialakításán - illetve a belső képzéseken, azaz a közösségi tanuláson - keresztül az állampolgári csoport előtt világossá válik az, hogy az ő szomszédságukban <i>az erőforrások egyenlőtlen elosztása miatt</i> nem volt park vagy parkolóhely. A győzelemmel együtt <i>ez a felismerés </i>fogja továbblendíteni a csoportot abban, hogy új célok és új küzdelmek szülessenek.<br />
<br />
A monarchiák és a diktatúrák történelmi múltjával épülő új közép-kelet európai demokráciák életében valóban kulcsfontosságú az állampolgári részvétel erősítése, az együttműködés, az egymás felé nyitás gyakorlása. Azonban a kirekesztő nacionalizmus, vagy a sérülékeny csoportok érdekeit nem előtérbe toló döntéshozók, a gazdasági kizsákmányolás vagy a szélsőjobb térnyerésének árnyékában lehetünk elég bátrak és elég türelmetlenek ahhoz, hogy a hosszú távú társadalmi változás érdekében nagyobb célokat lőjünk be, anélkül, hogy szem elől veszítenénk a közösségszervezés tudatos szervezetépítő stratégiáját pl. a közmunkások mobilizálásával a szegény munkások kizsákmányolásának megszüntetését, vagy a hajléktalan emberek mobilizálásával a szociális bérlakás-rendszer kiépítését (a kiadványban szereplő MSZEH és AVM céljai).<br />
<br />
<b>És egy amerikai példa - a szervezetelméletet kedvelőinek...</b><br />
<br />
A közösségek helyi és országos szintű érdekeit egyszerre érintve szerveződni, mindkét szinten mobilizálni természetesen nem könnyű. Annak a szervezetnek a modellje, aminél az elmúlt egy évemet töltöttem, iránymutató ebből a szempontból. A szomszédsági és az intézményi alapú közösségszervező modell sok szervezetnél együtt érvényesül, de a <a href="http://www.virginia-organizing.org/">Virginia Organizing</a>-nál talán még hangsúlyosabban. A Virginia Organizing-nak 12 csoportja van Virginia állam 12 városában, amelyek többnyire azért lettek kiválasztva, mert egy-egy régióban stratégiai központnak számítanak, illetve nagy a szegényebb szomszédságok aránya. A közösségszervezők helyben élnek, van, hogy helybéliek, van, hogy a településre költöztek a szervezet felkérésére. Minden városban általában egy csoport van, a tagok lehet, hogy közösségi vezető szerepet töltenek be szomszédságukban, vagy más szervezet tagjai vagy vezetői is, vagy csak egyszerűen közvetlen családjuk képviseletében érkeznek.<br />
<br />
Az állami szintű kampányokban (egészségügy, bevándorlás, anti-diszkrimináció, költségvetés és adóreform, állampolgári részvétel, büntetett előéletűek szavazathoz való joga, gazdasági igazságosság, stb.) a Virginia Organizing csapata építi a koalíciót más civil szervezetekkel. Lokális, városi szinten pl. a házak szigetelésére fordítható állami források felhasználásán keresztüli munkahelyteremtő programért, vagy a színes bőrű emberek nagyobb arányú részvételért az önkormányzati menedzsment pozíciókban futnak kampányok.<br />
<div>
<br /></div>
<br />
-------------------------------<br />
<br />
(1) A közösségfejlesztés és a közösségszervezés talán abban különbözik leginkább egymástól, hogy míg a közösségfejlesztés szerint a gazdasági és a társadalmi egyenlőtlenségek alapvető oka, hogy a közösségek elvesztették jártasságukat a közös problémamegoldásban, az elidegenedés miatt eltűntek az önsegítő mechanizmusokok, a közösségszervezés szerint az igazságtalanságok eredője a társadalmi csoportok közötti hatalmi és erőforrásegyenlőtlenségekben keresendő. A közösségfejlesztésben ezért a közösség tagjai közötti együttműködés erősítésén, a közösségi kompetenciák aktivizálásán és a közös problémamegoldáson van a hangsúly, miközben a résztvevők konszenzus útján a döntéshozót is igyekeznek megnyerni elképzeléseiknek. A közösségszervezés ezzel szemben a megoldást a hatalom és az erőforrások igazságosabb újraelosztásában látja, ennek érdekében a közösség tagjai azért fognak össze, hogy a döntéshozatali folyamatokat befolyásolják, amiben a kiegyenlítetlen hatalmi helyzet okán nagy hangsúlyt kapnak a konfrontatív stratégiák. (<a href="http://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCQQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.kozossegfejlesztes.hu%2F_Kozossegi_Adattar%2FAzadatt.nsf%2F0a84037251c6a630c1257075002e65aa%2F90c615c00890baf2c1256b5d0035fdbc%2F%24FILE%2Frothmanleg%25C3%25BAjabb.doc&ei=wNeEUOSNJ4XM0AHnxIDQAw&usg=AFQjCNG0m5zInZwaEiKl_Q2k-OMUv-ookA&sig2=PBkyV8TzsokT5TZPNoX93g">Jack Rothman (1995): A közösségi intervenció megközelítései</a>)<br />
(2) A közösségszervezés többek között a nőjogi mozgalomban, az abolicionista mozgalomban, a munkásmozgalomban, a settlement mozgalomban, illetve Saul Alinsky közösségszervező tevékenységében, az afro-amerikai polgárjogi mozgalomban, és a mexikói-amerikai mezőgazdasági munkások mozgalmában találja meg gyökereit. A közösségszervezés módszertanának alapjait Alinsky dolgozta ki, ami az azóta eltelt közel egy évszázad tapasztalatai alapján gazdagodott.<br />
(3) Természetesen a középosztály megszervezése is lehet stratégiai cél. Alinsky 1972-ben, halála előtt a középosztály megszervezésében látta a potenciált. Szerinte a középosztály a fogyasztói társadalomban valójában szánalmasan félrevezett és alávetett állapotban él, és mivel széles társadalmi rétegről van szó, a rendszerszintű változáshoz hasznos játékos lehet. (Playboy Interview, 1972) A végső cél azonban ugyanúgy a perifériára szorult csoportok helyzetbe hozása. Amikor Alinsky 1959-ben Chicagoban a Southwest Side-on élő fehér amerikaiak részvételével megszervezte a Provisional Organization for Southwest Community-t, valódi célja az volt, hogy a negyedben uralkodó rasszista hangulatot csökkentse, kialakítson egy párbeszédet az afro-amerikai és a fehér közösségek között, és lehetővé tegye az afro-amerikaiak békés beköltözését a negyedbe. Utólag azonban megkérdőjelezte ezt a stratégiát. Továbbá, az <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/07/mi-vagyunk-99-avagy-videken-sem-kell.html">Iowa CCI</a> egyrészt a fehér amerikai családi gazdálkodások körében szerveződik a nagyüzemi mezőgazdasági vállalkozások ellen, másrészt a munkáltatóik által kizsákmányolt latin-amerikai bevándorló munkásokat szervezi. A szervezet stratégiája alapján a közös szervezeti tagság lehetőséget ad a két csoportnak a közeledésre. Amikor a <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/08/mi-tamogatjuk-szomszedainkat-es.html">Rural Organizing Project</a> befogadó közösségekről beszél, akkor a középosztálybeli szomszédságok megszervezése a bevándorlók jogainak érvényesítése miatt lesz cél.<br />
(4) "Az utolsó stoptábla" címszóban a blogbejegyzésben idézett Gary Delgado cikk címét vettem át. (Gary Delgado (1998): The Last Stop Sign, elérhető online: <a href="http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html">http://www.nhi.org/online/issues/102/stopsign.html</a>)<br />
<span style="font-size: x-small;"><br /></span>
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/10/the-last-stop-sign-some-comments-about.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<b><br /></b>
<b><u>Jövő hétfőn: Ki jöhet be és ki számít fehérnek? - Bevándorlók szerveződése most és régen.</u></b></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Charlottesville, VA, USA38.0293059 -78.476678137.9792759 -78.5559856 38.0793359 -78.3973706tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-34805564795224093272012-10-17T00:36:00.000-07:002013-11-05T16:30:20.851-08:00bővülő... források<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<u style="font-weight: bold;">Online hozzáférhető szakirodalom a közösségszervezés elméletéről</u><br />
<div>
<br /></div>
<div>
COMM-ORG <b>Tanulmányok, cikkek és archívumok </b>(angolul)</div>
<div>
A közösségszervezés elméletéről és gyakorlatáról, mozgalmakról és közösségszervezőkről (nagyon sok! :)</div>
<div>
Tanulmányok - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/4">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/4</a></div>
<div>
Cikkek - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/25">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/25</a></div>
<div>
Archívumok - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/26">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/26</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
COMM-ORG <b>Tematikák bibliográfiával </b>(angolul)</div>
<div>
Rengeteg irodalomjegyzék egyetemi oktatóktól és gyakorló civilektől: közösségfejlesztés, közösségi infrastruktúra, közösségszervezés, közösségszervezés és oktatás, közösségszervezés és globalizáció, közösségi alapú rehabilitáció és közösségi részvételen alapuló tudásmegosztás (service learning), közösségszervezés és szociális munka, részvétel és tervezés, környezeti & élelmiszer igazságosság, társadalmi mozgalmak, város, és mások</div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/6">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/6</a><br />
<br />
<div>
COMM-ORG <b>Akciókutatás & Adatgyűjtés </b>(angolul)</div>
<div>
<b>Közösségi intervenciós stratégiák</b></div>
<div>
Akciókutatás, részvételi értékelés, populáris nevelés, közösségi-egyetemi partnerségek, cégeket kutató szervezetek, közösségi bevonáson alapuló adatgyűjtés és közösségi adatfelhasználás - Földrajzi Információs Rendszer (Geographic Info Systems), közösségi bevonáson alapuló adatgyűjtés és közösségi adatfelhasználás - adatbázisok</div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/20">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/20</a><br />
<br />
Közösségi Kapcsolat Alapítvány <b>Közösségi Adattár</b> közösségfejlesztésről (magyarul)<br />
A "Kiadványok" résznél<br />
<a href="http://kka.hu/">http://kka.hu/</a><br />
<br />
David Harvey <b>Dolgozatok, előadások: baloldaliság és város </b>(angolul)<br />
Szerveződés az antikapitalista átmenetért - <a href="http://davidharvey.org/2009/12/organizing-for-the-anti-capitalist-transition/">http://davidharvey.org/2009/12/organizing-for-the-anti-capitalist-transition/</a><br />
Olvassuk Marx Tőkéjét - <a href="http://davidharvey.org/">http://davidharvey.org/</a><br />
<br />
<div>
<div>
Joshua Kahn Russell blog <b>Cikkgyűjtemény:</b> <b>előjog, hatalom, rassz, környezeti igazságosság, osztály, gender </b>(angolul)</div>
</div>
<div>
<a href="http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/">http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/</a></div>
<br />
Training For Change <b>Cikkgyűjtemény </b>(angolul)</div>
</div>
<div>
<div>
<div>
<a href="http://www.trainingforchange.org/publications/Articles">http://www.trainingforchange.org/publications/Articles</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<b style="text-decoration: underline;">Segédanyagok a közösségszervezés gyakorlatához</b> (angolul)</div>
<div>
<b><u><br /></u></b></div>
<div>
Shell Trapp: <b>Basics of Organizing</b> (könyv)</div>
<div>
A közösségszervezés csínja-bínja és alapvetései a National People's Action alapító tagjától</div>
<div>
<a href="http://www.tenant.net/Organize/orgbas.html">http://www.tenant.net/Organize/orgbas.html</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
Joshua Kahn Russell <b>Aktivista kézikönyvek, jótanácsok, segédanyagok</b></div>
<div>
Erőszakmentes direkt akció és polgári engedetlenség, hogyan taktikázzunk, stratégiai útmutatók, facilitálás, szervezés, média, bevonás</div>
<div>
<a href="http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/">http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
Virginia Organizing <b>Közösségszervező eszközök, gyakorlatok</b></div>
<div>
Olvasói levél a szerkesztőnek, találkozás döntéshozóval, hogyan szervezzünk kampányt a tisztességes bérért, hogyan vezessünk le egy találkozót, stb. </div>
<div>
<a href="http://archive.virginia-organizing.org/toolbox.php">http://archive.virginia-organizing.org/toolbox.php</a></div>
<div>
<a href="http://www.virginia-organizing.org/resources/16">http://www.virginia-organizing.org/resources/16</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Virginia Organizing <b>Találkozók otthonunkban</b></div>
<div>
Kis körben, szomszédokkal, otthonunkban szervezett találkozók lebonyolítása</div>
<div>
<a href="http://www.virginia-organizing.org/resources/16?page=1">http://www.virginia-organizing.org/resources/16?page=1</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Rural Organizing Project <b>Csoportalakítás, csoportépítés és -strukturálás</b></div>
<div>
<div>
Kapacitásépítés, növekedés, koordinátori csoportok, adatbázis, kapacitás-értékelés, demokráciai háló, irányított beszélgetések a "nappaliban"</div>
<div>
<a href="http://www.rop.org/member-groups/organizing-tools/">http://www.rop.org/member-groups/organizing-tools/</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Rural Organizing Project <b>Befogadó közösségek építése</b></div>
<div>
<a href="http://www.rop.org/tools-for-building-welcoming-communities/">http://www.rop.org/tools-for-building-welcoming-communities/</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Rural Organizing Project <b>Beszélgetések a nappaliban</b></div>
<div>
Irányított beszélgetések megszervezése kis körben, otthonosan</div>
<div>
<a href="http://www.rop.org/living-room-conversations-on-immigration/">http://www.rop.org/living-room-conversations-on-immigration/</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
The 99% Spring <b>Médiahasználat tippek</b></div>
<div>
Általános jótanácsok</div>
<div>
<a href="http://s3.moveon.org/pdfs/media%20guide.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/media%20guide.pdf</a><br />
<br />
Joshua Kahn Russell <b>Médiahasználat tippek</b><br />
<a href="http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/">http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
Journal of New Organizing <b>Online szemináriumok</b></div>
<div>
Témák: szervezés és irányítás, szavazói kapcsolatfelvétel, online közösségszervezés, kampánykoordináció, adatkezelés, szavazói regisztráció, órák a GOTV Center-től, az NGP VAN-tól, képzők képzése</div>
<div>
<a href="http://neworganizing.com/toolbox">http://neworganizing.com/toolbox</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
The 99% Spring<b> Kampány segédanyagok </b>Occupy aktivistáknak</div>
<div>
Segédanyagok: Bankok és gazdaság, Cégek adópraktikái, Pénz a politikában, Az oktatáshoz való jog</div>
<div>
<a href="http://the99spring.com/tools/">http://the99spring.com/tools/</a></div>
<div>
Legfőbb üzenetek a sajtónak</div>
<div>
<a href="http://s3.moveon.org/pdfs/%20media%20talking%20points.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/%20media%20talking%20points.pdf</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
The 99% Spring <b>Segédanyagok erőszakmentes direkt akciók tervezéséhez </b>Occupy aktivistáknak</div>
<div>
A fél napos tréning anyaga résztvekőknek - <a href="http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/04/half-day-participant-guide.pdf">http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/04/half-day-participant-guide.pdf</a></div>
<div>
Az egész napos tréning anyaga résztvekőknek - <a href="http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/04/full-day-participant-guide.pdf">http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/04/full-day-participant-guide.pdf</a></div>
<div>
Az erőszakmentes direkt akció lényege - <a href="http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/03/The-Power-of-Nonviolent-Direct-Action-Daniel-Hunter-updated.pdf">http://the99spring.com/wp-content/uploads/2012/03/The-Power-of-Nonviolent-Direct-Action-Daniel-Hunter-updated.pdf</a><br />
<br />
<div>
Rural Organizing Project <b>Segédanyag a kisvárosi Occupy-hoz </b>Occupy aktivistáknak</div>
<div>
Kifejezetten vidéki és kisvárosban élő Occupy aktivisták számára</div>
<div>
<a href="http://www.rop.org/files/Resources%20for%20Small%20Town%20Occupations.pdf">http://www.rop.org/files/Resources%20for%20Small%20Town%20Occupations.pdf</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<div>
<b style="text-decoration: underline;">Közösségszervezés </b><b style="text-decoration: underline;">kézikönyvek és segédanyagok képzőknek</b> (angolul)</div>
<div>
<br /></div>
<div>
COMM-ORG <b>Kézikönyvek gyűjteménye képzőknek - </b>Rengeteg online szeminárium, útmutató, tréninggyakorlat-ötletek, stb.</div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/10">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/10</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<div>
Training For Change <b>Képzési segédanyagok - </b>Útmutatók & tréninggyakorlat-ötletek a populáris nevelésre épülő direkt oktatási megközelítés szellemében</div>
</div>
<div>
<a href="http://www.trainingforchange.org/tools">http://www.trainingforchange.org/tools</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Southern Echo <b>Kiút a szegénységből - </b>A szegénység strukturális okai, politikai irányelvek megváltoztatása, stratégiai tervezés, szervezetépítés</div>
<div>
<div>
<a href="http://southernecho.org/s/wp-content/uploads/2009/07/02-23-08-assembled-mott-convening-manual-v2.pdf">http://southernecho.org/s/wp-content/uploads/2009/07/02-23-08-assembled-mott-convening-manual-v2.pdf</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Southern Echo <b>A teljesítménybeli különbségek áthidalása: Oktatás - </b>Tanulmányok és gyakorlatok hátrányos helyzetű gyermekek oktatása témában</div>
<div>
<a href="http://southernecho.org/s/wp-content/uploads/2009/07/02-23-08-assembled-mott-convening-manual-v2.pdf">http://southernecho.org/s/wp-content/uploads/2009/07/02-23-08-assembled-mott-convening-manual-v2.pdf</a><br />
<br />
<div>
Joshua Kahn Russell blog <b>Kézikönyvek, képzési segédanyagok gyűjteménye</b></div>
<div>
<a href="http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/">http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/</a></div>
</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
ECON <b>Képzési útmutató fiatalok bevonásához - </b>Fiatalok bevonása a közösségszervezésbe</div>
<div>
<a href="http://www.communityorganizing.eu/wp-content/uploads/2010/04/ECON-TRAINING-GUIDE.pdf">http://www.communityorganizing.eu/wp-content/uploads/2010/04/ECON-TRAINING-GUIDE.pdf</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
The 99% Spring <b>Képző segédanyagok az egész napos tréninghez</b><b> </b>Occupy aktivistáknak</div>
<div>
A képző anyaga - <a href="http://s3.moveon.org/pdfs/99%20spring%20trainer%20notes%20final.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/99%20spring%20trainer%20notes%20final.pdf</a></div>
<div>
A képző előadása - <a href="http://civic.moveon.org/99training/presentation.html">http://civic.moveon.org/99training/presentation.html</a></div>
<div>
A képzés menetrendje - <a href="http://s3.moveon.org/pdfs/full-day%20agenda.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/full-day%20agenda.pdf</a></div>
<div>
A résztvevők anyaga - <a href="http://s3.moveon.org/pdfs/full-day%20participant%20guide.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/full-day%20participant%20guide.pdf</a></div>
<div>
A 99% Spring oldala - <a href="http://civic.moveon.org/99training/index.html">http://civic.moveon.org/99training/index.html</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
The 99% Spring <b>Képző segédanyagok a fél napos tréninghez</b><b> </b>Occupy aktivistáknak</div>
<div>
A képző anyaga - <a href="http://s3.moveon.org/pdfs/99%20spring%20half%20day%20trainer%20notes%20final.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/99%20spring%20half%20day%20trainer%20notes%20final.pdf</a></div>
<div>
A képző videója - <a href="http://civic.moveon.org/99training/presentation.html">http://civic.moveon.org/99training/presentation.html</a></div>
<div>
A résztvevők anyaga - <a href="http://s3.moveon.org/pdfs/half-day%20participant%20guide.pdf">http://s3.moveon.org/pdfs/half-day%20participant%20guide.pdf</a></div>
<div>
A 99% Spring oldala - <a href="http://civic.moveon.org/99training/index.html">http://civic.moveon.org/99training/index.html</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><u>Blogok</u></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
A közösségszervezés magyarországi műhelye - <a href="http://kozossegszervezes.wordpress.com/">http://kozossegszervezes.wordpress.com/</a></div>
<div>
COMM-ORG bloggyűjteménye - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/13">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/13</a><br />
A Város Mindenkié - <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/">http://avarosmindenkie.blog.hu/</a></div>
</div>
<div>
Város - szolidaritás - demokrácia - <a href="http://varosszolidaritasdemokracia.blog.hu/">http://varosszolidaritasdemokracia.blog.hu/</a></div>
<div>
Jogtalanul - <a href="http://jogtalanul.blog.hu/">http://jogtalanul.blog.hu/</a><br />
<div>
Cseppgyerek - <a href="http://cseppgyerek.blog.hu/">http://cseppgyerek.blog.hu/</a></div>
Új Szemlélet - <a href="http://ujszemlelet.blog.hu/">http://ujszemlelet.blog.hu/</a><br />
Radikális szociális munkás kommentek - <a href="http://ereszem.blogspot.hu/">http://ereszem.blogspot.hu/</a><br />
Zsuzsi a városban - <a href="http://zsuzsiavarosban.blogspot.com/">http://zsuzsiavarosban.blogspot.com/</a><br />
<br />
<br /></div>
<div>
<div>
<b><u>Folyóiratok, magazinok</u></b></div>
<div>
<b><u><br /></u></b></div>
<div>
COMM-ORG <b>gyűjteménye </b>(angolul)</div>
<div>
AhoraNow, City Limits, GEO (Grassroots Economic Organizing) Newsletter, Journal of New Organizing, Making Waves Magazine, Shelterforce, Social Policy - The Magazine about Movements, ColorLines Magazine</div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/25">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/25</a><br />
<br />
Parola <b>Közösségfejlesztő szakmai folyóirat</b> (magyarul)<br />
Közösségépítés és fejlesztés Magyarországon<br />
<a href="http://kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF?OpenDatabase">http://kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF?OpenDatabase</a><br />
<a href="http://kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0a84037251c6a630c1257075002e65aa?OpenView">http://kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0a84037251c6a630c1257075002e65aa?OpenView</a><br />
<br />
<br /></div>
</div>
<div>
<b style="text-decoration: underline;">Dokumentumfilmek, videók, audio, zene</b> (angolul)</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Eyes on the Prize - America's Civil Rights Movement 1954-1985</b></div>
<div>
Az afro-amerikai polgárjogi mozgalom történetének átfogó bemutatása.</div>
<div>
America's Civil Rights Years (1-6. rész). America at the Crossroads (1-8. rész).</div>
<div>
Henry Hampton és a Blackside, elérhető a <a href="http://www.youtube.com/">YouTube</a>-on<br />
<br />
<b>Freedom Riders</b><br />
Dokumentumfilm az afro-amerikai polgárjogi mozgalom egyik erőszakmentes direkt akciójáról 1961-ből, mely az USA déli államaiban érvényesítette a szegregációt felszámoló törvényeket.<br />
Stanley Nelson, Firelight Media és a PBS, elérhető a <a href="http://www.youtube.com/watch?v=BErEunhK6jc&feature=related">YouTube</a>-on<br />
<br /></div>
<div>
<b>Chicano! History of the Mexican American Civil Rights Movement</b></div>
<div>
A mexikói-amerikai polgárjogi mozgalom történetének átfogó bemutatása.</div>
<div>
Quest for a Homeland, The Struggle in the Fields, Taking Back the Schools, Fighting for Political Power (1-4. rész, 1966-1972)</div>
<div>
National Latino Communications Center és a PBS, elérhető a <a href="http://www.youtube.com/">YouTube</a>-on<br />
<br />
<b>Interjú Saul Alinsky-val</b><br />
<a href="http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=UrZ_mVdhzZ0#!">http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=UrZ_mVdhzZ0#!</a><br />
<a href="http://www.youtube.com/watch?v=PZ9Si5pkAqg">http://www.youtube.com/watch?v=PZ9Si5pkAqg</a> (1967)<br />
<br />
<div>
COMM-ORG <b>gyűjteménye</b></div>
<div>
ClipArt, Music, Video, Media in Action</div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/22">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/22</a> (elég sok link nem működik a videó részben)</div>
</div>
<div>
<span id="goog_1330169889"></span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><u>Tematikus közösségszervezés</u></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Magyarországi közösségi alapú szerveződések, fejlesztések, kapacitásépítő projektek:</b><br />
Identitás és cigányság - <a href="http://www.youtube.com/watch?v=uW2qiNJqFng&feature=related">http://www.youtube.com/watch?v=uW2qiNJqFng&feature=related</a>, <a href="http://www.sosinet.hu/2011/06/13/a-het-kerdese-nepszamlalas-vallalod-e-a-szarmazasod/">http://www.sosinet.hu/2011/06/13/a-het-kerdese-nepszamlalas-vallalod-e-a-szarmazasod/</a> (Ide tartozunk! Népszámlálás 2011)<br />
Jogsegély, jogtudatosság és cigányság - <a href="http://tasz.hu/romaprogram">http://tasz.hu/romaprogram</a> (Társaság a Szabadságjogokért)<br />
Környezet és egészség - <a href="http://cmm.hu/">http://cmm.hu/</a>, <a href="http://www.istenkut.hu/indexx.php">http://www.istenkut.hu/indexx.php</a> (Civilek a Mecsekért Mozgalom)<br />
Közmunka és gazdasági igazságosság - <a href="http://www.mszeh.hu/">http://www.mszeh.hu/</a> (Magyar Szegénységellenes Hálózat)<br />
Lakhatás, hajléktalanság, város - <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/">http://avarosmindenkie.blog.hu/</a> (A Város Mindenkié)<br />
Médiahasználat és cigányság - <a href="http://cicsero.net/hu">http://cicsero.net/hu</a> (Cicsero Civil Csereháti Roma Hírügynökség)<br />
Művészet, alkotás és cigányság - <a href="http://cseppgyerek.blog.hu/">http://cseppgyerek.blog.hu/</a> (Van Helyed Alapítvány, hétesi modellprogram)<br />
Művészet, alkotás és cigányság - <a href="http://www.bodvalenke.eu/">http://www.bodvalenke.eu/</a> (Bódvalenke Freskófalu)<br />
Occupy és gazdasági igazságosság - <a href="https://www.facebook.com/occupy.blaha?fref=ts">https://www.facebook.com/occupy.blaha?fref=ts</a>, <a href="https://www.facebook.com/OccupyPecs?fref=ts">https://www.facebook.com/OccupyPecs?fref=ts</a> (Occupy Blaha, Occupy Pécs)<br />
Oktatás, gazdasági igazságosság és cigányság - <a href="http://www.dzsajbhim.hu/">http://www.dzsajbhim.hu/</a> (Dzsaj Bhím Közösség, Sajókazai Asszonygyülekezet)<br />
Város, nő, család - <a href="http://www.ferencvarosiszuletes.gportal.hu/">http://www.ferencvarosiszuletes.gportal.hu/</a> (Írisz Családi Kör)<br />
<br />
<div>
<div>
<b>Amerikai közösségi szervezetek tematikus forrásanyagai:</b></div>
<div>
Bevándorlók - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/19">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/19</a> (a COMM-ORG gyűjteménye)</div>
</div>
<div>
Bevándorlók - <a href="http://www.rop.org/category/immigrant-fairness/">http://www.rop.org/category/immigrant-fairness/</a> (Rural Organizing Project)</div>
<div>
Bevándorlók és mezőgazdasági munkások - <a href="http://cllas.uoregon.edu/wp-content/uploads/2010/06/PCUN_story_WEB.pdf">http://cllas.uoregon.edu/wp-content/uploads/2010/06/PCUN_story_WEB.pdf</a> (PCUN Oregon's Farmworker Union)<br />
Egészség - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/16">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/16</a> (a COMM-ORG gyűjteménye)<br />
Élelmiszerigazságosság - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/14">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/14</a> (a COMM-ORG gyűjteménye)<br />
Fiatalok - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/18">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/18</a> (a COMM-ORG gyűjteménye)<br />
Gazdasági igazságosság és banki uzsorakölcsön - <a href="http://archive.virginia-organizing.org/economy.php">http://archive.virginia-organizing.org/economy.php</a>, <a href="http://www.virginia-organizing.org/resources/12">http://www.virginia-organizing.org/resources/12</a>, <a href="http://www.virginia-organizing.org/sites/default/files/payday-final-091410.pdf">http://www.virginia-organizing.org/sites/default/files/payday-final-091410.pdf</a> (a Virginia Organizing gyűjteménye)</div>
<div>
Hajléktalanság és lakhatás - <a href="http://picturethehomeless.org/publications.html">http://picturethehomeless.org/publications.html</a> (Picture the Homeless)<br />
Igazságos adórendszer - <a href="http://kftc.org/issues/economic-justice/resources">http://kftc.org/issues/economic-justice/resources</a> (Kentuckians for the Commonwealth)<br />
Közösségi alapú munkahelyteremtés - <a href="http://www.campusactivism.org/server-new/uploads/acjc%20replication%20manual.pdf">http://www.campusactivism.org/server-new/uploads/acjc%20replication%20manual.pdf</a> (Center for Community Change & Alameda Corridor Jobs Coalition)</div>
<div>
<div>
Mezőgazdálkodás és környezeti igazságosság - <a href="http://www.northernplains.org/fact-sheets/">http://www.northernplains.org/fact-sheets/</a> (Northern Plains Resource Council)</div>
<div>
Oktatás - <a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/17">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/17</a> (a COMM-ORG gyűjteménye)<br />
Részvételi városi költségvetéstervezés - <a href="http://www.cvhaction.org/PBbriefing-April2012">http://www.cvhaction.org/PBbriefing-April2012</a> (Community Voices Heard)<br />
Szén, víz és környezeti igazságosság - <a href="http://kftc.org/issues/coal-and-water/resources">http://kftc.org/issues/coal-and-water/resources</a> (Kentuckians for the Commonwealth)</div>
</div>
<div>
Új energia és átmenet - <a href="http://kftc.org/issues/new-energy-and-transition/resources">http://kftc.org/issues/new-energy-and-transition/resources</a> (Kentuckians for the Commonwealth)<br />
<br /></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<b><u>Szervezetek és hálózatok</u></b></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<div>
A közösségszervezés magyarországi műhelye</div>
<div>
<a href="http://kozossegszervezes.wordpress.com/">http://kozossegszervezes.wordpress.com/</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
European Community Organizing Network (ECON)<br />
<div>
<a href="http://www.communityorganizing.eu/">http://www.communityorganizing.eu/</a></div>
<br />
Esettanulmányok és szervezetek Közép- és Kelet-Európában, illetve Németországban</div>
<div>
<div>
Az ECON kézikönyve az állampolgári részvételről</div>
<div>
<a href="http://www.mszeh.hu/letoltheto_dokumentumok/handbook__online.pdf">http://www.mszeh.hu/letoltheto_dokumentumok/handbook__online.pdf</a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Locality - közösségi irányítású szervezetek hálózata az Egyesült Királyságban</div>
<div>
<a href="http://locality.org.uk/">http://locality.org.uk/</a></div>
<div>
és társszerveződése</div>
<div>
Community Organisers</div>
<div>
<a href="http://www.cocollaborative.org.uk/content/programme">http://www.cocollaborative.org.uk/content/programme</a><br />
<br />
COMM-ORG gyűjteménye - szerte a világon<br />
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/8">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/8</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<b><u>Adománygyűjtés, donorok</u></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
International Human Rights Funders Group <b>Donor adatbázis</b><br />
<div>
<a href="http://www.ihrfg.org/funder-directory-search">http://www.ihrfg.org/funder-directory-search</a><br />
<br /></div>
COMM-ORG <b>Donorok listája</b></div>
<div>
<a href="http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/11">http://comm-org.wisc.edu/co/?q=node/11</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
Joshua Kahn Russell <b>Adománygyűjtési gyakorlatok alulról szerveződő csoportoknak </b>(Grassroots Fundraising rész)</div>
<div>
<a href="http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/">http://joshuakahnrussell.wordpress.com/resources-for-activists-and-organizers/</a><br />
<br />
<a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/10/expanding-resources.html"><b>Olvasd el angolul.</b></a><br />
<br /></div>
</div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0Charlottesville, VA, USA38.0293059 -78.476678137.9792759 -78.5559856 38.0793359 -78.3973706tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-30409545796703474772012-08-06T17:11:00.001-07:002012-08-06T17:15:18.582-07:00Mi támogatjuk a szomszédainkat, és megvédjük egymást a kilakoltatástól!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT53f_A3W0PXCzC13i7FPd6ZCcf4FYiMDnM2VmzspsBRJQ3lJIUeCP2PVgPaxIRE-iJjtCnb-G2TURnGhtyBMypfY3w0Q0hvR9JYpoZ7jI7UrhbY6DwXLS3onEVtiuEnSCZpxgG-YxLdY/s1600/P1090418_blog.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT53f_A3W0PXCzC13i7FPd6ZCcf4FYiMDnM2VmzspsBRJQ3lJIUeCP2PVgPaxIRE-iJjtCnb-G2TURnGhtyBMypfY3w0Q0hvR9JYpoZ7jI7UrhbY6DwXLS3onEVtiuEnSCZpxgG-YxLdY/s200/P1090418_blog.jpg" width="152" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ne költözz el!<br />
Mi támogatjuk a szomszédainkat.</td></tr>
</tbody></table>
<b>Épp a buszmegállóba igyekeztem, amikor a képen látható táblára lettem figyelmes: <a href="http://weareoregon.org/">"Ne költözz el! Mi támogatjuk a szomszédainkat"</a>. Ezek szerint ebben a portlandi negyedben sok lakó belátja, hogy ha szomszédaik jelzáloghitele bedől, az ő ingatlanjaiknak is annyi; ha megsokasodnak az üresen álló, bedeszkázott ablakú házak, az előbb-utóbb a negyed leértékelődéséhez vezet. Rengeteg ilyen szomszédságot látni amerikai nagy- és kisvárosokban egyaránt. De mi tölti meg a kiírást valódi tartalommal?</b><br />
<b><br /></b>
Az utóbbi három napot a <a href="http://www.rop.org/">Rural Organizing Projecttel</a> (Vidéki közösségszervező projekt, ROP) töltöttem. Az oregoni szervezet napirendjén ott van a demokrácia és az állampolgári részvétel, a bevándorlás, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) emberek jogai, a gazdasági igazságosság és a háború következményei. Mozgatórugója azonban nem elsősorban a kampányolás, hanem ezeken az ügyeken keresztül a szervezet infrastruktúrájának építése. Közösségszervező modellje a szomszédsági hálót használja szervezői bázisként, és célja elsősorban az, hogy az egy helyen élők között kiépüljön a bizalom, és a közösség tagjai egyre inkább politikaivá váljanak.<br />
<br />
Egyik legfőbb eszköze az egymástól tanulás a közösség számára kritikus ügyekben: ez történik például, amikor a szomszédság tagjai rendszeres beszélgetéseket tartanak valamelyikük otthonában (<i>living room conversations, kitchen table activism</i>). A meghívó nem egy szervezettől, hanem a szomszédtól jön, és külön jó, ha a végén legalább valamilyen alacsony küszöbű akcióba (döntéshozó felhívása telefonon, petíció aláírása, stb.) is sikerül bevonni a résztvevőket. Az otthoni beszélgetésnek nem feltétlenül célja a mobilizálás, az viszont érdeke, hogy legalább elvi szinten megoldási lehetőségeket keressen, és politikai kontextusban értelmezzen egy ügyet. Az ROP szerepe ezeknek a közösségeknek a kapacitásépítésében és erősítésében van. A sok kis autonóm szerveződés a szervezet agendáján lévő témákkal dolgozik, akiknek a szervezet háttérsegítséget ad, illetve saját vagy szövetséges szervezetei kampányaiba is bevonja őket. A hangsúly az ROP számára azonban elsődlegesen ott van, hogy ezeken a témákon keresztül az egy közösségben élők minél jobban megismerjék egymást, és közben politikailag tudatosabbá váljanak.<br />
<br />
Sok dolog jutott eszembe ezzel a modellel kapcsolatban. Egyrészt az, hogy az én szervezeti modellemnek mennyire lételeme a kampány. A valódi változáshoz legtöbbször rengeteg, következetesen egymásra épülő, kreatív akcióra van szükség, ami kizökkenti, zavarba ejti a döntéshozót, és világossá teszi számára, hogy itt sok, akár különböző társadalmi státuszú ember is hajlandó együtt mozdulni, a demokratikus eszközöket a végsőkig kihasználva. Tapasztalataim szerint az emberek az akciókban való részvétel során tanulnak a legtöbbet egy témában és válnak politikaivá: amikor az előzetes beszélgetések tétje egy ügy tematizálása, amikor helyzetbe hozzák őket és szerepet kapnak, amikor sok forog kockán.<br />
<br />
Aztán arra gondoltam, hogy milyen sokszor hallottam ittlétem során, hogy a személyes beszélgetések mennyire kiemelkedően fontosak a közösségszervezésben. A bizalom egy következetes kampány szempontjából is fontos, mert egy erős és inspiráló közösség az alapja annak, hogy az emberek hajlandóak legyenek kilépni a komfortzónájukból. Azaz egyre több olyan taktikát alkalmazzanak, amelyet korábban nem szívesen alkalmaztak volna, azaz a megértés és a felháborodás elérjen egy olyan szintet, hogy saját maguk számára is emeljék a tétet. Márpedig ahhoz, hogy a döntéshozókat újabb és újabb - számukra kritikus - kihívások elé állítsák (azaz egy csoport eszkalálni tudja a kampányát), ez feltétlenül szükséges.<br />
<br />
Egy olyan szervezetnek azonban, amelynek működési ritmusát alapvetően a kampányok határozzák meg, sokszor nem könnyű a bázisépítésre koncentrálnia. A bázisépítés egészen más típusú munkát és figyelmet igényel, amiben a hangsúly elsődlegesen az új emberek agitációján és a kapcsolatépítésen van. Az ROP modellje, mely a kampányolás helyett a politikai nevelésen és az alacsonyabb küszöbű akciókon keresztül elsődlegesen a bázisépítésre fókuszál, gyakorlatilag a hasonló ügyekben kampányoló szervezeteket kapcsolja össze egy támogatói és aktivista bázissal. Talán a képen látható negyedben élők, ahol a szomszédok támogatást ígérnek a kilakoltatás előtt állóknak, azután léptek a nyilvánosság terébe, hogy hosszú ideje szervezettebben és őszintébben beszélnek a társadalmi problémákról.<br />
<br />
<i>Köszönet a beszélgetésért Marcy Westerling-nek, illetve Amanda Aguilar Shank-nak, Sarah Loose-nak és Cara Shufelt-nek.</i><br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/08/we-support-our-neighbors-and-protect.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<br /></div>Unknownnoreply@blogger.com0Portland, OR, USA45.5234515 -122.676207145.345457 -122.9934371 45.701446 -122.3589771tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-50527458157181517442012-07-30T13:16:00.000-07:002012-11-15T14:27:30.741-08:00Munkalehetőséget! Méltányos béreket! Megfizethető közműdíjakat!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Wg3jz9z9NAAxlToMsnZI9c6v_FHWI_WqGbErDH1G4Lzvuk4pcJxlbGdNccfgVwIjOAJOUbJIzXKpnukGumA4-po8UWh4dVSwxDyxWPOPHAzLdnTC0jB_YuOhSMq1ssEQa9DRJsZ9fDE/s1600/423251_10150660276866661_1268938093_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Wg3jz9z9NAAxlToMsnZI9c6v_FHWI_WqGbErDH1G4Lzvuk4pcJxlbGdNccfgVwIjOAJOUbJIzXKpnukGumA4-po8UWh4dVSwxDyxWPOPHAzLdnTC0jB_YuOhSMq1ssEQa9DRJsZ9fDE/s200/423251_10150660276866661_1268938093_n.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Center for Community Change. Forrás: <a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10150660276866661&set=a.10150660274571661.424080.5970146660&type=3&theater">FB</a>. </td></tr>
</tbody></table>
Magyarországon kevés a piaci szereplőket célzó emberi jogi kampány. Az állami szerveken rengetegszer és nagyon helyesen kérjük számon a törvények betartását és a jogok garantálását, és ebből a nyomásgyakorlásból a gazdasági szereplőknek sem kellene kimaradniuk. A <a href="http://www.dzsajbhim.hu/page/20/">sajókazai <i>Segítő Kéz Asszonygyülekezet</i> kezdeményezése példaértékű </a>volt, amikor (kollektíven, 89 család képviseletében) kártyás villanyórák felszerelését kezdeményezték az önkormányzat mellett az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.-nél. A gazdasági szereplők egy térség erőforrásaiból gyarapodnak, nyersanyagát dolgozzák fel, működésük hatással van a környezetre, állami támogatásban részesülhetnek, stb., ezért társadalmi felelősséggel tartoznak a környező településeken élő közösségek és a természeti környezet felé. Szervezett, közösségi összefogáson alapuló felelősségre vonásukra, illetve bevonásukra a gazdasági igazságosság nevében rengeteg érdekes amerikai példa akad, amik közép-európai kontextusban is útmutató lehetnek. Ezekből gyűjtöttem össze néhány példát.<br />
<br />
1998-ban Kaliforniában közösségszervező szervezetek és szociális intézmények elérték, hogy egy államilag finanszírozott vasúthálózat-bővítő projektben a környéken élő munkanélkülieket alkalmazzák: azoknak a szegény negyedeknek a lakóit, akik házai közelében a leendő vasútvonal épült. A kezdeményezés érdemeiről és megvalósításáról annak ellenére érdemes beszélni, hogy egy elfogadhatatlan, hallgatólagos kompromisszumon alapult: a kivitelezők képzéssel és munkával kárpótolták az ottélőket cserébe azért, hogy a vasútvonal építése veszélyezteti egészségüket és rontja életminőségüket. Jóval elfogadhatóbbnak bizonyult az a kiindulópont, hogy az államilag (adópénzekből) finanszírozott projektek esetében a közösségnek is csepegtetni kell valamit. A kampányt megálmodó munkacsoport egy nyáron át toborozta a szövetségeseket, és 1997 őszére közel 40 közösségi csoport részvételével megalakította koalícióját. A szerveződés először is kutatást végzett a projektre szánt források nagyságáról, illetve az érintett szomszédságok demográfiájáról. A vasútvonal középső részének megépítését - amely az említett negyedeken futott keresztül - 750 millió dollárra becsülték, amely a várakozások szerint több mint 3 000 munkahelyet teremthetett. A bevonás több szinten zajlott: egyrészt a koalíció rengeteg közösségi találkozót szervezett a szomszédságokban, hogy velük együtt dolgozzák ki a követeléseket az építkezést bonyolító hivatal felé, illetve maguk köré gyűjtöttek szimpatizáns választott képviselőket, szakszervezeteket, és más kulcsszereplőket.<br />
<br />
Különböző nehézségek, jogi viták, és egyezkedések után 1998 tavaszára a koalíció tető alá hozott egy megegyezést arról, hogy a hivatal az építési munkálatokra a munkaórák 30 százalékában az érintett szomszédságokban élő embereket alkalmazza, és 1 000 embernek képzési lehetőséget garantál. A hivatallal szerződő cégeknek pedig pályázataikban kellett igazolniuk, hogy betartják a megegyezés feltételeit. A kampány sikerének egyik biztosítéka az volt, hogy a koalíció már jóval az építkezés megkezdése előtt elkezdett szervezkedni, majd a program széleskörű meghirdetésében, és a munkára jelentkezők toborzásában és kiválasztásában is részt vállalt. Az ilyen jellegű megállapodást hívják "a közösség javát szolgáló megegyezésnek" (<i><a href="http://www.communitybenefits.org/downloads/CBAs%20Definitions%20Values%20and%20Legal%20Enforceability.pdf">community benefits agreement</a></i>). Ez olyan jogilag számon kérhető szerződés, amely egy fejlesztési projekt esetében széleskörű közösségi egyeztetésen alapul és a közösség számára előnyös feltételeket rögzít. Ha valaki kedvet kapna ilyen közösségi alapú munkahelyteremtő program megvalósításához, a <i>Center For Community Change</i> (Központ a Közösségi Változásért) és a koalíció <a href="http://communitybenefits.org/downloads/Replicating%20Successpdf.pdf">kézikönyvben összegezte stratégiáját és a lebonyolítás részleteit</a>.<br />
<br />
Akadnak érdekes példák arra is, hogyan szerveződnek a kihasznált munkások. A <i>Community Voices Heard</i> (Halljuk a Közösség Hangját) szervezetnek (akik nem is olyan régen <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/2012/07/20/interju_mo_george_new_york-i_aktivistaval">jártak Magyarországon</a>) 2011-ben sikerült elérnie, hogy New York állam 3.000 segélyből élő embert rendes fizetés fejében, <a href="http://www.cvhaction.org/node/525">ne közmunkás státuszban</a> alkalmazzon. Az "átmeneti munkahely program" (<i>Transitional Jobs Program</i>) lényege, hogy a segélyen élők átképzéssel egybekötött, közpénzekből támogatott munkát (nem segélyért végzett közmunkát) végeznek, így jóléti szolgáltatásokban is részesülnek. A program lejárta után - amennyiben nem sikerül állást találniuk - munkanélküli támogatásban (nem segélyben) részesülnek.<br />
<br />
A <i>United Workers</i> (Egyesült Munkások) pedig egy közpénzekből újjáépített baltimore-i negyed <a href="http://unitedworkers.org/wp-content/uploads/2011/04/Hidden-in-Plain-Sight-EXECUTIVE-SUMMARY.pdf">dolgozói számára követelte a gazdasági igazságosságot</a>. A felújított kikötőben nyílt vendéglátó egységek sokszor nem fizettek rendes bért a dolgozóiknak. Erre válaszul 2008-ban munkások, akik egy másik negyedben sikeresen szerveződtek béremelésért, a területet <a href="http://www.youtube.com/watch?v=I-4tcUbDtFY">elkeresztelték emberi jogi zónának</a>, és különböző akciók keretében irányították rá a figyelmet a dolgozók kihasználására.<br />
<br />
A <i>Vermont Workers' Center</i> (Vermonti Munkások Központja) 2010-ben pedig <a href="http://www.workerscenter.org/sites/default/files/Peoples_Budget_Report_0.pdf">az állami költségvetést vizsgálta meg</a>, hogy az mennyire felel meg az emberi jogi standardoknak (a költségvetés hány százalékát fordítja az állam lakhatásra, egészségügyre, oktatásra, munkahelyteremtésre, a fogyatékossággal élők támogatására). Az <i>Iowa Citizens for Community Improvement </i>(Iowai Polgárok a Közösség Fejlődéséért) egyik, latin-amerikai bevándorlókból vagy leszármazottaikból álló munkacsoportja pedig a latin-amerikai bevándorló munkások kárára elkövetett jogsértések ellen szerveződik. A <a href="http://szervezzesszervezodj.blogspot.com/2012/07/mi-vagyunk-99-avagy-videken-sem-kell.html">szervezet </a>segít az érdekérvényesítésben a cég, illetve a hatóságok felé azoknak a kárvallottaknak, akiknek nem fizetik ki a bérét, vagy előre nem egyeztetett költségeket vonnak le a fizetésükből, stb. A szervezet a munkacsoport segítségével és az egyéni képviseleten keresztül építi bázisát.<br />
<br />
Országos szinten fogtak össze közösségszervező szervezetek, többek között a <i>National Peoples' Action, </i>a <i>PICO </i>és a<i> Virginia Organizing </i>is azért, hogy arra buzdítsák a "nagy bankok" ügyfeleit, hogy vegyék ki pénzüket bankszámláikról (<a href="http://www.virginia-organizing.org/content/toolkit-moveourmoneyvirginiaorganizing-divest-big-banks">okozzanak veszteséget)</a>. Az Occupy mozgalomból kinőtt <i>Move Our Money USA </i>kampány célja, hogy az emberek <a href="http://www.moveourmoneyusa.org/">összesen 1 milliárd dollárt</a> vegyenek ki a JP Morgan Chase-nél, a Bank of America-nál vagy a Wells Fargo-nál vezetett bankszámláikról, hiszen ezek a bankok tehetők leginkább felelőssé a gazdasági válságért. Egy másik, szintén az Occupy-hoz kötődő kezdeményezés a <i>Save Our Home </i>kampány, aminek keretében a szervezetek <a href="http://www.newbottomline.com/save_our_homes">a törlesztés menetének újratárgyalását </a>követelik a bankoktól, és így próbálják megakadályozni a kilakoltatást, elsősorban olyan esetekben, amikor alacsony jövedelműek és/vagy színesbőrű emberek otthona forog kockán.<br />
<br />
Az utolsó példa pedig Texasból való, ahol többek között a megfizethető elektromos áramért szerveződnek alacsony jövedelmből élő, illetve színesbőrű emberek. A <i>Texas Organizing Project </i>olyan sort azonosított be az állami költségvetésben, amelyből az állam <a href="http://www.organizetexas.org/about/issues/electricity">a rászoruló családok áramfogyasztását </a>a jelenleginél jóval nagyobb mértékben támogathatná.<br />
<br />
A banki díjak csökkentésért, a megfizethető közmű díjakért, vagy a munkalehetőségért és a méltányos munkabérért indított kampányok is a gazdasági jogok érvényesítésének egy lépése.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/07/jobs-fair-wages-affordable-utilities.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<br /></div>
Unknownnoreply@blogger.com0Los Angeles, CA, USA34.0522342 -118.243684933.6312602 -118.87539890000001 34.4732082 -117.6119709tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-70131971894453116002012-07-23T00:25:00.000-07:002012-07-23T00:25:42.471-07:00A közösségszervezők pártpolitikára gyakorolt hatása<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4nSoMwotR4z_S0bKCiwq3f8vXvtwhRWeW8pIu4w3T3vM2eNQ55t71wOHvYihidaRHRrwmCM73mjOCf0_OdBKSfewb99BXXINSEesyhfnMDkKRnRKuAuCNUN8h955e0F3WkujiB18qm64/s1600/voter-reg-drive.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4nSoMwotR4z_S0bKCiwq3f8vXvtwhRWeW8pIu4w3T3vM2eNQ55t71wOHvYihidaRHRrwmCM73mjOCf0_OdBKSfewb99BXXINSEesyhfnMDkKRnRKuAuCNUN8h955e0F3WkujiB18qm64/s200/voter-reg-drive.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Választói regisztrációs kampány.<br />
Forrás: <a href="http://www.plannedparenthood.org/about-us/newsroom/local-press-releases/world-aids-2011-ppsp-hosting-number-events-educate-advocate-prevention-treatment-hiv-aids-38327.htm">Planned Parenthood</a></td></tr>
</tbody></table>
Magyarországon (jelenleg) nem divat, hogy civil szervezetek a választásban való részvételre biztatnák a holdudvarukba tartozó állampolgárokat, az USA-ban azonban ez nagyon elterjedt jelenség. Amennyiben a választásra jogosult amerikai állampolgárok élni kívánnak választójogukkal, Észak-Dakotát kivéve minden államban előre regisztrálniuk kell magukat (néhány államban ez a választások napján is lehetséges). A nagyobb választások előtt a non-profit szervezetek, különösen a közösségszervező szervezetek többsége regisztrációs kampányba kezd, hogy növelje a választói részvételt, különösen a történelmileg alulreprezentált csoportok körében.<br />
<br />
Az aktivisták minden ajtón bekopogtatnak a szomszédságokban, elmennek az egyetemekre, templomokba, beszélnek a buszmegállókban ácsorgókkal, és kitöltetik velük a regisztrációs cédulát, amit majd összegyűjtve leadnak a gyűjtőállomásokon. A megközelítés, amit többnyire "állampolgári részvételnek" hívnak, stratégiai lehetőség a bevonásra, a szemléletformálásra. Erre Magyarországon pl. <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/2010/04/05/beszamolo_valasztasi_tajekoztatok">A Város Mindenkié tett kísérletet</a> a 2010-es választások előtt a hajléktalan emberek körében.<br />
<br />
A törvények természetesen tiltják, hogy a közösségszervezők, illetve civil szervezeteik egy jelölt érdekében politikai kampányt folytassanak, de közvetett módon (és leginkább a kétpárt-rendszernek köszönhetően), befolyással lehetnek a választások kimenetelére: mivel a közösségszervező szervezetek kampánycéljai és a Demokrata Párt agendája között sokszor van átfedés, ezek a szervezetek nagyobb valószínűséggel regisztrálnak potenciális demokrata szavazókat.<br />
<br />
Nem véletlen, hogy a kiterjedt tagságán keresztül hatalmas befolyással bíró Association of Community Organizations for Reform Now (Közösségi Szervezetek Egyesülete a Reformért Most, ACORN) a 2008-as elnökválasztás előtt rengeteg támadást kapott. Regisztrációs cédulák meghamisításával vádolták őket, mert a válsztás vesztesei úgy érezték, a regisztrációs kampány Barack Obama elnök malmára hajtotta a vizet. (A vádak végül hozzájárultak a szervezet megszűnéséhez.)<br />
<br />
Az átfedések miatt számos közösségszervező szervezet tudatosan támaszkodik a potenciális demokrata szavazókra toborzás, illetve kampánya támogatói bázisának építéséhez. Bevett gyakorlat például, hogy egy szervezet hozzáférést kap egy nyilvános szavazói adatbázishoz (rengeteg információval, kezdve név, telefonszám, cím, nem, kor, hányszor ment el szavazni), amit a szolgáltató további, kereskedelmi úton beszerezhető adatokkal tesz még jobban elemezhetővé. A program a vásárló által megrendelt paraméterek alapján listát generál, amiből a cégek és a politikai szervezetek mellett már a közösségszervező non-profit szervezetek is telefonhívásokat kezdeményeznek <i>(phone banking)</i>: kampányszerűen felhívnak több száz embert, és arra kérik őket, hogy regisztrálják magukat a választások előtt, támogassák a szervezet kampánycélját, hívják fel választott képviselőjüket, vagy váljanak taggá.<br />
<br />
Az adómentességet élvező amerikai non-profit szervezeteknek rengeteg fajtája van. A pártpolitikai tevékenységet nem folytató szervezetek is megtalálják a módját annak, hogy - választói regisztrációs kampányokkal, workshopokkal és a szavazók mobilizálásával - hatékonyan lobbizzanak, illetve a választások környékén mozgósítsanak a tagjaik számára fontos ügyeken keresztül. A szervezetek sokszor kapcsolatot építenek ki olyan non-profit szervezetekkel is, akik aktívabbak a politikai kampányokban (mert más adójogi státusszal rendelkeznek). A montanai gazdák jogaiért, a tiszta víz, és az egészséges élelmiszer védelmében fellépő <a href="http://www.northernplains.org/">Northern Plains Resource Council</a> (Északi Síkságok Erőforrás Tanácsa, NPRC) és egy lobbi csoport, a <a href="http://ruralvoters.org/">Montana League of Rural Voters</a> (Vidéki Szavazók Montanai Ligája) együttműködése ennek egy kreatív példája.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/07/the-impact-of-community-organizations.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<div>
<br /></div>
</div>Unknownnoreply@blogger.com0Billings, Mt, USA45.7832856 -108.500690445.6946986 -108.6586189 45.871872599999996 -108.3427619tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-73011683357607802292012-07-15T20:09:00.000-07:002012-11-15T14:27:46.741-08:00Mi vagyunk a 99%! - avagy vidéken sem kell megriadni a konfrontációtól<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk2gXeU9y46eHShqP37wIjUuxYrFdDrNdSm0TzufDBSDVlWSQxl8tcvyqZDL6SmD7WLxX-qJcbUoJpZhbMkPf7LJrqRJewXtsnj-k3x98kkOJHAerEf8x9TO8SktazsV_vouqWHSxm9aA/s1600/icci.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk2gXeU9y46eHShqP37wIjUuxYrFdDrNdSm0TzufDBSDVlWSQxl8tcvyqZDL6SmD7WLxX-qJcbUoJpZhbMkPf7LJrqRJewXtsnj-k3x98kkOJHAerEf8x9TO8SktazsV_vouqWHSxm9aA/s200/icci.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"Itt vagyunk, és nem megyünk sehová."<br />
A CCI latin-amerikai bevándorlókból,<br />
illetve <span style="background-color: white;">leszármazottaikból </span><span style="background-color: white;">álló</span><br />
<span style="background-color: white;">munkacsoportja. </span><span style="background-color: white;">Forrás: </span><a href="https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10150639839939751&set=a.176010264750.123390.78479334750&type=1&theater" style="background-color: white;">FB</a></td></tr>
</tbody></table>
Sokszor hallom közösségszervező körökben, hogy kisvárosban vagy vidéken majdhogynem lehetetlen, hogy egy kampány konfrontatív formát öltsön. Chicagoban könnyű, mondják sokan némi túlzással, de itt, ahol a konfliktusok nyílt vállalásának sem az állampolgárok, sem a döntéshozók között nincs hagyománya, ez nem működik; néhány közösségszervező szerint vidéken a tagjaidnál és a politikusoknál is elvágod magad, ha konfrontálódsz.<br />
Az <a href="http://iowacci.org/">Iowa Citizens for Community Improvement</a> (Iowai polgárok a közösség fejlődéséért, Iowa CCI) rácáfol erre a mítoszra. A szervezet militáns módon harcol a nagyüzemi állattartás ellen, a bevándorlók jogainak érvényesüléséért és egy igazságosabb gazdasági rendszerért. A módszerekről Hugh Espey ügyvezető igazgató és David Goodner közösségszervező beszélnek.<br />
<br />
<b>Tavaly részt vettetek az Occupy mozgalomban New Yorkban és Iowa-ban. Továbbra is folytatódnak az országos szinten összehangolt kampányok: többek között ti is arra mobilizáljátok az embereket, hogy vegyék ki pénzüket a válságot okozó, felelőtlenül gazdálkodó bankokból, a Wells Fargoból vagy a Bank of Americából, és tegyék pénzüket kisebb bankokba, akik befektetnek a közösségbe. Hogyan értékelitek az Occupy mozgalmat?</b><br />
<br />
<br />
<b>Hugh: </b>Az Occupy nagy szolgálatot tett nekünk azzal, hogy beemelte a köztudatba, hogy a legtöbben a 99 százalékhoz tartozunk. "We are the 99 percent", így szól a szlogen. (Mi vagyuk a 99 százalék.) Ez a mozgalom tette nyilvánvalóvá és közérthetővé, hogy mekkorák a jövedelmi különbségek, hogy a leggazdagabb 1 százalék jövedelmének kisebb százalékát adózza le, és hogy egyes cégek hatalmas befolyással bírnak a politikára és a kormány működésére. Ezt a lendületet nem szabad elvesztenünk, és nem is akarjuk elveszteni. Éppen ezért, tavasszal a <a href="http://www.npa-us.org/">National People's Action</a> vezetésével beindult a <a href="http://the99spring.com/">The 99% Spring</a> (A 99% tavasza) program. A mozgalom építése egy országos vezetőképzéssel kezdődött, az online tréningeken már több ezer ember vett részt. Az Occupy-nak szerintünk még nincs vége.<br />
<br />
<br />
<b>Június 19.-én két mezőgazdasági nagyvállalkozó, Brent és Bruce Rastetter lemondását követeltétek. Igaz ugyan, hogy nem ennek szántátok, de az akció második fele egy kiváló antiglob akciónak is beillett volna: végső soron Tanzániában élő burundi menekültek jogaiért léptetek fel egy amerikai befektető ellen az Egyesült Államokban.</b><br />
<b><br /></b>
<b>David:</b> Ez a két ügy valóban rengeteg szálon fut. A nagyüzemi mezőgazdasági vállalkozások rengeteg családi gazdaságot söpörtek le a piacról, és rengeteg környezeti kárt okoztak Iowaban. Az akció első felében megtöltöttük az iowai Természeti Erőforrások Ügynökségének (Department of Natural Resources) egyik üléstermét. Tagjaink, köztük farmerek, vagy a környezeti károk miatt érintett települések lakói egymás után szólaltak fel, hogy ne adják meg az engedélyt egy újabb nagyüzemi állatartó telep beindításához Poweshiek megyében. Kemény szóval, változatos érvekkel bírálták a nagyüzemi gazdaságokat, és a szívükből szóltak. Mindannyian Brent Rastetter lemondását követelték, aki a bizottság soraiban ülve látványosan egyre kényelmetlenebbül érezte magát. A nagyüzemi állattartásban érdekelt Brent ugyanis annak a Környezetvédelmi Bizottságnak (Environmental Protection Commission) a tagja, aminek éppenhogy őrködnie kéne a környezetvédelmi előírások betartása felett.<br />
<br />
Ezután az Iowai Panasztételi Bizottsághoz mentünk (Iowa Ethics and Complaint Disclosure Board), hogy benyújtsunk egy panaszt a testvér, Bruce Rastetter ellen, aki Iowa közoktatási intézményeket felügyelő bizottságában (Board of Regents, State of Iowa) betöltött pozícióját <a href="http://www.oaklandinstitute.org/emails-show-regents-conflict-africa-land-deal">arra használta fel</a>, hogy beindítson egy monokulturális mezőgazdasági vállalkozást Tanzániában - olyan területen, ahol évtizedek óta burundi menekültek élnek, és akiket a tanzániai kormány a befektetés okán gond nélkül kilakoltatott. Végül a - felügyelő bizottság tagjait kinevező - kormányzóhoz mentünk, akitől összeférhetetlenségre hivatkoza Bruce lemondatását követeltük.<br />
<b><br /></b>
<b>Közel 100 nagyüzemi állatartó telep létrehozását akadályoztátok meg, rengeteg üzletember érdekeit sértve. A szervezői találkozókon és a munkamegbeszéléseken uralkodó hangulat is mutatja, hogy ti, mint a szervezet fizetett alkalmazottai, nem vicceltek, és a militáns hangulat a tagokra is átragad. Hogyan valósítjátok meg ezt egy alapvetően vidéki közegben?</b><br />
<b><br /></b>
<b>Hugh: </b>Azt hiszem, minden elsődlegesen azon múlik, hogy a stratégiánk része, hogy elmegyünk a végsőkig. Szinte soha nem kötünk kompromisszumot és nem engedünk a követeléseinkből, a döntéshozót pedig addig nyúzzuk, amíg nem tesz eleget az elvárásainknak. Ha kell, az otthona előtt tüntetünk, üdvözlőkártyát küldünk az édesanyjának a kampánycélunkkkal, ellehetetlenítjük az üzletét és sorfalat állunk az autómosó üzeme előtt. Persze mondják, hogy ez behatolás az intim szférába, de mi meg azt gondoljuk, hogy ha valaki nem akar velünk szóba állni, vagy számításba venni az érdekeinket, akkor nekünk is át kell lépnünk egy határt. Ezért azok, akiket érintenek az ügyek, amikkel foglalkozunk, egy idő után megbíznak bennünk.<br />
<br />
Nagyon sok emberbe beépült egy blokk, ami visszatartja őket a nyilvános véleménynyilvánítástól. Azt tanuljuk, hogy a pozícióban lévő ember okos és tudja, mit csinál. Hányszor halljuk, hogy "Ő a polgármester. Ő jobban tudja." Vagy a polgármestertől azt, hogy "Ön nincs tisztában azzal, milyen akadályokkal kell szembenéznem." A döntéshozók felsőbbrendűségébe vetett hitet szét kell oszlatni, mert ez tartja hatalmon a feladatra alkalmatlanokat. Az embereknek pedig engedélyt kell adniuk maguknak arra, hogy megmondják a véleményüket, ha valami nem tetszik. Engedélyt kell adniuk maguknak arra, hogy dühösek legyenek, és a szívükből beszéljenek. Számon kell kérnünk a hatalmat, a döntéshozókat. A másik nagy nehézség, hogy vannak emberek, akik azt gondolják, hogy az összefogás a gyengeség jele. Sokszor ütközünk abba, hogy egy gazda büszkén mondja, hogy "meg tudom oldani a magam problémáját, nincs szükségem senkinek a segítségére". Ezt az elképzelést meg kell ugrani, együtt több hatalmunk van. Ehhez nagyon fontos a közösségszervező energia, a lendület, a lelkesedés.<br />
<br />
<b>Mik a vidéki közösségszervezés legfontosabb jellemzői?</b><br />
<b><br /></b>
<b>David: </b>Az egyik, azt hiszem az, hogy űrt töltünk be. Vidéken kevés az érdekvédő szervezet vagy egyáltalán nincsen, mi rakjuk a döntéshozók asztalára a vidéki emberek számára fontos ügyeket. A technológiai lemaradás (internet hiánya, stb.) is megnehezíti a közösségszervező helyzetét. És az is fontos szempont továbbá, hogy úgy fogalmazzuk meg a dolgokat, hogy az mindenkinek mondjon valamit: a döntéshozónak, a nagyközönségnek és az érintettnek egyaránt. A helyi emberek nyelvén, a számukra fontos értékek mentén keretezzük a mondandónkat. Sokat beszélünk az egyenlőségről. Nagy hangsúlyt fektetünk a <i>vezető</i>képzésre (<i>leader</i>), munkacsoportokat hozunk létre, átbeszéljük a tagokkal a stratégiát, fokozatosan egyre több felelősséget rakunk a vállukra. A közösségre az hat majd ösztönzően, ha az érdekérvenyesítést - adott esetben konfrontatív stílusban - a közösség tagjai csinálják, ezért helyzetbe kell hozni a vezetőket, hogy megmutassák erejüket. Természetesen fontos, hogy minden találkozó végén összefoglaljuk, miről volt szó, és hogy jól érezzük magunkat, hogy létrejöjjön a közösségiség-érzés.<br />
<br />
Ha valaki megkeres minket egy problémával, akkor arra kérjük őket, hogy mozgósítsák a hasonló helyzetben lévőket. Legutóbb Floyd megyéből hívtak minket, hogy nyílik egy nagyüzemi állattartó telep, ami szét fogja verni a helyi gazdaságokat, segítsünk megakadályozni. "Össze tud hívni egy találkozóra a problémában érintett, további 15-20 embert?", kérdeztük. Igen, össze tudott. A szervezet építése szempontjából az is fontos, hogy ezek az emberek CCI tagokká váljanak. Ha mi befektetünk a közösségbe, azt szeretnénk, hogy a közösség is fektessen belénk. A folyamatos kapcsolattartás is fontos, persze a távolság miatt inkább a telefonos kapcsolattartás lehetséges.<br />
<br />
<b>Sokféle érdekcsoporttal dolgoztok, a bevándorlóktól a gazdákon át a kilakoltatás előtt állókig. Hogyan hidaljátok át az esetleges belső feszültségeket, hogyan hozzátok őket egy platformra?</b><br />
<b><br /></b>
<b>David:</b> Az a tudat, hogy egy szervezethez tartozunk, már önmagában sokat jelent. Olyan kampányunk még nem volt, amely egy az egyben fel tudta volna sorakoztatni a különböző érdekcsoportokat. Az ismerkedésnek leginkább az éves találkozók adnak teret, ahol tagjaink meghallgathatják egymás történeteit. Olyan is volt, hogy latin-amerikai bevándorlók szólaltak fel a gazdák érdekében a tiszta levegőért. Az ilyen példák nyilván növelik a szolidaritás élményét.<br />
<b><br /></b>
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/07/we-are-99-per-cent-or-confrontational.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<div>
<br /></div>
</div>
Unknownnoreply@blogger.com0Des Moines, IA, USA41.6005448 -93.609106441.5055533 -93.7670349 41.6955363 -93.4511779tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-36421648010994587182012-07-09T10:09:00.000-07:002012-07-09T10:09:38.699-07:00Kitekintés Indiára: Tapintható diszkrimináció<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZo66c_EdAok0y3datnaF81P3AQjZmp3C-5s_lPubQPjjXXRrn-7qDOvzgTA9nQ-SKYiQeqjaB5yPHVoIxuFoFqBICLZ4v-Pxq-5nVnE_ObVLpg_wiXLLmqygQYw32H0ynJGDiqKqqaNg/s1600/navsarjan.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZo66c_EdAok0y3datnaF81P3AQjZmp3C-5s_lPubQPjjXXRrn-7qDOvzgTA9nQ-SKYiQeqjaB5yPHVoIxuFoFqBICLZ4v-Pxq-5nVnE_ObVLpg_wiXLLmqygQYw32H0ynJGDiqKqqaNg/s200/navsarjan.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Forrás: <a href="http://navsarjan.org/photogallery/Lakhtar%20Taluka%20Rally%20against%20Manual%20Scavenging%202-1-10%20%282%29.JPG/view">Navsarjan</a></td></tr>
</tbody></table>
<br />
<b>A kaszton kívüliek 166 millió fős közössége és más hátrányos helyzetű csoportok együtt az indiai népesség negyedét adják – mondta a HVG-nek Martin Macwan, az érinthetetlenekért, mai nevükön dalitokért Gudzsarát államban küzdő Navsarjan emberjogi szervezet alapítója.</b><br />
<br />
<i><a href="http://hvg.hu/hvgfriss/2011.19/201119_tapinthato_diszkriminacio">(A cikk a HVG 2011/19. számában jelent meg.)</a></i><br />
<br />
<b>– Ügyvédként és jogvédőként mi ösztönözte a Navsarjan létrehozására?</b><br />
– Az 1980-as években India falvaiban földhöz akartuk juttatni a dalitokat, de az uralkodó kasztokhoz tartozó földbirtokosok kisajátították a használható területeket. A földtulajdonosok 1986-ban megtámadták az egyik dalit falut, négy kollégámat lelőtték, házakat gyújtottak fel, rengetegen megsebesültek. Rájöttem, ha a diszkriminációra akarok megoldást találni, akkor közösségi alapú szervezetet kell létrehoznom, amelyben az érintettekre tevékeny szerep vár.<br />
<br />
<b>– Az indiai alkotmány pozitív megkülönböztetésben részesíti a hátrányos helyzetű csoportokat. Ez nem elég segítség?</b><br />
– Ma ugyanazt látjuk, mint fél évszázada, a dalitok elkülönített településrészeken élnek, a földbirtokosok rabszolgaként bánnak velük. Sokfelé nem vehetik igénybe a közszolgáltatásokat, nem léphetnek be a hivatalokba, éttermekbe, a falusi iskolákban elkülönítve tanulnak. Szegényes az orvosi ellátásuk, és hátrányos megkülönböztetés sújtja őket az igazságszolgáltatásban és a munkavállalásban is. Nem jutnak ivóvízhez, mert nem használhatják azokat a kutakat, amelyekből a nem dalitok isznak. Vagy ők meríthetnek utolsóként – néhol csak a bivalyok után.<br />
<br />
<b>– Háromezer faluban van már képviseletük, milyen eredményeket értek el eddig?</b><br />
– 1990-ben a vízellátásért szervezett felvonulásunkon 42 faluból 800 nő menetelt kannával a fején, és végül az összes faluban sikerült megoldani a problémát. Küzdünk a minimálbér érvényesítéséért, képezzük az iskoláskorúakat, szakmákat oktatunk, beszédkészség-javító képzést is tartunk, hogy a fiatalok megtanulják, mi a társadalmi egyenjogúság. A tanfolyam elején sokan a nevüket is alig tudják kimondani, de falvaikba visszatérve már képesek kiállni a közösségükért.<br />
<br />
<b>– Úgy tudni, különleges szerepet szán a nőknek a kasztalapú diszkrimináció elleni harcban.</b><br />
– Egyes társadalmi problémákra csak a nők érzékenyek, ilyen a nemek egyenjogúsága. A nagy változások itt is kis dolgokkal kezdődnek. Az egyik faluban például a nők fellázadtak, mert a találkozókon mindig nekik kellett mosogatniuk. Férfiak és nők hetekig nem beszéltek egymással, végül a mosogatás közös üggyé vált. A nők a Navsarjan többi irodájában is tiltakozni kezdtek – nélkülük egyetlen mozgalom sem lesz sikeres.<br />
<br />
<b>– Az indiai alkotmány atyjának, a dalit mozgalom alapítójának, dr. Ámbédkarnak a nevét Magyarországon a roma fiataloknak és felnőtteknek tanulási lehetőséget nyújtó sajókazai gimnázium tette ismertté. A dalitok érvényesüléséért folyó küzdelmük példa lehet más országoknak is?</b><br />
– Dr. Ámbédkar a politika napirendjére emelte a kasztrendszer kérdését. Ő is dalit volt, szegény család sarja, iskolásként a származása miatt a tanár megtiltotta, hogy székre üljön. Ez ma is gyakorlat a dalitok megalázására. A diszkrimináció elleni harc, a közösségi munka olyan, mint a hagymahámozás – lehántasz egy réteget, de alatta ott egy újabb.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/07/blink-to-india-social-activism-is-like.html">A cikk részletesebb, angol változata az MRG Minority Voices Newsroom oldalán olvasható.</a></b><br />
<div>
<br /></div>
</div>Unknownnoreply@blogger.com0Ahmedabad, Gujarat, India23.0395677 72.566004522.9226712 72.408076000000008 23.1564642 72.723933tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-75630303003823928922012-07-01T15:42:00.000-07:002012-07-06T13:49:54.168-07:00Egészséges élelmiszert megfizethető áron mindenkinek<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix4_Bd7sUAkO5HFcUczqRs8Op3Dsr7U_ZS8mQCymZ3DMB7Wklaz8sEo5tTC9cnSw9RCA9diQfK3h8CsFps5uyQNn1gbrDVfH8lB5x1lmGUw84PuhdpnU55JwdfzhpO40LElZTR-GUiKZ8/s1600/P1070462.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix4_Bd7sUAkO5HFcUczqRs8Op3Dsr7U_ZS8mQCymZ3DMB7Wklaz8sEo5tTC9cnSw9RCA9diQfK3h8CsFps5uyQNn1gbrDVfH8lB5x1lmGUw84PuhdpnU55JwdfzhpO40LElZTR-GUiKZ8/s200/P1070462.JPG" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Közösségi kert Louisville-ben</td></tr>
</tbody></table>
<b>A <i>Fresh Stop</i> (Friss megálló) közösségi támogatású mezőgazdasági program </b><b>Louisville-ben (Kentucky). A programot vezető <a href="http://www.newrootsproduce.org/"><i>New Roots</i></a> (Új gyökerek) civil szervezet célja, hogy igazságos és bővülő élelmiszerellátási modell épüljön ki az Ohio folyó völgyében. A New Roots olyan Fresh Stop modellt használ, amely a szegényebb negyedekben élők bevonásával és mobilizálásával számukra is elérhetővé teszi a friss és egészséges élelmiszert. A projektet vezető Karyn Moskowitz az élelmiszer-igazságosság jegyében szervez.</b><br />
<br />
<b>Hogyan néz ki a New Roots Fresh Stop modell?</b><br />
<b>Karyn:</b> A modellt egy clevelandi szervezettől, a City Fresh-től (Városban frisset) tanultuk, és fejlesztettük tovább. A modell alapja, hogy a családok jövedelemtől függően egy hétre előre összegyűjtenek és kifizetnek a helyi gazdáknak családonként $12-$25 közötti összeget, és cserébe friss, egészséges zöld áruhoz jutnak. Mindenki maga dönti el, mennyit tud fizetni. Senkit nem utasítunk vissza azért, mert nincs elég pénze, vagy mert étkezési jeggyel fizet. Az élelmiszer azért lesz mindenki számára megfizethető, mert a családok az előre összegyűjtött pénzösszeggel nagykereskedelmi áron tudnak vásárolni. A gazdák eleinte nem voltak túl lelkesek azért, hogy Louisville szegényebb szomszédságaiban piacoljanak. A pénz összegyűjtésével azonban sem a fogyasztók, sem a gazdák számára nem jelent kockázatot az eladás. A gazdák egyszerűen kiszállítják a termékeket, és a többit az önkéntesek végzik. A Fresh Stop hetente, ill. kéthetente 50-80 családot lát el élelmiszerrel. A családok nem tudják előre, milyen zöldségeket sikerül szállítani azon a héten, de abban biztosak lehetnek, hogy a szezonális zöldségek bő választékát kapják. 2012-ben három templom biztosít helyet számunkra az élelmiszer átvételére. Az önkéntesek a helyszínen lepakolják az árut a gazdák teherautóiról, majd leszámolják és szortírozzák a termékeket. Mindenki ugyanannyi árut vihet haza, két padlizsánt, öt paradicsomot, stb.<br />
<br />
<b>Kinek mi az önérdeke ebben?</b><br />
<b>Karyn:</b> A gazdák biztosak lehetnek abban, hogy elkel 1.000 dollárnyi árujuk, a közösség tagjai pedig megfizethető áron friss zöldséghez jutnak. De ahhoz, hogy a kínálat és a kereslet találkozzon, nagyon sok előzetes szervezőmunkára van szükség. A gazdák már korábban is próbáltak alacsonyabb jövedelmű szomszédságokban hétvégi piacokat felállítani, kevés sikerrel. Soha nem vásároltak annyian, hogy megérje kiszállni. Ezért a gazdákkal ki kellett alkudni, mi az az előzetesen lerakott összeg, amitől már megéri nekik a programban való részvétel. A kevés pénzből élők számára pedig az a kihívás, hogy átálljanak a megmunkálást igénylő, friss élelmiszerekre. Az árak általában alacsonyabbak a boltinál, és a termékek többsége bio, és mivel aznap szedik, az íze is nagyon jó. Legtöbben 12 dollárt fizetnek, de ahhoz, hogy nagytételben lehessen vásárolni, akik megtehetik, 25 dolláraal járulnak hozzá. A program előnye, hogy a családoknak egy hétre előre kell elköteleződniük, ellentétben más közösségi támogatású mezőgazdasági modellel, ahol egy nagyobb összeget kell kifizetni a szezon elején.<br />
<br />
<b>Milyen programok kapcsolódnak a Fresh Stop modellhez?</b><br />
<b>Karyn: </b>Közösségi tanulóműhelyeket tartunk az élelmiszer-önrendelkezésről, a piacon recepteket osztunk, főzőórákat szervezünk, hírlevélben tájékoztatjuk a szomszédság lakóit. A közösség tagjait különböző munkacsoportokba vonjuk be, vannak akik a hírlevél elkészítéséért, a pénz összegyűjtéséért, a tanulóműhelyek megszervezéséért, vannak, akik a médiamunkáért felelnek. A hálózatot úgy bővítem új szomszédságokkal, hogy meginterjúvolok néhány embert, aki jól ismeri a közösséget, pl. a lelkészt, és rajtuk keresztül indulok el, és tájékoztatom az embereket a programról. A New Roots több, mint pusztán egészséges élelmiszerek árusítása. Újra akarjuk alkotni az élelmiszer-rendszert, létre akarunk hozni egy élelmiszeren alapuló közösséget.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/07/healthy-food-at-affordable-price-for.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<br /></div>Unknownnoreply@blogger.com0Louisville, KY, USA38.2526647 -85.758455738.053160199999994 -86.0743127 38.4521692 -85.4425987tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-81552405239766859872012-06-25T10:16:00.001-07:002012-07-06T13:49:41.178-07:00Elefeledett Kelet-Kentucky: Közösségszervezés a szénkitermelő cégek ellen<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-OMkFxshlmnvXKGORC8nVNsj-s9wTgwGSVd1Y5M3RzjviNSvNkhmPo81by06F8T0v_h4NlaokpCVWj8zT3mdwXAgE6UXqNTm5K6v2CsrLRB9mwyoVW5_BkJVagUZWCZPoWqizHx5AYdM/s1600/P1070443.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-OMkFxshlmnvXKGORC8nVNsj-s9wTgwGSVd1Y5M3RzjviNSvNkhmPo81by06F8T0v_h4NlaokpCVWj8zT3mdwXAgE6UXqNTm5K6v2CsrLRB9mwyoVW5_BkJVagUZWCZPoWqizHx5AYdM/s200/P1070443.JPG" width="200" /></a></div>
Kelet-Kentucky az USA egyik legszegényebb térsége, a szegénységi küszöb alatt élők aránya több mint 27 százalék. A térségben évtizedek óta intenzíven folyik a szénkitermelés, ahogy a bányászok és a helyi lakosság részéről is meg-megújul a szerveződés a kizsákmányolás ellen (az 1973-as bányászsztrájkról dokumentumfilm is született <i>Harlan County, USA</i> címen, illetve 1981-ben a szénkitermelő cégeket megfékezendő alakult a Kentuckians For The Commonwealth). A több millió dollár nyereséget hozó üzletág - annak ellenére, hogy még mindig jelentős munkaerőforrást nyújt a helyi lakosság számára - inkább elvesz, mint hozzátesz Kelet-Kentucky életéhez. Noha a szegénység <a href="http://www.flickr.com/photos/nationalmemorialforthemountains/284917378/">éppen ott </a>a legnagyobb, ahol a szénkitermelés folyik, az itt élő családok többsége több generációs szénbányász család, így a szén erős identitásképző tényező. Ennek ellenére vannak jópáran a helyiek közül, akik hallatják a hangjukat, és kiállnak a külszíni fejtés legpusztítóbb formája, a hegytető elmozdítása ellen, aminek eredményeképp az Appalache-hegység középső részében eddig megközelítőleg 500 hegytető semmisült meg.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8e6KG6xkYCToyvjI5G3H_6UV5WD31WsxqheOtisgKijYbIrgrd7nJlwr-15x3bZ0UwGrP5MvX5tzxrwj9I3j6lvK8oXSMvCwmZk8QBjK_bI0vNVwuqF1LZkPvGYTOxxcDZOYTMk8TG3c/s1600/P1070427.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8e6KG6xkYCToyvjI5G3H_6UV5WD31WsxqheOtisgKijYbIrgrd7nJlwr-15x3bZ0UwGrP5MvX5tzxrwj9I3j6lvK8oXSMvCwmZk8QBjK_bI0vNVwuqF1LZkPvGYTOxxcDZOYTMk8TG3c/s200/P1070427.JPG" width="200" /></a></div>
Floyd megyébe tartunk, az Appalachia szívébe, hogy vízmintát vegyünk a külszíni fejtés során beszennyezett patakokból. A legközelebbi nagyvárosban kicsivel több mint 3.000 lakos él. Egy kis település, David mellett haladunk el, amely David L. Francis-ről, a Princess Elkhorn szénkitermelő cég elnökéről kapta a nevét. A települést ő építette munkásai számára, és sokáig az ő tulajdonában is volt. Floyd megyében a lakosság 29 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A vidék nagyon emlékeztet az erdélyi Kárpátokra, ahol éppenséggel Verespatak küzd a cianidos aranykitermelés és a külszíni fejtés ellen. Megállunk egy telken, kunyhójából egy bácsi bújik elő, fején koszos kendő, melyen az országot jelképező sas virít. A ház körül csirkék szaladgálnak, a kis füves területet buja növényzet és magas fák szegélyezik. A természet a maga kuszaságában terjeszkedik, a bácsi épphogy csak elfoglalt belőle egy szerény darabot. Kiderül, hogy az ő telkén átfolyó patak is szennyezett. Az elmúlt években az Appalache-hegység középső részének 10 százalékát, megközelítőleg 500 hegytetőt robbantottak fel a hegység mélyében rejtőző szén kitermelése céljából.<br />
<br />
A külfejtés minden esetben jelentős környezeti károkat okoz, mert a hegyről először lepusztítják a növényzetet, bulldózerek letarolják a talajt, majd a megkopasztott hegyről elhordják a nyersanyagot borító rétegeket, hogy kinyerjék a nyersanyagot, nagy lyukat hagyva a hegyben, amibe visszatöltik a kikapart rétegeket, és jó esetben talajréteggel borítják. A külszíni fejtésnek az a formája okozza a legmaradandóbb károkat, amikor a hegytetőt egy az egyben fel is robbantják. A felrobbantott szennyező törmelékeket a hegyek között található völgyekbe töltik, nem ritkán betemetve a patakokat. A letarolt növényzet és az elkotort talaj nem szívja fel többé az esővizet, ezért az otthonok áradásoknak vannak kitéve. A cégek könnyen találnak kibúvót a környezetvédelmi előírásokra vagy nem is veszik figyelembe, a Környezetvédelmi Hivatal pedig gyenge a szabályozások betartatásához.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAe9LLhPoXYX2o5YFQVtGLPX0brqjHwzf9L2sLTeVLEnDTv-OW8svyYLcL2m81P-KGzyAb-jbc6ZLGWS9opqdpG8CIQvE3KM7o9hXDowaDMLuBrMH1dJ75kNo3lanynCwwCa6lvyEsFIE/s1600/image_preview.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="95" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAe9LLhPoXYX2o5YFQVtGLPX0brqjHwzf9L2sLTeVLEnDTv-OW8svyYLcL2m81P-KGzyAb-jbc6ZLGWS9opqdpG8CIQvE3KM7o9hXDowaDMLuBrMH1dJ75kNo3lanynCwwCa6lvyEsFIE/s200/image_preview.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jeff Chapman-Crane: Gaia agóniája<br />
Forrás: <a href="http://www.kftc.org/our-work/canary-project/people-in-action/gaia">KFTC</a></td></tr>
</tbody></table>
A Kentuckians For The Commonwealth (Kentuckiak az államért, KFTC) rengeteg erőforrást próbál megmozgatni, hogy gátat szabjon az Appalachia elpusztításának. A kampány három szinten folyik: különböző akciókkal próbálják mozgósítani a közösséget helyi szinten és figyelemfelkeltő akciókat szerveznek egész Kentuckyban e méltánytalanul elhanyagolt ügy köré (pl. írókat, zenészeket, festőket mobilizálnak, hogy alkossanak a témában; túrákat szerveznek helyiek bevonásával, akik megmutatják a pusztításokat; csoportosan vízmintát vesznek), törvényváltozásokat eszközölnek ki (pl. a források, patakok betemetése ellen), illetve a hatályban lévő törvények megfelelő alkalmazását akarják elérni (pl. cégek engedélyének átvizsgálása, környezetedvédelmi előírások betartatása). Az agitáció nem egyszerű Appalachia zárt közösségeiben, amelyek ezer szálon kötődnek a szénbányászathoz, ami a lakosság identitásának része, mondja Kristi Kendall, a térségben élő KFTC közösségszervező. Kristi rengetegszer találkozik olyanokkal, akik már beletörődtek a bányászcégek módszereibe. Az évtizedek során megtanulták, hogy itt könnyen megüthetik a bokájukat, ezért inkább nem szólalnak fel, mert valamelyik rokonuk vagy ismerősük a cégnek dolgozik. A vidéki közeg sajátossága, hogy az embereket szoros kapcsolati háló fűzi össze: még ha nem is értenek egyet a hegyek felrobbantásával és annak közösségre gyakorolt következményeivel, akkor sem jönnek el a találkozóra vagy tüntetésre, mert rossz szemmel néznének rájuk a szomszédok, vagy akár a családtagjaik. Kristinek azzal is szembe kellett néznie, hogy saját közösségében kívülállóvá válik, vagy saját családja fordul ellene.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji7_6v7dXOkHoc3a-I3huSpQe1PSBzJoWVzLFQc2Y9zTaP9COljF-Okyo4VZZycgREMWMIwlZ9E95E_XYCjL7T57TLDElOFLgGuZ-ST1y2TXB_tcLN48Oq1NspIO1GI7a4aywuog_yxR8/s1600/P1070436.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji7_6v7dXOkHoc3a-I3huSpQe1PSBzJoWVzLFQc2Y9zTaP9COljF-Okyo4VZZycgREMWMIwlZ9E95E_XYCjL7T57TLDElOFLgGuZ-ST1y2TXB_tcLN48Oq1NspIO1GI7a4aywuog_yxR8/s200/P1070436.JPG" width="200" /></a></div>
Felsétálunk a közeli hegyoldalra, hogy rálássunk egy megcsonkított hegyre. Egy elhagyott, homokos út végén állunk: az élő hegy közepén hatalmas, kopasz folt terpeszkedik, a csonka testrészt gyér fűtakaró fedi. Több mint 500 ilyen plató van még az Appalache-hegységben, a törvényileg kötelező újrahasznosítás jegyében épült már rájuk golfpálya, börtön, repülőgépleszálló, WalMart, és az ingatlanbefektetők is próbálkoztak már luxusotthonok építésével. Egy házilag fabrikált, gokartszerű járgánnyal odahajtott hozzánk egy helybéli srác. A közeli telepről jött, három-négy család lakhat ott. Kíváncsi volt, mit csinálunk. Mit gondolsz a hegytetők felrobbantásáról? - kérdeztem. Szerinte semmi baj nincs vele. Ősztől ő is a bányában fog dolgozni, az apja is ott dolgozott. A helyiek nemigen kérdeznek ilyet egymástól, a külszíni fejtés tabutéma, senkinek sem hiányoznak a felesleges viták.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/06/organizing-against-coal-companies-in.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<b><br /></b></div>Unknownnoreply@blogger.com2Prestonsburg, KY, USA37.6656527 -82.771548637.6153752 -82.8505126 37.7159302 -82.6925846tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-39725626136082006112012-06-18T05:57:00.000-07:002012-06-18T10:08:32.913-07:00Közösségszervezés egy progresszív adórendszerért<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgof5dnrp8zt7zNEzIdCFIlOnfNVj6bQ7c-f1H_9cvLWpe0J2EHcMCQxkn9zGAuVOenhXmhgEeg_Yc5cumoM6Hw8ZFZJ8dTqREqDp-BVmYGlRqdUR89OP06spvJeejo4ApRJ5zIhNm5mkU/s1600/kftc.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="139" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgof5dnrp8zt7zNEzIdCFIlOnfNVj6bQ7c-f1H_9cvLWpe0J2EHcMCQxkn9zGAuVOenhXmhgEeg_Yc5cumoM6Hw8ZFZJ8dTqREqDp-BVmYGlRqdUR89OP06spvJeejo4ApRJ5zIhNm5mkU/s320/kftc.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">KFTC tagok. Forrás: <a href="https://www.facebook.com/pages/Kentuckians-For-The-Commonwealth/81185680159">FB</a>.</td></tr>
</tbody></table>
Kentucky adórendszere alapvetően regresszív: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bevételük nagyobb százalékát fizetik be az államkasszába, mint a magasabb jövedelműek - leginkább azért, mert az alacsonyabb jövedelműek több forgalmi adót fizetnek. A <a href="http://www.kftc.org/">Kentuckians For The Commonwealth</a> (Kentuckiak az államért, KFTC) szerint a személyi jövedelemadó-rendszer, a luxusszolgáltatások adómentessége és az elavult örökségi adó miatt az állam 363 millió dollár bevételtől esik el évente. A KFTC néhány éve kampányt indított a több évtizedes, elavult adótörvényeket leváltó, igazságosabb adórendszerért. A kampányról Lisa Abbott, a KFTC közösségszervezésért felelős igazgatója és Jessica Hays Lucas közösségszervező beszélnek.<br />
<b><br /></b><br />
<b>Nem nehéz ennyire száraz és nagy téma köré mobilizálni, helyi csoportokat építeni, folyamatos munkát kialakítani?</b><br />
<b>Jessica:</b> Mindig dilemma, hogy egy kampánycél átfogó legyen, olyan, amit nehezebb elérni, de ami valódi, rendszerszintű változást hozhat, vagy inkább részmegoldásokat tűzzünk ki, ami viszont csak tűzoltásra jó. A KFTC-ben több, kisebb gazdasági igazságosság kampány után döntöttünk úgy, hogy nagyot akarunk markolni. A szervezet az 1980-as években a szénkitermelő cégek ingatlanadó-mentességének megszüntetésével szerezte hírnevét. Az 1990-es évek közepére azonban tagjaink úgy látták, a környezeti igazságosság mellett további témákat is zászlónkra kell tűznünk. Néhány évvel később Bill Clinton, az USA akkori elnöke jelentősen csökkentette az alacsonyabb jövedelműeknek járó szociális támogatásokat. A KFTC akkor az érintettek egy szűk csoportjával, felsőoktatásban tanuló, hátrányos helyzetű, gyermekes szülőkkel kezdett dolgozni. A kampányt részben megnyertük. Ezután az újabb célunk az volt, hogy Kentucky kormánya az alacsony és közepesen magas bérből élőknek járó adóvisszatérítést toldja meg 15 százalékkal, az igazságtalan, regresszív adórendszert kompenzálandó. Ezt még nem sikerült kiharcolnunk. Ez a támogatás azoknak nyújtana segítséget, akiknek van jövedelmük. Ezután döntöttünk egy olyan átfogó kampány kidolgozása mellett, ami mindenkinek használ, ami sok rászoruló ember érdekét szolgálja. Egy átfogó adóreform hálás célnak bizonyult.<br />
<br />
<b>Az 1990-es évek megszorítás-csomagjának, amiről Jessica beszélt, az is része volt, hogy a szociális juttatás fejében az állam munkára kötelezte a rászorulót. Ez sok szempontból hasonlít a jelenlegi magyarországi </b><b>közmunka</b><b>helyzetre. Hogyan szerveződtetek?</b><br />
<b>Lisa:</b> A megszorítások eredményeképp azoknak, akik szociális juttatásban részesültek, a támogatás fejében heti 20, majd heti 30 órát kellett dolgozniuk. Ha nem fogadták el a felajánlott munkát (mert nem felelt meg a képesítésüknek, stb.), akkor ugrott a támogatás. Az első időszakban magáncégekhez is kirendelhették az érintetteket, de az gyorsan aláásta a munkát keresők munkaerőpiaci lehetőségeit. Később csak állami intézményekbe delegálták őket. A megszorítások többek között a felsőoktatásban résztvevő, gyermekeit egyedül nevelő, alacsony jövedelmű szülők, többnyire nők tömegeinek életpályáját lehetetlenítették el. Ezek a nők korán vállaltak gyereket, majd kiléptek a nem ritkán visszaélésekkel teli házasságból, és ezután folytatták felsőoktatási tanulmányaikat. A főiskolai/egyetemi képzés az új életkezdés reményét jelentette számukra. A "reform" után heti 20 órát kellett dolgozniuk (pl. sepregetniük egy középületet), mert a tanulmányi időt nem számolhatták el munkának. Velük dolgoztunk, közösen lobbiztunk, elmondták a döntéshozók előtt, hogy hogyan lehetetlenítette el őket az új rendelkezés, stb. A kampányt, ahogy Jessica is mondta, részben nyertük meg: a rászorulók a felsőoktatásban folytatott teljes tanulmányi időszak egy töredékére, két évre kapták meg a szociális támogatást.<br />
<br />
<b>Milyen mobilizálási technikákat alkalmaztok az igazságos adórendszer kampányban?</b><br />
<b>Jessica:</b> Először is megpróbáljuk kézzelfoghatóvá tenni ezt a nehéz témát. Műhelybeszélgetéseket szervezünk többnyire más témában már aktív csoportoknak, pl. gyülekezeteknek, KFTC csoportoknak, stb. Ezeket a beszélgetéseket először úgy strukturáltuk, hogy átbeszéltük, mi az, ami borzasztó rossz Kentuckyban (milyen szolgáltatás hiányzik, mi az, ami élhetetlenné teszi a helyet, stb.), és ez hogyan függ össze a regresszív adórendszerrel. De később inkább már azzal próbálkoztunk, hogy újraértelmezzük a kormány és az emberek viszonyát. Azt akarjuk, hogy az emberek ne utálják a kormányt, hanem helyette újra azt érezzék, hogy az állam és a kormány az övék. Ebben a keretben kezdtünk el beszélgetni a progresszív adórendszer pozitív hozadékáról Kentucky és lakói számára. A beszélgetések arról folynak, hogy mit szeretnénk látni Kentucky-ban, és milyen követelésekkel élhetnénk az állam felé. Ez perspektívát ad a kampánynak és a résztvevőknek is. Az embereknek különbséget kell tenni az állam és a politikusok között. Az állampolgároknak vissza kell követelniük az államot.<br />
Most pl. egy remek lobbilehetőségre készülünk és mobilizálunk. Kentucky kormánya januárban létrehozott egy Blue Ribbon Commission on Tax Reform nevű bizottságot (Kék szalag bizottság az adóreformért), ami új adórendszerre és bevételnövelő forrásokra dolgoz ki javaslatokat. Május és augusztus között a bizottság meghallgatásokat tart Kentucky mind a hat kerületében a lakók számára. Ez remek lehetőség arra, hogy közvetítsük elképzeléseinket a kormány felé. Azt vettük észre, hogy jó, ha van egy keret, aminek a segítségével tagjaink formába tudják önteni a gondolataikat. Mondandójukat tagjaink úgy keretezik, hogy elmondják, kik ők, milyen változást akarnak látni Kentuckyban, majd azt, hogy mit gondolnak, milyen akadályok állnak ennek útjában, illetve mik az ideális adórendszer alapvetései. A bizottság novemberre terjeszti elő javaslatait.<br />
<br />
<b>Hogy néz ki a kampány?</b><br />
<b>Jessica:</b> Először készítettünk egy törvényjavaslatot. Tagjaink összeültek és összeállítottak egy előzetes kerettervet - összeírták, milyen elvek, szempontok fontosak számukra, mit szeretnének látni egy adóreformban. Ezt a részletes dokumentumot aztán szakértő szövetségeseink fogalmazták törvényjavaslattá. Pl. Kentuckyban számos, a gazdag emberek által használt szolgáltatás után nem kell adót fizetni. Tagjaink összeírták, milyen szolgáltatásokat szeretnének megadóztatni, majd ezt más alulról szerveződő közösségekkel is megvitatták, hogy véletlenül se kerüljön be olyan, amit közinténtézmények, szervezetek is igénybe vesznek. Az adózással kapcsolatos kérdéseket azonban Kentucky közgyűlése (törvényhozó testülete) csak minden második évben tűzi napirendre. Ez egyrészt időt ad a felkészülésre, másrészt viszont ügyesnek kell lennünk, hogy a kampány ne veszítsen a lendületéből. Javaslataink között szerepel a hagyatéki adó megreformálása, a sávos személyi jövedelemadó, a luxusszolgáltatások megadóztatása (pl. tagsági díj privát klubokban, privát biztonsági szolgáltatások, golf kurzus díja, limuzin-szolgáltatások, stb.), a jelenleg adómentes filmforgatás megadóztatása, és a szövetségi kormánytól visszautalt adóvisszatérítés 15 százalékkal való megtoldása.<b> </b>Ez összesen kb. 363 dollár bevételt jelentene az államnak évente, míg az utóbbi 100 millió dollár kiadást.<br />
<br />
<b>Lisa:</b> Sokszor halljuk, hogy az adóvisszatérés megtoldása csak fejetlen pénzosztás. Mi azonban azt gondoljuk, hogy ez az alacsonyabb jövedelműeknek járó jogos visszatérés a regresszív adórendszer miatt befizetett adópénzekért.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/06/organizing-for-progressive-tax-system.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<b><br /></b></div>Unknownnoreply@blogger.com0Lexington, KY, USA38.0405837 -84.503716437.8404992 -84.8195734 38.2406682 -84.187859400000008tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-91746030100208106872012-06-11T01:00:00.000-07:002012-06-13T06:38:17.190-07:00Közösségszervezés vidéken - Az Egyesült Államok rurális arca<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvQTkf6jNB2dzEHdEmpDiS48tizSjUDsv2V-eiYPEgojDDNGaZLjEwNtQpRzePCr7TpmsnHo3RkkkFFurCy9M4fvQ_h3I-YxduVJxEk_7krBQVyc5zttdBZ86pD95JvRzuRGKLWZ4JvMs/s1600/kentucky.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="129" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvQTkf6jNB2dzEHdEmpDiS48tizSjUDsv2V-eiYPEgojDDNGaZLjEwNtQpRzePCr7TpmsnHo3RkkkFFurCy9M4fvQ_h3I-YxduVJxEk_7krBQVyc5zttdBZ86pD95JvRzuRGKLWZ4JvMs/s320/kentucky.jpg" width="320" /></a></div>
A kisvárosi vagy falusi környezet a nagyvárositól eltérő mozgásteret enged a közösségszervezőnek. Az egy ismeretségi körbe tartozó emberek egymáshoz közelebb vagy adott esetben egy szomszédságban élnek, ezért könnyebb átfedést találni az ismeretségek között. Nagyobb az esély arra, hogy a döntéshozók és a helyi csoport tagjai a mindennapokban (vásárlás közben, templomban, közösségi eseményeken, lakóközösségben) is érintkeznek, esetleg személyes kapcsolat van köztük, ami új kereteket szab a nyomásgyakorlásnak és a konfrontációnak. Továbbá az ügyek előbb-utóbb túlmutatnak a lokális kereteken, és elengedhetetlen lesz megcélozni a megyei vagy az állami szintű döntéshozókat.<br />
<br />
A nyár folyamán nyolc vidéki környezetben dolgozó közösségszervező szervezetnél teszek tanulmányi látogatást. A szervezet munkatársaival készített interjúk és a közös terepmunka alapján céljaikat, lehetőségeiket, korlátaikat megismerve remélhetőleg sok új közösségszervező módszert gyűjthetek és oszthatok meg ezen a blogon.<br />
<br />
<b>Az elkövetkezendő 11 hétben tehát a vidéki közösségszervezésről olvashatsz, miközben az Egyesült Államok rurális, sokszínű arca is feltárul előtted, a következő szervezeteken keresztül:</b><br />
<br />
<b>Kentuckians For The Commonwealth</b> (Kentucky)<br />
A KFTC 1981-ben alakult (Kentucky Fair Tax Coalition néven). A szervezet eredeti célja az állam lakóit és a helyi gazdákat kizsákmányoló szénkitermelő cégek megadóztatása volt. A KFTC-nek azóta 13 megyében van helyi csoportja, és a szervezet palettája további gazdasági igazságosságot követelő ügyekkel gazdagodott.<br />
<br />
<b>Kentucky Agricultural Missions</b> (Kentucky)<br />
Az AG Missions a helyi gazdák összefogását szorgalmazza egy igazságosabb, a helyi termelőket helyzetbe hozó élelmiszertermelés érdekében, érdekérvényesítő képességüket erősítve. A szervezet a helyi közösségekkel (pl. az ámis gazdákkal) együttműködésben a vidéki szegénységgel is felveszi a harcot.<br />
<br />
<b>Iowa Citizens for Community Improvement</b> (Iowa)<br />
Az Iowa CCI 1975-ben alakult. Eleinte lokális ügyekkel foglalkozott, majd az 1980-as évek alatt sikerrel egyesítette az alakuló vidéki és városi csoportokat az állami és rendszerszintű változást célzó, közös ügyek mögött.<br />
<br />
<b>Indigenous Environmental Network </b>(Minnesota)<br />
Az IEN a helyi észak-amerikai indián közösségek (dakota, arikara, mandán, hidatsa, odzsibvé) alulról szerveződő szövetsége, és elsősorban környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik a törzsi tanítások szellemében és a természet törvényeinek tiszteletben tartásával.<br />
<br />
<b>Northern Plains Resource Council </b>(Montana)<br />
Az NPRC 1979-ben észak-dakotai és wyomingi helyi közösségekkel együttműködésben alapította meg az államközi összefogást célzó Western Organization of Resource Councils-t (WORC). A szervezet elsősorban könyezetvédelmi és mezőgazdasági ügyekkel foglalkozik.<br />
<br />
<b>United Vision For Idaho</b> (Idaho)<br />
A UVI 1995-ben alakult és célja a progresszív és baloldali értékek terjesztése és az idahoi helyi közösségek összefogása.<br />
<br />
<b>Rural Organizing Project </b>(Oregon)<br />
A ROP 1993-ban alakult több mint 40 emberi jogi szervezet összefogásával egy, az LMBTQ emberek kirekesztését célzó konzervatív keresztény társadalmi mozgalommal szemben, a progresszív értékek védelmében. A szervezet azóta gazdasági igazságossággal és bevándorlással kapcsolatos ügyekkel is foglalkozik.<br />
<br />
<b>PCUN Oregon's Farmworker Union </b>(Oregon)<br />
A PCUN mezőgazdasági munkások és erdészetben, illetve gyermekfelügyeletben dolgozók szakszervezete. 1985-ben 80 mezőgazdasági munkás alapította, a szervezet ma több mint 5000 tagot számlál, akiknek 98 százaléka mexikói és közép-amerikai bevándorló. A PCUN Oregon legnagyobb, latin-amerikai bevándorlók érdekeit képviselő szervezete.<br />
<br />
A kifejezetten vidéki környezetben alkalmazott közösségszervező technikák megismerésén túl az is érdekel, hogy a szervezetek a magyarországi vagy közép-európai kontextusba is lefordítható társadalmi problémákra milyen kampánystratégiával válaszolnak, illetve hogyan egyensúlyoznak a helyi ügyek és a rendszerszintű kampányok között.<br />
<br />
<a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/06/community-organizing-in-rural-areas.html"><b>Olvasd el angolul.</b></a><br />
<br /></div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-23339723966107859012012-06-04T15:12:00.000-07:002012-06-13T17:28:32.929-07:00Közösségi összefogás a bűnözéssel terhelt negyedben<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZpqsnJ3L8x6eLdpbu1jbTk95tLEpobnax4xqenuqnjHyN-keU81EB1zRrAVwCu1lAi3q5EVQl0iJ_s3fkDtx9Ku2CEzKUAslySbMyLWOB6RGiGx8F4wqaNHqld-BKk9nCjogLzQRtgRo/s1600/jim-ed.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZpqsnJ3L8x6eLdpbu1jbTk95tLEpobnax4xqenuqnjHyN-keU81EB1zRrAVwCu1lAi3q5EVQl0iJ_s3fkDtx9Ku2CEzKUAslySbMyLWOB6RGiGx8F4wqaNHqld-BKk9nCjogLzQRtgRo/s320/jim-ed.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Utopia, 'Palatino Linotype', Palatino, serif; font-size: 12px; line-height: 18px;">Jim Field, a bal oldalon</span><br />
<span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Utopia, 'Palatino Linotype', Palatino, serif; font-size: 12px; line-height: 18px;">Forrás:</span><br />
<a href="http://jesssteele.wordpress.com/2011/12/12/chicago-5-generations-of-organizers/" style="background-color: white; color: #a72533; font-family: Georgia, Utopia, 'Palatino Linotype', Palatino, serif; font-size: 12px; line-height: 18px; text-decoration: none;">http://jesssteele.wordpress.com</a></td></tr>
</tbody></table>
<b>Jim Field a Chicago Coalition for the Homeless (Chicagói Koalíció a Hajléktanalokért) közösségszervezésért felelős igazgatója. Chicago különböző negyedeiben 40 éve szervez közösségeket. 2012 áprilisában 3 hetet töltöttem a szervezettel, akkor készítettem ezt az interjút.</b><br />
<b><br /></b><br />
<b>1992-ben a chicagoi, </b><b>többnyire lengyel amerikaiak lakta</b><b> Avondale szomszédságban a legégetőbb ügy a bűnözés felszámolása volt. Hogy fogtál neki a közösségszervezésnek?</b><br />
<b>Jim: </b>Nekiláttam a szomszédság feltérképezésének. Azokban a háztömbökben kezdtem, ami a legközelebb volt a negyedet uraló gengszterbanda bázisához. Koncentrikus körökben haladtam egyre távolabb addig, ameddig azt nem hallottam a lakóktól, hogy a gengszterbanda tevékenysége nincs igazán hatással a mindennapjaikra. Potenciális vezetőket kerestem, háztömbönként egy-két olyan érintett embert, akikről azt gondoltam, képesek képviselni a közösség érdekeit. Aztán leszerveztem nekik egy találkozót. Átbeszéltük, milyen hatással vannak az életükre a bűncselekmények. Közben arra próbáltam rávezetni őket, hogy a hatóságok nem fogják maguktól megoldani a problémát.<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Nem féltek attól, nem féltetted őket attól, hogy a végén rajtuk csattan az ostor?</b></div>
<div>
<b>Jim:</b> Az ostor eddig is rajtuk csattant. A banda eddig is félelemben tartotta őket, bűncselekmények eddig is történtek. A kérdés az volt, hogy a közösség képes-e olyan szintű összefogásra, aminek eredményeképp közös erővel fel tudnak lépni a megfélemlítés ellen. Mi van, ha a banda bosszút áll? - kérdezték. A banda eddig is bosszút állt, már régóta félelemben éltek - válaszoltam. Féltem a gyerekemet - mondták. Ha azt akarod, hogy a gyermeked ne féljen, lépned kell - feleltem. Agitáltam őket. Be kellett látniuk, hogy ha nem tesznek valamit, minden marad a régiben. Aztán hátraléptem. A döntést nekik kellett meghozniuk. Végül elszánták magukat. És abban egyeztek meg, hogyha a közösség bármelyik tagját megfélemlítik, egy emberként fognak kiállni mellette. Az is segített az elhatározásukban, hogy én már végigcsináltam egy ilyen kampányt, mondhattam azt nekik, hogy ez már másoknak is sikerült. Közösségszervezőként rengeteg kifogással találkozik az ember, a fehérek lakta szomszédságban azt hallom, hogy ezt meg lehet csinálni afroamerikai szomszédságban, mert ott erősebb a közösségi élet, de náluk nem; míg az afroamerikai szomszédságban azt hallom, hogy ezt meg lehet csinálni fehérek lakta szomszédságban, mert ők szívesebben járnak gyűlésekre, de ők nem.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Hogyan zajlott a kampány?</b></div>
<div>
<b>Jim:</b> Elkezdtünk nyomást gyakorolni a hatóságokra: nyúztuk a rendőrséget, elmentünk a polgármester házához, médiavisszhangot teremtettünk a bűncselekményeknek, hogy kínossá váljon a hatóságoknak, hogy nem foglalkoznak vele. Sajnos egy nagyon szomorú eseménynek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy a hatóságok érdemben lépjenek. Egy 16 éves lánynak elvágták a torkát. A szomszédságot nagyon megrázta az eset, és nagy erőkkel arra kényszerítették a rendőrkapitányt és az államügyészt, hogy tegyenek érdemi lépéseket, és vigyék bíróság elé az elkövetőt. A rendőrség végül elkapta a gyilkost, mi pedig mozgósítottuk a szomszédságot, hogy minél többen vegyenek részt a tárgyaláson. A tárgyalást megelőző néhány napon azonban a banda tagjai téglát dobtak be az irodánk ablakán. Azonnal összehívtunk egy rendkívüli ülést, 130 ember jött el. Arra jutottunk, hogy meg kell mutatnunk, nem félünk, és vissza kell vinnünk a téglát a gang főhadiszállására. Nyilvános akciónak szántuk, meghirdettük a médiának. A rendőrségnél ez kivágta a biztosítékot, azt mondták, ilyet ne csináljunk. A média imádta. Mi pedig ragaszkodtunk hozzá, hogy megvalósítjuk az akciót. Úgyhogy két nappal a tárgyalás előtt, egy szerda esti napon rendőrautók és a média kíséretében felvonultunk a gengszterbanda főhadiszállásához, és visszaszállítottuk a téglát. Két nappal később nagyon sok emberrel töltöttük meg a tárgyalótermet.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>Volt példa arra, hogy személyesen megfenyegettek valakit?</b></div>
<div>
<b>Jim: </b>Sokat segített a védelmünkben, hogy szoros együttműködést ápoltunk a rendőrséggel, és médianyilvánosságot adtunk a munkánknak. Persze megtörtént, hogy a banda egyik tagja egyszer csak betoppant a találkozónkra. A frissebb vezetők rettentően megijedtek. Azon a beszélgetésen épp egy rendőr is jelen volt. Azt mondta, ha valaki hajlandó tanúvallomást tenni, letartóztatja a fenyegetőt, de végül senki nem volt erre hajlandó.<br />
<br />
<b>Milyen a jó vezető?</b><br />
<b>Jim: </b>Aki a közösség érdekeit tartja szem előtt, és fontos számára a szervezet építése. Aki tiszteli az embereket, de közben kemény, amikor szükség van rá. A közösségszervezés közben a vezetők ösztönös tulajdonságait mozgósítom. Ha éppen arra van szükség, hogy valaki jól megmondja a magáét a döntéshozónak, akkor olyan embert viszek magammal, aki támadóbb, pitbulltípus.<br />
<b><br /></b><br />
<b>Pályád kezdetén Chicago egy litvánok lakta negyedében dolgoztál közösségszervezőként. Litván felmenőkkel nem rendelkezvén hogyan hidaltad át a kulturális különbségeket?</b></div>
<div>
<b>Jim: </b>A litvánok zárt közösséget alkottak, eleinte nagyon nem akartak elfogadni engem. Nem adtam fel, meg akartam érteni, kik ők, honnan jöttek. A közösségszervező olyan, mint a víz - mindig talál magának utat. Abban a szomszédságban többnyire felsőközéposztálybeli litvánok éltek, akik a második világháború után vándoroltak ki az USA-ba, miután a Szovjetunió elfoglalta Litvániát. Közben kerestem azokat a litvánokat, akik hajlandóak velem szóba állni, jellemzően a második generációs litvánok között találtam szövetségesekre. Rávettem őket, hogy beszéljenek a litván közösségi médiában arról az ügyről, amit addigra sikerült beazonosítom - egy rosszul irányított buszjárat a szomszédság jelentős részének megkeserítette az életét. Az idősebb litvánok elég idegesek lettek rám, mert a fiatalok annak ellenére szerepeltek a médiában, hogy nem beszélték tökéletesen a nyelvet. Ebből azonban kikerekedett egy ismeretség egy első generációs litvánnal. Kerestem a vezetőket. A közösségszervezés olyan, mint a homokszitálás - az interakciók közepette folyamatosan keressük az újabb és újabb vezetőket. Először a "felkent" vezetőkkel kezdtem, egy nagy múltnak örvendő litván szervezet elnökével és alelnökével. Először azt gondoltam, nem kerülhetem meg őket, pedig mást sem csináltak a szervezkedés nevében, csak söröztek és a régi szép időkről nosztalgiáztak. Aztán rájöttem, hogy nem kell rájuk építeni, helyette próbáltam megtalálni azokat az embereket, akik nemcsak névleg, hanem valóban is vezetők. Az elnök és az alelnököt persze bevontam, amikor lehetett, a kapcsolataik révén később kiváló adománygyűjtőnek bizonyultak.<br />
<br />
<b>Milyen a jó közösségszervező?</b><br />
<b>Jim:</b> Olyan, aki hisz az emberekben, jól kezeli őket és türelmes velük. Aki veszi a fáradságot arra, hogy potenciális vezetőkből vezetőket képezzen. Aki érti a hatalmi játszmákat, stratégiai és taktikus. Aki együttműködő légkört teremt az emberek között, és jól használja a médiát. Aki vállalja a konfrontatív helyzeteket, ugyanakkor képes szövetséget kötni: minden célpont potenciális szövetséges, van, hogy megéri velük együttműködni, van, hogy meg kell őket szégyeníteni. A közösségszervezőnek kihívást jelenthet megérteni, hogy nem kell, hogy mindenki (azonnal) kedvelje. Ha azt akarod, hogy szeressenek, tartsál kutyát. A közösségszervező szerepe némileg tudathasadásos állapot: nyerni akar, de valójában nem azért van ott, hogy nyerjen, hanem azért, hogy felépítsen egy erős szervezetet.<br />
<br />
<b><a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/06/community-organized-in-neighborhood-of.html">Olvasd el angolul.</a></b><br />
<br /></div>
</div>Unknownnoreply@blogger.com5Chicago, IL, USA41.8781136 -87.629798241.6889521 -87.94565519999999 42.067275099999996 -87.3139412tag:blogger.com,1999:blog-1665489481402225444.post-63832409044608774302012-05-28T07:42:00.001-07:002012-05-29T09:33:24.929-07:00A szomszédsági szerveződések korlátaiban rejlő lehetőségek<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsdTlkiGxjgDbQQkQofDbZ1UgHxH8OR9ERiReQKin4-Cn_gahJWzjKW2z4EnESknvOv36CKs79s4QX8moMCR3gpzAdj1WZJNUN_3TFutqYYc2gF-5dBTtzHWWnO5KF5WaQhM7ibmLE2pU/s1600/kaleidoszkop.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="140" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjsdTlkiGxjgDbQQkQofDbZ1UgHxH8OR9ERiReQKin4-Cn_gahJWzjKW2z4EnESknvOv36CKs79s4QX8moMCR3gpzAdj1WZJNUN_3TFutqYYc2gF-5dBTtzHWWnO5KF5WaQhM7ibmLE2pU/s200/kaleidoszkop.jpg" width="200" /></a></div>
<b>A <a href="http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/PAROLAAR.NSF/b84c8c861998671e8525670c00815721/8c62d4a681692c6ec1257a060053d9e0?OpenDocument">Parola</a> 2012/2. számában Velenczei Ágnes lakótelepi közösségfejlesztő projektjeiről számol be. A József Attila lakótelepen az elmúlt hat évben számos olyan program valósult meg, amely a kisgyermekes családok számára biztosít teret egymás megismeréséhez és a közös kikapcsolódáshoz. A projekteknek köszönhetően erősödőtt a közösségi élet, ami egyre több lehetőséget adott a szomszédságot érintő problémák felmérésére. Formálódni kezdett egy szervezet, amely szomszédsági szinten fontos eredményeket ért el (a kerületi vezetés kialakított a babakocsisoknak egy rámpát, illetve áthelyezte a közeli erdőben kihasználatlanul álló fajátékokat egy közkedvelt játszótérre). Az Írisz Családi Kör az utóbbi években azonban szembesülni látszik egy, a szomszédság keretein jóval túlmutató problémával: nincs elég bölcsődei férőhely a kerületben. A "Bölcsis forradalomnak" elkeresztelt program országos, rendszerszintű problémát feszeget.</b><br />
<br />
A lokális probléma és a rendszerszintű probléma összekapcsolása a közösségszervezés egyik kulcsmomentuma. A közösségszervezés lényege egyrészt abban rejlik, hogy az egyének, kisközösségek számára fontos ügyeket sikerül-e a közösség aktivizálásával megoldani, másrészt abban, hogy a helyi ügyekre építkezve - a lendület életben tartásásával, másokkal szövetségre lépve - sikerül-e a valódi társadalmi változás érdekében rendszerszintű problémákra is reagálni. Ehhez elengedhetetlen, hogy a közösségi szerveződés tagjai - politikai nevelés, csoportos önképzés útján - megfogalmazzák a helyi problémák mögött meghúzódó, rendszerszintű összefüggéseket, és belássák a szomszédsági keretek korlátait. Az a felháborodás (kihívás, fejlődési lehetőség, emberszeretet), amely ebből a folyamatból fakad és a hosszabb, a szűk közösség keretein túlmutató kampányokat táplálja, megfelelő szervezeti támogatás mellett radikalizálni tudja a csoportot. Azaz felkészítheti a konfliktusok és a konfrontatív helyzetek felvállalására, és elvezetheti ahhoz a felismeréshez, hogy ez kifejezetten <i>nem </i>káros a társadalomra.<br />
<br />
Az 1960-as évek mozgalomépítési tapasztalatai alapján a közösségszervezők újraértelmezték az Alinsky-hagyományt, és ezzel együtt a szomszédságok társadalmi változásban elfoglalt szerepét. A közösségszervezők azt látták, hogy sok erős, lokális szerveződés nélkül az átfogó kampányok, mozgalmi törekvések előbb-utóbb kifulladhatnak, míg a lokális kereteken túlmutató célok felismerése nélkül a helyi szerveződések megrekedhetnek a növekedésben. Az 1970-es évekre az az igény fogalmazódott meg, hogy olyan tömegszervezeteket kell létrehozni, melyek erős szomszédsági szerveződésekben gyökereznek, és lokális szinten (is) konkrét eredményeket tudnak elérni, miközben ezeket a követeléseket összehangoltan, országos szinten képesek artikulálni, illetve a helyi szervezeteket be tudják csatornázni egy országos kampányba. A neo-alinsky-féle közösségszervező modell egyik első és legsikeresebb előfutára a 2010-ben korrupciós ügyek miatt feloszlott, kiterjedt tagságán keresztül hatalmas befolyással bíró Association of Community Organizations for Reform Now (Közösségi Szervezetek Egyesülete a Reformért Most, ACORN) volt.<br />
<br />
Az Írisz Családi Kör "Bölcsis forradalmában" is a rendszerszintű követelések megfogalmazására való igény látszódik kirajzolódni. Ez új eszközökkel gazdagíthatja az alapvetően közösségfejlesztő profilú szervezetet. Stoecker a közösségfejlesztés gyökereit a funkcionalista társadalommodellben, míg a közösségszervezését a konfliktuselméletben határozta meg (DeFilippis-Fisher-Shragge 2010:137). Az előbbi esetében a társadalom különböző funkciókat betöltő tagjai alapvetően egyensúlyra törekednek, keresik a lehetőséget az együttműködésre, az utóbbi szerint a társadalmi folyamatokat hatalmi különbségek, társadalmi, gazdasági, politikai egyenlőtlenségek jellemzik, amik konfliktust szülnek, nem egyensúlyt. Azaz a közösségfejlesztést az is megkülönbözteti a közösségszervezéstől, hogy míg az előbbi - a közösség bevonásával - alapvetően a közösség életminőségét javító szolgáltatást nyújt, addig az utóbbi - a közösség mobilizálásával - hatalmat generál a közösség tagjainak a nyilvánosság terében, és a probléma megoldása érdekében az erőforrásait a döntéshozókra való nyomásgyakorlásra használja.<br />
<br />
A gyakorlatban ez a két, alapvetően ellentétes hozzáállás - pl. egy mozgalmi együttműködés keretein belül - jól kiegészítheti egymást, de egy szervezeten belül is összefonódhat. Könnyen előfordulhat, hogy a közösségfejlesztő csoport kénytelen felvenni a harciasabb stílust, amennyiben a hatalom nem együttműködő a kezdeményezésekre, vagy a tagok érdekei úgy kívánják. A progresszívebb settlement házak, pl. a Hull House, annak ellenére, hogy alapvetően társadalmi, kulturális, művészeti programokat nyújtott a chicagoi Near West Side negyedben élő szegények számára, arra is volt példa, hogy a lakókat a bevándorló munkások munkakörölményeinek javítása érdekében mobilizálta. Egy közösségszervező csoport számára is lehet taktikailag fontos a szolgáltatásnyújtás. A lakhatással foglalkozó new yorki Fifth Avenue Committee pl. közösségfejlesztő és közösségszervező elemeket is ötvöz a munkájában azzal, hogy többek között elérhető áron ad bérbe (és tart fenn) lakásokat, miközben a bérlők megszervezésén keresztül kampányol a kilakoltatások ellen. Vannak olyan szervezetek is, amelyeknél a közösségszervezést teljesen leváltotta a szolgáltatást nyújtó közösségfejlesztés, ilyen az arab amerikaiakat segítő, detroiti ACCESS, vagy a chicagoi Back of the Yards Neighborhood Council (BYNC).<br />
<br />
A lokális és fővárosi vetületet kezdtük el összekötni <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/">A Város Mindenkiével</a> pl. az Üres Lakások kampányban. Miközben a Józsefvárosban egy raktárhelyiséget lakásként használó gyermekes női tagunk kilakoltatása ellen, <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/2011/10/30/alattomos_rendszerhiba_a_november_2_i_demonstracio_hattere">lakhatásának rendezése</a> érdekében lépünk fel, az ő példáján keresztül, illetve a kerületi üres lakás helyzetre rámutató <a href="http://avarosmindenkie.blog.hu/2012/05/22/masodik_ures_lakasok_menete">akciókkal</a> irányítjuk rá a figyelmet az önkormányzatok elégtelen lakásgazdálkodására, az országos lakáspolitika hiányára, és a leépült szociális bérlakásrendszerre. A csoport végsősoron (és amennyiben következetes) mindkét szinten a szociális bérlakásrendszer bővítéséért dolgozik.<br />
<br />
(Forrás: Robert Fisher: <i>Let The People Decide: Neighborhood Organizing in America</i>. Twayne Publishers, 1984; James DeFilippis-Robert Fisher-Eric Shragge: <i>Contesting Community. The Limits and Potential of Local Organizing.</i> Rutgers University Press, New Brunswick, New Jersey, and London, 2010)<br />
<br />
<a href="http://organizeyourcommunity.blogspot.com/2012/05/potential-in-limits-of-neighborhood.html"><b>Olvasd el angolul.</b></a><br />
<br /></div>Unknownnoreply@blogger.com0